Az alig 3 milliós kis ország választását kiemelt figyelemmel követi a nemzetközi média is. A Reuters úgy jellemezte, hogy Moldova Oroszország árnyékával a háta mögött szavaz európai jövőjéről. A hírügynökség szerint a vasárnapi elnökválasztás és referendum döntő pillanat lesz az Oroszország és a Nyugat közötti, a szegény, kevesebb, mint 3 millió lakosú, tengerparttal nem rendelkező délkelet-európai ország jövőjéről folytatott küzdelemben.
Ugyanígy vélekedik a Politico brüsszeli kiadása is. A tekintélyes portál azt emelte ki, hogy a moldovai referendum tétje nagy: megnyitja az utat az uniós tagság felé - vagy pedig száműzi a kelet-európai országot Oroszország befolyás alá. A portálnak nyilatkozó Cristina Gherasimov miniszterelnök-helyettes, aki az uniós integráció felelőse, azt mondta: „Ez egy történelmi döntés számunkra, talán a legfontosabb azóta, hogy elnyertük függetlenségünket a Szovjetuniótól. Számunkra az uniós tagság egzisztenciális jelentőségű. Ez az egyetlen módja annak, hogy megerősítsük a demokráciánkat. Nincs B-terv - Oroszország és az a jövő, amelyet számunkra akar, nem alternatíva.”
Moldova az orosz-ukrán háború kitörésével került a nemzetközi figyelem középpontjába, mint az egyik legvalószínűbb orosz célpont a fegyveres konfliktus eszkalációjára. A kis posztszovjet ország két évtizeden át Moszkva érdekszférájához tartozott, amit látványosan megzavart Maia Sandu négy évvel ezelőtti győzelme az elnökválasztáson, majd az ezt követően a mögötte álló párt parlamenti választási győzelme. Maia Sandu és pártja, az Akció és Szolidaritás (PAS) a Moszkva felé kacsintó előző vezetés fémjelezte korszak korrupciója elleni fellépésével ugrott az élre.
Sokat elmond az akkori viszonyokról, hogy az Európa és a térség egyik legszegényebb országának számító Moldovában a nyomor ellenére megtörténhetett 2014-2015 környékén az évszázad lopásának tartott bankbotrány – nyomtalanul eltűnt a Nemzeti Bankból egymilliárd dollár, ami az ország GDP-jének 12 százalékát jelentette.
Az évekig tartó nyomozás szálai Moszkva felé nyúltak, a pénz máig nem lett meg, de az eset megnyitotta az utat a korrupcióellenes, nyugatbarát erők előtt.
Moldova az ukrajnai háború jelentette fenyegetés miatt Ukrajnával és Grúziával együtt nyújtotta be rendkívüli eljárásban uniós csatlakozási kérelmét. A grúz kormánnyal ellentétben a moldovai vezetés példásan teljesíti a csatlakozás kritériumait, így idén júniusban meg is kezdhette a csatlakozási tárgyalásokat. A tényleges csatlakozást azonban rendkívül nehezíti – mondhatni ellehetetleníti - , hogy az ország keleti részén a Szovjetunió bukása óta egy orosz bábállam és egy befagyott konfliktus állandósult. A Dnyeszteren túli szakadár régióban ma is orosz „békefenntartó” csapatok állomásoznak. Hivatalosan ugyan Transznisztria létezése nem szerepel Moldova uniós csatlakozásának kizáró okaként, de az EU aligha enged meg magának egy újabb Ciprus problémát.
A vasárnapi referendum célja, hogy célként és kötelességként alkotmányban rögzítsék az ország uniós csatlakozását. Maia Sandu azt remélik, hogy ezzel kiiktatják a Transznisztria jelentette akadályt és csökkentik az orosz befolyást.
A választási kampány utolsó, csütörtökön közzétett felmérése szerint csökkent ugyan Maia Sandu támogatottsága, de így is csupán annyi a kérdés, hogy első vagy második fordulóból választják újra. Az elnöki tisztségért 11 jelölt verseng, többen közülük kétes figurák, egyértelműen Moszkva támogatottjai.
A stiri.md és a news.ro által ismertetett közvélemény-kutatás szerint 28,1 százalékra nőtt a bizonytalanok aránya, ami azt jelzi, hogy Oroszország nem tétlenkedett a kampány során. Nőtt a részvételi szándék is – 68,3 százalékról 76,3-ra. Szintén nőtt szeptemberhez képest a referendumon igennel szavazni szándékozók aránya, bár az integráció kapcsán nagy a megosztottság: 53,8 százalék támogatja az EU-csatlakozást.
Az elnökválasztáson Maia Sandura 35,8 százalék szavazna, szeptemberben még 36,1 százalékos volt a tábora. Második helyen a baloldali pártok által támogatott Alexandr Stoianoglo oroszbarát jelölt áll 9 százalékkal.
Az elnökválasztás és a népszavazás érvényesítéséhez a választók egyharmadának részvételére van szükség. Az alkotmányos népszavazás esetében (mivel ez szuverenitási kérdésnek számít) az 50 százalékot meghaladó részvételi arány megvédi annak eredményét az esetleges megtámadástól.
Oroszország azonban még okozhat meglepetést vasárnap.
Moldáv rendőrségi közlések szerint október elejéig több mint 15 millió dollárnyi orosz pénz érkezett több mint 130 ezer moldovai állampolgár bankszámlájára. Cristina Gherasimov arról beszélt a moldáv médiának, hogy Oroszország példátlan mértékű hibrid hadviselést folytat a választások befolyásolása érdekében.
„Hibrid támadásokat látunk az alapvető szolgáltatásokért felelős közintézmények, például a posta és a repülőtér ellen. Szavazatvásárlást látunk. Látjuk a korrupt helyi ügynökök és politikai pártok alkalmazását - pénzt kapnak, hogy destabilizálják a helyzetet a helyszínen” mondta a vezető politikus. Az EU több fóruma is elítélte az orosz beavatkozási kísérleteket.
A chișinău-i kormányzat szerint a Kreml nagy erőket vetett be a választás megzavarására. Több mint 300 moldáviai személyt képeztek ki Oroszországban arra, hogy a tüntetések során tömeges rendbontást, vandalizmust okozzanak és megtámadják a rendfenntartó erőket. Három nappal a voksolás előtt egy egész hálózatra csapott le a moldovai rendőrség. A jurnal.md beszámolója szerint tegnapig mintegy 100 házkutatást tartott a rendőrség, 1,6 moldovai lejt foglaltak le, és négy személy előzetes letartóztatásba helyeztek. A diverzáns fiatalokat Moszkvában, Bosznia-Hercegovinában és Szerbiában képezték ki egy kulturális és turisztikai programban való részvétel ürügyén, az oktatók között több Wagner zsoldos is volt. A kiképzés résztvevőit „gyújtószerkezetek” és házi készítésű robbanószerek készítésére is megtanították.
