- Vasútleépülés: fogytán a fideszesek türelme is, a megkérdezettek fele szerint Lázár Jánosnak le kellene mondania

„A MÁV-járműparkot és a hazai vasúti pályát nem tudjuk varázsütésre megújítani – 30 év hátrányunk van, de nekiállunk” – magyarázkodott Lázár János építési és közlekedési miniszter szeptember elején, nem sokkal azután, hogy a nyári totális vasúti káosz betetőzéseként kisiklott egy vonat a Keleti pályaudvarnál. Arról a miniszter megfeledkezett említést tenni, hogy a 30 év hátrány ledolgozását már 14 éve megkezdhette volna az Orbán-kormány, de a jelek szerint az emberek Lázár Jánosnál kevésbé feledékenyek. A Publicus Intézet Népszava számára készült felmérése szerint ugyanis a kérdezettek kétharmada – 67 százaléka – úgy véli: ma már nem elfogadható magyarázat a vasút állapotára a súlyos örökség, a 30 éves hátrány. A Fidesz-szavazók türelme is fogyni látszik: ugyan még biztos többségben vannak azok, akik elfogadhatónak tartják Lázár János érveit, de negyedük már úgy véli, hogy nem hivatkozhatna erre a kormányzat.

Az életkor, iskolázottság és nemek szerint is reprezentatív, szeptember közepén készült felmérésben még látványosabban rajzolódott ki a közlekedéspolitika felelőssége, amikor arra a kérdésre kellett felelni, eleget áldoztak-e az Orbán-kormányok az elmúlt 14 évben a vasút fejlesztésére. Csak 9 százalék vélte úgy, hogy megfelelő volt az ágazat finanszírozása, 77 százalék kevesellte a ráfordításokat, 14 százalék nem válaszolt.

Az ellenzéki szavazók körében – csekély meglepetést okozva – elsöprő többségben voltak azok, akik szerint nem költöttek eleget a vasútra. Az viszont némiképp váratlan, hogy még markánsabban mutatkozott meg a kormánypártiak elégedetlensége: csak 29 százalékuk találta rendben lévőnek a vasúti közlekedésre jutó összeget, 40 százalék elégedetlen volt, és feltűnően sokan, a kérdezettek mintegy 30 százaléka nem tudott vagy nem akart felelni erre a kérdése.

Mivel a kérdezettek nagy többsége szerint az Orbán-kormány nem költött eleget a MÁV-ra, vagyis nem sikerült ledolgozni a hátrányt, sokak szerint továbbra is velünk vannak a múlt hibái. Szokatlan módon a kormánypárti és ellenzéki szavazók körében egyaránt a kérdezettek mintegy fele vélte úgy: a vasúti problémák halmozódása a múlt örökségével, a rossz állapotban lévő pályákkal, vonatokkal magyarázható. Az összes válaszadó közel harmada a közlekedéspolitikát, 6 százaléka a MÁV vezetését okolta, és csak 1 százaléknyian voltak akik, akik a vasúti dolgozók felelősségét firtatták.

Nem csak a vasút eddigi finanszírozása, hanem az ágazat jövőbeli támogatása is kérdéseket vet fel, különösen az ellentmondásos kormányzati kommunikáció miatt. Lázár János 2023 júliusában 1200 milliárdos vasútfejlesztést jelentett be, idén nyáron viszont már csak 800 milliárdos tervről beszélt. Lapunk próbálta megtudni, hogy hová tűnt 400 milliárd forint, de Lázár János csak annyit közölt, hogy a mostani akcióterv részben azonos a tavalyival. Nemrég viszont már arról beszélt: a 800 milliárdos akcióterv az 1200 milliárdos vasútfejlesztési csomag része. Azt ugyanakkor továbbra sem részletezte, hogy a 400 milliárdos különbözetet a vasútra költik-e, és ha igen, akkor mikor, mire. A Publicus felmérése még azelőtt készült, hogy a tárcavezető részben magyarázatot adott volna a 400 milliárdos különbségre, de az így is sokat mondó: a kérdezettek többsége, 74 százaléka elfogadhatatlannak tartotta volna a vasút fejlesztésére szánt összeg csökkentését.

Nem jó, de legalább nem túlárazott

 Dől a panasz azokból, akik nem csak hírből ismerik a vonatokat, hanem utaznak is azokkal. A kérdezettek 30 százaléka állította, hogy szinte minden utazása során akadt valamilyen probléma a vasúttal. 23 százaléknyian gyakran találkoztak gondokkal. Az utasok 29 százalékának ritkán van panasza, 15 százalék pedig azt mondta, vonatozásai során soha nem volt gondja. Arra a kérdésre, hogy melyek voltak a legnagyobb problémák a vasúti közlekedésben, jellemzően a késést, az elavult járműveket, a klíma hiányát vagy meghibásodását és a tisztasági gondokat jelölték meg a válaszadók. Talán a nyári végi, a Keleti pályaudvarnál történt kisiklásnak is szerepe volt abban, hogy a magyar vasúti közlekedést a kérdezettek 53 százaléka tartja biztonságosnak, harmaduk viszont nem érzi annak ezt a közlekedési formát.

A sok panasz után némiképp meglepő, hogy amikor összességében kellett megítélni a vasúti közlekedést, akkor kiderült: 47 százalék elégedett, vagy inkább elégedett, 46 százalékuk pedig nem, vagy inkább nem. Ezt az ellentmondást magyarázhatja az ár-érték arány. Mert bár a vonattal utazók gyakorta kritizálják a MÁV-ot, majdnem minden második utas – a kérdezettek 45 százaléka – úgy vélte, hogy az MÁV árai a szolgáltatás színvonalának megfelelőek. Csupán 8 százalékuk válaszolta azt, hogy a vasúti jegyek árai magasak.

Ahogy a jegyárakkal, úgy a még mindig viszonylag újnak számító megye- és országbérletekkel is elégedettek az emberek. A kérdezettek 61 százaléka szerint jó döntés volt azokat bevezetni. A fideszesek körében szinte mindenki örül ennek, az ellenzékieknél pedig csekély az elutasítók száma – igaz, feltűnően sokan, 49 százaléknyian nem akartak vagy nem tudtak válaszolni. A felmérést összeállítók arra is kíváncsiak voltak, vajon a megkérdezettek szerint többen ülnek-e vonatra, amióta bevezették a megye- és országbérleteket. A kérdezettek többsége nem tudott erre felelni, de a válaszadók 42 százaléka szerint forgalomnövekedését okozott a bérlet, 13 százalékuk szerint nem. Jól érzékelték ezt a válaszolók: a Népszava írta meg nyáron, hogy a MÁV adatai szerint idén júniusban 62 százalékkal több utazás történt a vasúton, mint egy évvel korábban. Az már más kérdés, hogy azt nem tudni, ez jó vagy rossz hír. Az olcsó bérletekkel ugyanis az Orbán-kormány elérte, hogy sokkal több embert csábított arra vasútra, amely 2023-ban jóval kevesebb utast sem tudott zökkenőmentesen kiszolgálni a nyári főszezonban. Az idén nyári túlterheltség emlékezetes pillanata volt, amikor maga a MÁV kérte az embereket egy forró hétvége előtt, hogy csak az üljön vonatra, akinek nagyon muszáj.