- Januártól 12-15 forinttal csökkenhetne az üzemanyagok ára, de az Orbán-kormány elintézi, hogy emelkedni fog

Bár az Orbán-kormány januártól literenként 12-15 forinttal még csökkenthetné is az üzemanyagok jövedéki adóját, ehelyett további, bruttó 7-8 forinttal emeli azt – számítottuk ki. A kedd éjjel benyújtott törvénymódosító csomagból - amiként arra elsőként a Bank360 felhívta a figyelmet - kiderült, a kabinet a jövőben több adófajtát – így az üzemanyagok jövedéki terheit is – az előző évi árnövekedés mértékével szorozná fel. Szakértők szerint ez a tavalyi évre vonatkozólag 4,1 százalék. Ez alapján a 95-ös 152,55 forintos, illetve a gázolaj 142,9 forintos jelenlegi literenkénti nettó jövedéki adójára vetítve 2025-re nettó 158,8, illetve 148,8 forintos szint adódik. Ez a benzin és a dízel esetében nettó 6,3 és 5,9, illetve bruttó 7,9 és 7,4 forintos januári emelést jelent.

Ugyanakkor az Orbán-kormánynak

 Az eurózónán kívüli államok esetében ugyanakkor eme alsó korlát helyi devizában meghatározott szintjét mindig a megelőző év október 1-i hivatalos árfolyam határozza meg.

Bár a mindenkori magyar kabinet mindig is igyekeztek a jövedékiadó-szintet a legalsó lehetséges szint környékén tartani, a magyar fizetőeszköz folyamatos gyengülése miatt 2021. elejétől a hazai jogszabályokban, forintban meghatározott jövedékiadó-szint már az uniós küszöb alá csúszott. Ez a hiány a 2021. november közepétől 2022. decemberéig tartó, jövedékiadó-csökkentést is magával vonó „üzemanyagárstop” időszakában literenként 32-33, 2023-ban pedig, a forintban visszaemelt jövedékiadó-szintek ellenére, a brutálisan, 425 forintra felerősödő euró miatt, 30-33 forintra duzzadt. Miután tavaly az Európai Bizottság tudatta a kabinettel, hogy a Covid- és az orosz-ukrán háború miatti türelem lejárt, 2024. eleji hatállyal az Orbán-kormány erős propagandasortűz, illetve zavart magyarázkodások kíséretében átesni látszott a ló túloldalára. Miközben az emelést eleve nem az évtizedek óta változatlan uniós szabályok, hanem a forint gyengülése tette szükségessé, a kabinet az EU-ra, illetve megtévesztő módon a 2022-es, 425-ös árfolyamra mutogatva 2024. januárjától nettó 33,55, illetve bruttó 41 forinttal emelte az üzemanyagok jövedéki adóját, vagyis az árát. Mivel ugyanakkor az uniós szabályok szerint a 2023-as, jóval kedvezőbb, 388,6 forintos árfolyamból kellett volna kiindulniuk, számítások szerint idén január óta a benzin és a gázolaj jövedéki adóját nettó 13, illetve 15, tehát bruttó 17, illetve 19 forinttal, mondhatni túlemelték. Igaz, ezt semmi sem tiltotta a kabinetnek: az uniós minimumszintnél értelemszerűen bármely tagállam emelhet nagyobb mértékben is. Ugyanakkor ez már a kormányok saját hatásköre, amit etikátlan – valótlan – brüsszeli kötelezettségként beállítani.

A 2023. végi kormányinfókon Gulyás Gergely kancelláriaminiszter ezt már nem is tagadta, de az akkori válaszát, miszerint a többletbevételt rezsivédelemre költenék, utólag semmi sem igazolja. Bár az EU hivatalos közlönyének idén október 1-i kiadásában a tavalyinál magasabb, 397,83 forintos árfolyam jelent meg, ez még mindig nem éri el a mostani jövedékiadó-szint alapjaként hivatkozott, 425 forintot. Számításunk szerint a mostani közlésből 2025-re nettó 143, illetve 131 – bruttó 181, illetve 167 – forintos jövedékiadó-szintek következnek. Ha tehát a kormány a jelenlegi, túlemelt jövedékiadó-szintet az uniós határig mérsékelné, januártól nettó 9,7, illetve 11,6 – bruttó 12,4, illetve 14,8 – forinttal még csökkenthetné is a jövedékiadó-szintet, vagyis az árat. Az Orbán-kormány tehát, januártól, saját hatáskörben, a szükséges szintnél, a benzin jövedéki adóját bruttó 20,3, a gázolajét pedig 22,2 forinttal magasabb szinten húzza meg.

Szintén kérdés, mit szól majd a kabinet, ha január elején azzal szembesül, hogy a 7-8 forintos adóemelés miatt a magyarországi üzemanyagok átlagára ismét a szomszédoké fölé került.