elemzés;Orbán Viktor;1956. október 23;Magyar Péter;

- „Egyfajta kényszerhelyzet Orbán Viktor számára, hogy kénytelen Magyar Péterről, mint fő kihívóról beszélni”

Az ötlettelenséget és a kreativitás hiányát mutatja, hogy a magyar miniszterelnök ugyanazt az ellenségképet próbálja erősíteni minden megnyilvánulásában.

„Egyfajta kényszerhelyzet Orbán Viktor számára, hogy kénytelen Magyar Péterről, mint fő kihívóról beszélni, mert ez azt mutatja: amit eddig a Fidesz ebben a kérdésben csinált, nem működött. De ezzel még nem sikerült visszavennie a napirend-meghatározásának képességét” ‒ mondta lapunknak Vasali Zoltán politikai elemző.

Orbán Viktor szerdai ünnepi beszédével kapcsolatban a szakértő úgy gondolja, a miniszterelnök hatékonyan, néhány mondattal hatástalanította azt a közvélemény egy részét hetek óta foglalkoztató botrányt, amit politikai igazgatójának 1956-ra vonatkozó szavai okoztak. Saját magát olyan hősként állítva be – folytatta Vasali –, aki biztosan a barikádokon harcolna egy hasonló forradalomban.

A beszédében Orbán összekapcsolta a külső és a belső ellenfelet, amikor Magyar Péterre célozva arról beszélt, Brüsszel bábkormányt akar az ország nyakába ültetni, aminek már a vezetője is megvan, éppen ezért az a kérdés, „hogy meghajolunk-e a brüsszeli akarat előtt, vagy azt válaszoljuk, mint 1956-ban a magyarok”.

„Orbán a szokásához híven ellentámadásba váltott, és ismét kijelölte a fő ellenséget, ami ismét az Európai Unió. Ez különösen szomorú, tekintve, hogy pont most ünnepeljük Magyarország tagságának 20. évfordulóját, ráadásul éppen ő a soros elnök. Ebből az látszik, hogy a miniszterelnöknek ezek az értékek semmit sem jelentenek” – vélekedett Vasali Zoltán, aki szerint ugyanakkor kérdés, ezek az üzenetek a Fidesz törzsszavazóin kívül, a bizonytalanok körében is célba találnak-e.

A politikai elemző szerint jól látható,

hogy az elmúlt években a Fidesznek nem sikerült alapjaiban megrengetni az EU-ba vetett bizalmat a választók körében. 

Míg például az ukránokkal kapcsolatban érzékelhetően negatívabb attitűd alakult ki a társadalomban a kormánypropaganda hatására, az európai intézményekbe vetett bizalom töretlen. Így egyfajta ötlettelenséget és a kreativitás hiányát mutatja, hogy Orbán Viktor mégis ezt az ellenségképet próbálja erősíteni minden megnyilvánulásában.

Magyar Péter is reflektált Orbán Balázs elhíresült mondataira, amikor arról beszélt, „vannak olyanok a mai állampártban, akik egy puskalövés nélkül adnák fel a hazájukat”. Vasali Zoltán azt mondta, nehéz abban a szimbolikus kérdésben „eredményt hirdetni”, hogy vajon a Tisza Párt vezetője sikeresen veszi-e vissza azokat a nemzeti jelképeket, amelyeket a Fidesz korábban kisajátított. A politikai elemző szerint fontosabb aspektusa volt a beszédnek a programhirdetés, illetve a pártépítés, a szakemberek „castingjának” bejelentése.

„Magyar Péter az ellenzéki szavazókat már szinte teljesen megszerezte magának, most az az igazi kérdés, hogy vajon sikerül-e megszólítania a bizonytalanokat és a kormánypártból kiábrándultakat. És azt mondom, talán igen. Esetében azt látom a fő problémának, hogy vajon mit tud ő most ígérni a választóknak, ami ami nem emlékezteti a saját támogatóit a Fideszre. Lehet-e vajon úgy politizálni, hogy nagyon hasonlókat mond – például a háborúról vagy a családtámogatásokról –, mint a Fidesz, csak egy picit másképp?” – vetette fel Vasali Zoltán, aki úgy gondolta: 

Magyar Péter könnyen belefuthat abba a hibába, hogy a fő kérdésekben nem lehet majd megkülönböztetni a véleményét a kormánypártétól, így nem tud kialakítani egy egyedi, politikailag beazonosítható karaktert.

„Az ellenzék nyerte a mozgósítást”

A német médiumok elsősorban azt emelték ki Orbán Viktor október 23-án elhangzott beszédéből, hogy a magyar miniszterelnök ellenállásra szólított fel az Európai Unióval szemben. A Tagesschau holnapja közölte, Orbán szerint az EU „megpróbálja megdönteni a kormányát”, a magyar kormánygfő azonban nem árulta el, mire alapozza a vádjait. A Tagesschau emlékeztetett arra: a magyar miniszterelnök többször is összetűzésbe került uniós partnereivel olyan kérdésekben, mint a jogállamiság, a migráció és az emberi jogok. Ukrajna támogatása az orosz támadó csapatok elleni védekező harcban szintén vita tárgyát képezi.

A Politico szintén Orbánnak azt a gondolatát emeli ki, amely szerint Brüsszel „bábkormányt” akar létrehozni Magyarországon. A Politico megjegyzi: Orbán illiberális uralma alatt Magyarország egyre inkább szövetségeseivel, a NATO-val és az EU-val szemben pozícionálja magát és meghiúsította a nyugati erőfeszítéseket, hogy szankcionálják Oroszországot a 2022-es ukrajnai invázió miatt, vagy támogassák Kijevet. „Az 1956. október 23-án kezdődött budapesti felkelést végül a Vörös Hadsereg leverte; Orbán arra használta fel a pillanatot, hogy szembeszálljon Brüsszellel és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök győzelmi tervével a megszálló orosz csapatok legyőzésére” – írja a lap, amely megjegyzi: a magyar kormányfő komoly fenyegetéssel néz szembe Magyar Péter személyében.

A szerdai budapesti eseményeknek hosszú cikket szentelő francia Le Monde azt írta, Magyar Péter ismét komoly tömeget mozgósított az október 23-i rendezvényre, így az „utcai csatát” – ahogy a lap fogalmaz – egyértelműen az ellenzék nyerte meg. A Le Monde azt emelte ki Magyar Péter tüntetéséből, hogy a tömeg azt skandálta: „ruszkik haza!”. A Le Monde megjegyzi: Orbán egykor Magyarország nyugati táborhoz való tartozásának ádáz védelmezője volt, és a 2010 óta vasököllel kormányzott közép-európai országot fokozatosan egyre inkább oroszbarát vonalra terelte. A francia lap emlékeztet arra: Szijjártó Péter külügyminiszter 2022 februárja óta nem kevesebb, mint tizenegy alkalommal látogatott Oroszországba, hogy tárgyaljon a gázszállításokról. R. T.

A főpolgármester a közterületek és a közlekedés megújítása, a lakhatási válság enyhítése érdekében vizsgálná meg a lehetőségeket, a MOB és a MPB tájékozódásra és döntéselőkészítésre hív.