Tagállamokra szabott reformokhoz lehetne kötni az összes uniós pénz kifizetését Piotr Serafin, költségvetésért felelős uniós biztosjelölt szerint. Csütörtökön hallgatta meg az Európai Parlament négy szakbizottsága a lengyel biztosjelöltet, aki sokkal rugalmasabb, ugyanakkor konkrétabb feltételekhez kötött költségvetést ígér.
Az újonnan fölálló Európai Bizottságban a következő öt évben a költségvetésért, a bizottsági közigazgatásért és csalás elleni fellépésért felelős biztos három órán keresztül válaszolt az EP-képviselők kérdéseire a terveivel kapcsolatban. Serafin mostanáig Lengyelország EU-hoz delegált nagykövete volt, korábban több pozíciót töltött be Varsóban és Brüsszelben is, köztük államtitkárként és Donald Tusk jelenlegi lengyel miniszterelnök jobbkezeként is szolgált.
Magyar szempontból különösen fontos,
hogy a jelölt tervei szerint a jövőben sokkal jobban összekötnék a jogállamisági kritériumokkal az EU-s költségvetéshez való hozzáférést.
Jelenleg az úgynevezett feltételességi mechanizmus keretében három EU-s program 55 százalékát tartja vissza a Bizottság, összesen 6,3 milliárd euró értékben. A tervek szerint tehát akár az agrár- és egyéb kifizetések esetében is vizsgálnák a jogállam helyzetét a tagállamokban. A jelölt hangsúlyozta, az eljárásra azért van szükség, mert az uniós pénzek elköltése nem a magyar társadalom és az uniós adófizetők érdekei szerint történt és visszautasította a vádat, hogy politikailag motivált eljárásról lenne szó.
A legrosszabb, amit tehetünk - hangsúlyozta-, ha a Bizottság túllépne a törvény adta kereteken, és nem tartaná be a szabályokat és konkrét lépéseket, amiket vállalt.
Nem az a cél szerinte, hogy a kedvezményezetteket, vagyis az állampolgárokat büntessék, ha a kormányuk nem tartja be a szabályokat.
Az új biztos legfontosabb feladata a 2027 utáni hétéves költségvetés összeállítása lesz, ugyan konkrét összegekről nem tudott nyilatkozni - ez a tagállamok és az EP megállapodásától függ -, de szerinte le lehet vonni számos tanulságot az elmúlt évekből. A jelenlegi rendszerben túl sok EU-s program létezik egyszerre, szívesebben látna olyan költségvetést, amelyben kevesebb, de a célokhoz és szakpolitikákhoz szorosabban hozzárendelt program működne. Javasolta, hogy nagyobb teret kapjanak az évente kijelölt, időközben fölmerülő prioritások is. Különösen a kohéziós politika esetében szeretne a mostaninál nagyobb szerepet adni a regionális szintnek, hiszen helyben tudják az emberek legjobban eldönteni milyen fejlesztésre van szükség.
Az EU-s pénzekhez való hozzáférésnek nem egy bürokratikus rémálomnak kellene lennie
- tette hozzá.
A 2028-ban kezdődő költségvetésben reményei szerint konkrét céldátumokhoz és lépésekhez lehetne kötni a kifizetéseket, közé tartozhatnának az elmúlt években publikált éves jogállamiság jelentések ajánlásai is. A tagállami reformokhoz és konkrét lépésekhez kötött kifizetések már a Covid válságra válaszul létrehozott csomagra is jellemzőek voltak, amelyből hazánk még nem kapta meg a Magyarországnak célzott forrásokat - több, mint tíz milliárd eurót-, pontosan azért, mert nem tette meg a feltételül szabott lépéseket.
Piotr Serafin többször hangsúlyozta, az EU-s költségvetés - amely a teljes uniós GDP mintegy egy százaléka -, nem tud minden kihívásra választ adni, ugyanakkor vannak területek, ahol sokkal hatékonyabb lenne több uniós szintű költés. Ahhoz, hogy például a versenyképesség vagy a védelem területén aktívabb legyen az unió, vagy a tagállamok hozzájárulását kellene növelni vagy az évek óta tervezett új, uniós szintű adókat lehetne létrehozni.
Felgyorsítaná a Magyarország elleni 7. cikkelyes eljárást, a korrupció felszámolására is adna pénzt az új EU-biztosBekeményít az Európai Unió, újabb pénzmegvonással sújthatják Magyarországot az Orbán-kormány piactorzító intézkedései miattA jelek szerint Brüsszelben is gyors ütemben fogy a türelem a magyar kormányhoz közeli üzleti körök cégfelvásárlásai miatt