A magyar állam a GDP 35,1 százalékát szedte be tavaly adók és járulékok formájában – vagyis ennyi pénzt vont ki a gazdaságból saját céljaira. Ez jelentősen elmarad az EU átlagosan 40 százalékos szintjétől, ugyanakkor megfelel a régiós átlagnak – derült ki az Eurostat adataiból. A GDP-arányos adóterhelés egyébként jelentősen eltér az uniós országok között, a magas adóelvonás egyértelműen az unió legfejlettebb és leggazdagabb országaira jellemző. Az adók és társadalombiztosítási hozzájárulások legmagasabb arányát Franciaországban (45,6%), Belgiumban (44,8%) és Dániában (44,1%) regisztrálták. A skála másik végén Írország (22,7%), Románia (27,0%) és Málta (27,1%) állt. A magyar 35,1 százalékot meghaladta a lengyel gazdaság 36 százalékos adóelvonása és Szlovákia 35,5 százalékos adata, de a horvátok 37,1 százaléka is. A cseh költségvetés viszont csak a GDP 34,1 százalékát vonja ki a gazdaságból, ami az ország magasabb fejlettségével, alacsonyabb államadósságával (kamatterhekkel) és az állam hatékony takarékos működésével magyarázható.
A számok azért is érdekesek, mert a magyar kormány az elmúlt évtizedben a gazdaság versenyképességét az alacsony bérekre és adókra, valamint a forint leértékelésére alapozta. Látva az ország elmúlt négy évben felmutatott teljesítményét a versenytársakhoz képest, ez a stratégia inkább leszakadáshoz vezetett, mintsem éllovassághoz. Ráadásul, mára a magyar gazdasági növekedés tartósan lefulladt, a volt visegrádi országok fejlettségben elhúztak, a hazai mutató a román és a bolgár adatokkal versenyez.
„Az egész Orbán-kormányban nincs olyan ember, akinek bármi terve lenne a magyar gazdaság problémáinak a megoldására”Az adóterhelés csökkentésben a kormány 2010 és 2020 között ugyan tudott eredményeket elérni, de korántsem akkorát, amennyi az „árcsökkentések kormányától” elvárható lett volna. Az Eurostat és a Pénzügyminisztérium adatai szerint 2010-ben a költségvetés a GDP 37,1 százalékát szedte be adók és járulékok formájában – ekkor az uniós átlag 38,3 százalék volt. Ezt sikerült 2020-ra 35,8 százalékra, majd 2023-ra 35,1 százalékra csökkenteni, miközben az uniós átlag 40 százalékra emelkedett. Vagyis a magyar adóterhelés a 14 év alatt a GDP két százalékával csökkent, miközben az uniós átlag növekedett. Ez azt jelenti, hogy a magyar cégek relatív adóelőnye növekedett. Ez azonban mégsem hozta el a remélt versenyképességi fordulatot és a felzárkózást. Az Orbán-kormány az adórendszert ugyanis oly módon alakította át, hogy a jövedelemadók és elsősorban a cégeket terhelő adókat csökkentette, míg a lakosságot terhelő fogyasztási adók mértékét és beszedési hatékonyságát jelentősen növelte.
Ha minden igaz, a jövőben csökken az adóterhelés
A jövő évi költségvetést hétfőn terjeszti be a Parlamentnek a kormány. Az eddig megismert részletek szerint, a Pénzügyminisztérium csökkenteni szeretné a GDP -arányos jövedelemelvonás mértékét 2025-ben. A májusban, az Európai Bizottságnak készített felzárkózási (konvergencia) jelentésben az adóelvonás 2024-es átmeneti emelkedése után 2025-re már 34, 2026-ra pedig 33,5 százalékos GDP arányos adó és járulékterheléssel számolt. Legalábbis ez volt a kormányzati szándék fél évvel ezelőtt. A papír ugyanis sok mindent elbír, például ugyanebben a programban idénre 2,5, 2025-re pedig 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számoltak. Mivel azonban a GDP-bővülés egyik évben sem éri el a tervet, nem lehet tudni, hogy valójában miként is alakulhat az adóterhelés 2025-ben.
Hirtelen elkészült a büdzsé, Donald Trump győzelmével a parlament elé kerülhet a „békeköltségvetés”Az Országgyűlés elé már benyújtott adótörvény-módosítások kétarcúak. Egyrészt kormány megkezdi egyes ágazati – távközlési, gyógyszergyári, légitársasági – különadók kivezetését ami csökkenti az adóterhelést. Másrészt a bankokat, a kiskereskedelmet és az energiacégeket terhelő, sokkal nagyobb volumenű adók 2025-ben is maradnak, annak ellenére, hogy a korábbi ígéretek szerint már 2023-ban kivezették volna az összes Covid-különadót. Ugyancsak csökkenti az adóterhelést a családi kedvezmények növelése, ám az ígért duplázás helyett 2025-ben csak 25 százalékkal emelkedik a kedvezmény. Ugyanakkor a másik oldalon lesznek adóemelések, amelyek mértékét az előző évi inflációhoz kötik. Ennek értelmében jövőre 4,1 százalékkal emelkedik a jövedéki adó mértéke, a dohány-, és az alkohol termékeknél, illetve az üzemanyagoknál, illetve ennyivel nő a cégautóadó és a regisztrációs adó mértéke is. A 4,1 százalék nem mellesleg infláció feletti emelés, hiszen a kormánytól független elemzők 2025-re 3,5-4 százalékos sávba várják a jövő évi árindexet. Ezzel együtt látva a vártnál kisebb gazdasági növekedést, a 2025-ös költségvetés még okozhat kellemetlen meglepetéséket.
