- Bár a média főként az elnökválasztás november 5-i dátumára figyel, eddig már több mint 14 millió amerikai választópolgár élt a korai szavazás lehetőségével

Máris rekordot döntött Georgiában és Észak-Karolinában a korai szavazáson voksolók száma. Az „amerikai dél” gazdasági, pénzügyi és kulturális központjának tartott Georgiában múlt hét kedden indult előzetes szavazáson az első 24 óra alatt több mint 300 ezer választó adta le a voksát, ami a négy évvel ezelőtti 137 ezres számhoz képest óriási érdeklődésről tanúskodik. A helyi és az országos hírcsatornák is lelkes hangú videóriportokban számolnak be a hosszan kígyózó kocsisorokról, amelyekben az emberek a kijelölt szavazókörök felé igyekeznek. A lendület a hét további részében sem látszott megtörni, két nap alatt közel 582 ezer állampolgár adta le a szavazatát, amely a 2020-as elnökválasztáson leadott georgiai szavazatok 10 százalékát jelenti, derült ki a Washington Post tudósításából.

Kilenc államban viszont a levélszavazás csak előzetesen meghatározott körülmények esetén lehetséges. Alabama, Mississippi és New Hampshire kivételt képez a többségi gyakorlat alól, hiszen ezekben az államokban november 5. előtt nincs lehetősége a választóknak személyesen leadni voksukat, és a levélszavazás is feltételekhez kötött.

Mindkét elnökjelölt kampánya nagy hangsúlyt fektet arra, hogy regisztrációra buzdítsa a választókat. Az USA-ban nincs kötelező személyi igazolvány vagy lakcímkártya, így aztán a választói névjegyzékben sem szerepel automatikusan minden választójoggal rendelkező személy. Az ötven államból egy kivételével (ez Nebraska) a voksolást így előzetes regisztrációhoz kötik, amelyhez egy jogosítvány, útlevél, netán születési anyakönyvi kivonat és legalább egy közüzemi számla felmutatása is elegendő.

Az idei elnökválasztási kampány a korai szavazáson részt vevők számát tekintve több billegő államban is rekordokat hozott, ilyen Észak-Karolina és Georgia is. Georgia kiemelten fontos mindkét elnökjelölt számára, hiszen – túl az áhított 16 elektori mandátumon – az állam 3,3 millió fekete és 1,2 millió latino állampolgárnak is otthona. Egy itteni győzelem vagy vereség jó lakmusztesztként szolgál majd arra vonatkozólag, hogy az elnökjelöltek milyen eredménnyel tudták megszólítani az Egyesült Államok két legnagyobb kisebbségi választótömbjét.

A délkeleti állam már négy éve is heves politikai és büntetőjogi viták kereszttüzében állt, hiszen 2020. január 2-án Donald Trump egy- órás telefonbeszélgetésen próbálta meggyőzni a választás törvényes lebonyolításáért felelős Brad Raffensberger georgiai államtitkárt, hogy „találjon neki 11 780 szavazatot”. A helyi választási csalásról szóló ügyben az Atlanta belvárosát is magában foglaló Fulton megye kerületi ügyésze, Fanni Willis emelt vádat. A benyújtott dokumentumban eredetileg tizenhárom vádpont vonatkozott Trumpra, mára ezt a védelemnek sikerült nyolcra csökkentenie. Ugyan Trump jogi csapata ezt nyilvánvaló győzelemként könyvelte el, továbbra is rossz hír a republikánus elnökjelölt számára, hogy a Georgia büntető törvénykönyvébe ütköző cselekményekért elnökként sem tud majd kegyelmet adni magának, hiszen e jogintézmény hatálya csak a szövetségi bűncselekményekre terjed ki.

Az állam öttagú választási tanácsát a republikánus többségű képviselőház három trumpista tisztviselővel töltötte fel az elmúlt években. Az általuk hozott új rendelkezések közül kettőt (a helyi választási bizottságok megtagadhatnák a választókerületi eredmény hitelesítését, kötelező kézi szavazatszámlálást írnának elő) az állam bírái már hatályon kívül helyeztek. Mindezek a választási eredmény megszületésének késleltetésére és befolyásolására tett kísérletek világosan jelzik, hogy a trumpista Republikánus Párt idén már „minden eshetőségre felkészülve” vág neki az elnökválasztásnak.

Rekordok röpködnek Észak-Karolinában is. A múlt héten már a 450 ezret is átlépte a korai szavazók száma. Ez azért különösen örömteli hír az állam lakóinak, mert a Helene hurrikán által okozott bibliai méretű pusztítás után sokan aggódtak az idei elnökválasztás hatékony lebonyolítása miatt. A vihar után néhány szavazókörrel kevesebb nyitott ki, mint négy éve, a részvétel azonban így is felülmúlta a 2020-as eredményt.

Eközben Barack Obama, a Demokrata Párt egyáltalán nem titkos fegyvere Kamala Harris mellett kampányolva járja végig az összes billegő államot. Nevadában szombaton indult a korai szavazás, így Obama a szerencsejáték-iparáról híres Las Vegasban igyekezett meggyőzni a kaszinókban, hotelekben, éttermekben dolgozó alacsony végzettségű latino választókat, hogy ne higgyenek a Republikánus Párt felől érkező gazdasági szirénhangoknak.

Ám a világ leggazdagabb embere, Donald Trump új szövetségese sem tétlenkedik az utóbbi hetekben. Elon Musk vasárnap a pennsylvaniai Harrisburgben jelentette be, hogy november 5-ig naponta 1 millió dollárt sorsol ki azok között, akik aláírják az amerikai alkotmányról szóló online petícióját. A felhívás aláírói az 1. és 2. második alkotmánykiegészítés (a szólásszabadságról és szabad fegyvertartásról szóló) mellett tesznek hitet. Két szerencsés azóta már meg is kapta a forintra átszámolva 370 milliós összeget. Az X közösségi médiaplatformot is birtokló Musk más módokon is igyekszik megtolni a Trump-kampány szekerét. Az America PAC nevű kampányfinanszírozó alapítványába 75 millió dollárt öntött, és nagyszabású kopogtató kampányt szervezett az államban a regisztráció növelésére, ám a kitűzött célszámokat egy­előre nem sikerült elérniük.

Múlt hét csütörtökön a Philadelphia külvárosában tartott lakossági fórumán korábban már megcáfolt 2020-as választási összeesküvés-elméleteket terjesztett a milliárdos. A garzonlakás méretű amerikai zászló előtt álló Musk a Dominion Voting Systems cég által gyártott szavazógépek és szoftverek kétes hitelességére tett célzásokat. „Furcsa, hogy ezeket a gépeket Philadelphiában és Maricopa megyében használták, de más helyeken nem nagyon. Nem tűnik ez egy fatális véletlennek?” – utalt Musk az arizonai billegő megyére. A Republikánus Párt szélsőjobboldali frakciójának élharcosa, Marjorie Taylor Green a georgiai Whitfield megyei szavazás technikai hibájának hírét már a négy évvel ezelőtti, gyorsan megcáfolt összeesküvés-elméletekig vezette vissza. A szavazógép ugyanis más jelölt nevét nyomtatta a papírra, mint amit a voksoló begépelt, ám a hibát a szavazókör munkatársai még a voksoló jelenlétében korrigálták.

Az egyebek közt rakéta- és autóipari, illetve műholdtechnológiai vállalataiból meggazdagodott milliárdos azzal fejezte be gondolatát, hogy egy komputerprogram lenne az utolsó dolog, amiben megbízna, ezért a papíralapú szavazást és a kézi szavazatszámlálást támogatja.

Sok amerikai szkeptikus saját rendszerüket illetően

Sok amerikai nem szereti a szövetségi kormányt vagy nem bízik benne, és Donald Trumpnak hasznára válik az ő támogatásuk – válaszolta lapunk kérdésére Kyle Kondik, a Sabato Kristálygömbje honlap felelős szerkesztője. Az Egyesült Államokban nagy tekintélynek örvendő, a választásokkal foglalkozó internetes kiadvány a Virginiai Egyetem Politikai Központjának terméke, nevét pedig az intézmény igazgatójáról, az egyik legismertebb választási szakértőről, Larry Sabato professzorról kapta. Elsőként az iránt érdeklődtünk, mi jellemzi Trump szavazóinak gondolkodását, és vajon mennyiben jogosak az előző évek liberális politikája ellen felhozott panaszaik. Kyle Kondik erre azt felelte, hogy hazájában széles körben szkeptikusan tekintenek az amerikai intézményrendszerre, és úgy hiszi, hogy ez is Trumpnak kedvez.

Arra a kérdésünkre, hogy mennyire megbízhatóak a közvélemény-kutatások most, amikor már csak két hét van hátra november 5-ig, ráadásul már milliók le is adták a voksukat levélben vagy a korai szavazásra kijelölt helyeken. Kyle Kondik szerint egyenesen csodálatos, mennyire jók a felmérések, ám még így sem tökéletesek. Részben ez is a magyarázat arra, hogy miért ilyen nehéz megjósolni a végeredményt.

Megjegyeztük, hogy emberemlékezet óta minden amerikai elnökválasztást a valaha volt legfontosabbnak, legdrágábbnak és legdurvábbnak nevezték. Azt kérdeztük, hogy ebből a szempontból az idei elnökválasztás is csak beleillik ebbe a sorozatba, vagy most valóban rendkívüli a helyzet. Kyle Kondik szerint az amerikai elnökválasztás mindig nagyon fontos, de komoly érvek szólnak amellett, hogy a 2000-es volt a legfontosabb (amikor George W. Bush csupán a Legfelsőbb Bíróság 5:4 arányú döntésének köszönhette, hogy meg tudta őrizni 537 voksos floridai előnyét Al Gore-ral szemben és ezzel szerzett többséget az elektori testületben). Ugyanakkor az emberek akkoriban nem tekintették kulcsfontosságúnak, hogy ki nyer. (Ezt követte a 2001. szeptember 11-i terrortámadás nyomán az Afganisztán, majd Irak ellen indított háború, aminek máig ható következményei vannak nem csak a Közel-Keleten, de az Egyesült Államok belpolitikai életében is – a szerk.)