Októberben 3,2 százalékra emelkedett a 12 havi infláció, az előző havi három százalékról. Az elemzők ennél nagyobb, 3,5 százalékos árindexet vártak októberre, vagyis az infláció várt meglódulása elmaradni látszik, ám a részleteket megkapargatva ellentmondásos folyamatokat látunk a magyar boltokban és a szolgáltatások árazásában.
Az élelmiszerek árak egy év alatt 4,5 százalékkal, a szolgáltatások 7,2 százalékkal drágultak, ez utóbbi már csökkenést jelent az az előző havi 8,4 százalékhoz képest. Ezzel szemben a KSH szerint a szeszes italok és dohányáruk ára csak 3,8 százalékkal emelkedett, míg az energiaárak a szintén KSH szerint 4,8 százalékkal, a földgáz pedig 9,5 százalékkal (!) lett olcsóbb, mint egy évvel ezelőtt. Ez mint arról többször írtunk egy mérési, módszertani hiba eredménye, ugyanis háztartási energiaárak 2022 nyara óta – amikor a kormány bevezette a kettős árrendszert az átlagfogyasztás alatt és felett – egy fillérrel sem lettek azok olcsóbak.
Vagyis az alacsony inflációs adat jelentős részben a KSH energiáraszámításának köszöntő, ami lehúzta az árindexet. A KSH szerint a tartós fogyasztási cikkekért 0,3 százalékkal kevesbbet kellett fizetni, mint egy évvel ezelőtt – ez is lefele húzta az inflációs indexet.
Az elemzők 3,5 százalékos 12 havi árindexet vártak októberre. Az emelkedés régóta tudott volt a tavalyi alacsony bázis miatt, ezen pedig nem segített a forint elmúlt hetekben tapasztalt gyengülése, bár a 410 forint körüli euró inflatórikus hatásai még nem épülhettek be az importált árakba. A következő hónapokban még gyorsulhat az áremelkedés üteme, az év végére 4,4 százalékos árindexet vártak az elemzők a Portfolio.hu felmérése szerint, még az adatközlés előtt, ám nagy kérdés, hogy a októberi tényadat függvényében milyen mértékben csökkennek a várakozások.
Míg az inflációt a 3,2 százalékra mérte KSH a maginfláció 4,5 százalék volt – ez mutató jelzi a gazdaság belső inflációs nyomását, ebben mutatóba nem számolják bele az olyan gyorsan változó árú termékeket, mint például az energiaárak. A lakosság hónapok óta nagyobb inflációt érzékel a KSH által mértnél, ez az élelmiszerárak viszonylag gyors növekedésével magyarázható:
az élelmiszerek ára átlagosan 4,5 százalékkal emelkedtek egy év alatt, de ezen belül belül a liszté 38,9, a tejé 16,8, a gyümölcs- és zöldségléé 12,1, az étolajé 9,9, a csokoládé és kakaóé 9,8, a vaj, vajkrémé 7,9, az éttermi étkezésé 7,6, az iskolai étkezésé 6,2 százalékkal emelkedett.
Csökkent viszont a száraztészta ára 7,3 százalékkal, a cukor 2,9, a margarin 2,7, a tojás pedig 2,1 százalékkal lett olcsóbb egy év alatt.
Az elmúlt egy hónapban a fogyasztói árak csupán 0,1 aszázalékkal emelkedtek. Az élelmiszerek átlagosan 0,7 százalékkal drágultak,
ezen belül a liszt, valamint az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 3,5–3,5, a vaj és vajkrém 3,4, a sajt 3,2, az étolaj 2,7, a tej 2,1, a tojás 1,6, a tejtermékek 1,4, a baromfihús 1,2 százalékkal többe, a szárasztészta 2,3, a párizsi, kolbász 1,2, a margarin 1,1, a cukor 0,5 százalékkal kevesebbe került.
A szezonváltás következtében a ruházkodási cikkek 3,0 százalékkal drágultak. A járműüzemanyagok ára 0,8 százalékkal nőtt egy hónap alatt, a háztartási energia ára átlagosan nem változott, ezen belül a palackos gáz 0,5, az elektromos energia 0,2 százalékkal drágább, a tűzifa 1,1, a vezetékes gáz 0,1 százalékkal olcsóbb lett A szolgáltatások ára átlagosan 0,9 százalékkal alacsonyabb lett – ez igazi meglepetés - ezen belül a telefon-, internetszolgáltatásért 6,8, az üdülési szolgáltatásokért 1,1 százalék kal kevesebbet kellett fizetni.
A kormány hatékony gazdaságpolitikai intézkedéseivel sikeresen kezelte a háború és szankciók következtében megugrott inflációt, tavaly egy számjegyűre letörve, idén pedig földbe döngölve azt – értékelte közleményében Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az adatokat. Annak érdekében, hogy az infláció továbbra is alacsony szinten maradjon, a kormány változatlanul fenntartja az olyan hatékony és eredményes intézkedéseit, mint az online árfigyelő rendszer, amely az infláció kontrollálása mellett a kiskereskedelmi verseny élénkítését is érdemben segíti. Az alacsony infláció 2023. szeptembere óta dinamikus reálbérnövekedést hoz magával, illetve kiszámíthatósága okán érdemben hozzájárul a fogyasztói bizalom erősödéséhez, ezáltal pedig a kiskereskedelmi és turisztikai forgalom további növekedéséhez. A tartósan alacsony inflációnak és a közel 10 százalékos reálbérnövekedésnek köszönhetően növekvő fogyasztás nagymértékben hozzájárul, hogy a magyar gazdaság 2025-ben 3 százalék fölötti növekedést érjen el – vélekedett a nemzetgazdasági miniszter.
Varga Mihály benyújtotta az Orbán-kormány békeköltségvetését, jövőre 3,2 százalékos inflációval számolNagy Márton tárcája szerint Magyar Péter hazudik, az Orbán-kormány földbe döngölte az inflációt Sokadik gazdasági akciótervét fogadta el az Orbán-kormány, a program azonban csak az inflációt pörgetheti fel