- Az Orbán-kormány jövőre minden négy forintból egyet elvesz Budapesttől, miközben éppen az olimpiarendezéshez akarja elnyerni a főváros támogatását

Többet venne ki a főváros kasszájából jövőre az Orbán-kormány, mint amennyibe a parkok és temetők gondozása, az idősotthonok, a fővárosi rendészet működtetése, a hajléktalanellátás, a fővárosi kezelésű színházak támogatása, a közútkezelés és a köztisztasági feladatok ellátása együttesen kerül egy év alatt. A 2025-ös állami költségvetés hétfőn napvilágra került tervezete szerint két tétellel összesen 105 milliárdot vonnának el a 430-440 milliárd forint összköltségvetésű Budapesttől.

A legnagyobb tétel a szolidaritási hozzájárulás, amelynek összege a megadott képlet szerint 2025-ben 90 milliárdra növekszik az idei 75 milliárdról. Holott az Állami Számvevőszék már a korábbi, jóval alacsonyabb összegű szolidaritási hozzájárulásokkal terhelt 2020-2022-es évek alapján is arra jutott, hogy „a főváros 2021-től a központi költségvetés nettó befizetőjévé vált, mivel az államnak fizetett szolidaritási hozzájárulás összege meghaladta a központi költségvetésből az ellátott feladatokhoz biztosított működési támogatás összegét, vagyis Budapest finanszírozza az állam működését” és nem fordítva, ahogy a Fidesz gyakorta hangoztatja.

A Tarlós István vezette fővárosnak még 5 milliárdot kellett utalni az állami kasszába ezen a címen, Karácsony Gergelynek a következő évben már 10 milliárdot. Jövőre pedig újabb 20 százalékkal, 90 milliárdra emeli a befizetendő összeget a kormány – magyarázza Kiss Ambrus, aki szerint a fővárosi önkormányzatnak a szolidaritási hozzájárulási perben hangoztatott érvelését támasztja alá, hogy jövőre már miniszteri rendeletbe kell foglalni az egyes települések által befizetendő hozzájárulás összegét, nem lesz elég csak egy csekket küldeni, ahogy eddig. (Az Alkotmánybíróság döntésével ismét visszakerült a Fővárosi Törvényszékhez a per, amely még nem tűzte ki a következő tárgyalási napot.)

De ez sem elég. A kormány új sarc-ötlete a Versenyképes járások program, amelyet a tehetősebbnek ítélt településekkel finanszíroztatna a kabinet. A járások az iparűzési adó 2025. évi többletével feltöltött területfejlesztési alaptól kérhetnek majd támogatást a beruházásaikhoz. Ez az adótöbblet a Pénzügyminisztérium kalkulációja szerint jövőre 65 milliárd forint lesz. Az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsának (ÖNET) hétfői ülésén elhangzottak szerint ennek a pénznek a 45 százalékát Budapesttől tervezik beszedni. Ez nem csupán a fővárosi önkormányzatot, hanem a kerületeket is sújtja, hiszen a forrásmegosztási törvény szerint az iparűzési adóbevételek 54 százaléka illeti meg a fővárost és 46 százalék a kerületeket. A fővárostól elvonni kívánt 29,2 milliárd forintból így várhatóan 15 milliárdot fizet a főváros, a többit a kerületek, így nekik is tovább szűkül a pénzügyi mozgásterük. Az önkormányzati szféra helyzetét nehezíti, hogy az állami normatív támogatások alig egy százalékkal növekednek jövőre, miközben az infláció 3,5 százalékos. Így ez már önmagában is veszteséget jelent majd a településeknek.

A fővárost érintő közvetlen állami elvonás 105 milliárd lehet jövőre. Ez több mint ötszöröse annak, amennyi támogatást a főváros a Budapesti Közműveknek ad a parkok, temetők, köztisztasági feladatok ellátására – végez gyors számvetést Kiss Ambrus a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója, aki egyúttal arra is felhívja a figyelmet, hogy az adott év adóbevétel növekményének összege legkorábban decemberben válik láthatóvá, de még akkor is vannak bizonytalanságok a speciálisan adózó cégek miatt, így a pontos összeg csak a következő év májusára derül ki. Az elvonás módját ugyan később egy másik jogszabályban pontosítják, de a kormány már jelezte, hogy ez a tétel is bekerül az állami normatíva-önkormányzati befizetések elszámolási rendszerébe, így várhatóan még azelőtt beszedik a pénzt, minthogy pontosan tudni lehetne, mennyit is lehetne ezen a címen kérni.

Mindezek után jogosan merül fel a kérdés, hogy mire is alapozhatta Lázár János építési miniszter azt a felvetését, miszerint a főváros, ha szeretné, akkor képes lenne arra, hogy új közlekedési, vagy új természettudományi múzeumot építsen, amit azután Vitézy Dávid azzal toldott meg, hogy a tárcavezető legközelebb azzal áll majd elő, hogy Budapest építsen magának kórházat is.

Lázár miniszter úr összekeveri az osztogatást a fosztogatással. A semmiből nem építhető valami. Jelenleg az a napi kérdés, hogy a metró működését biztosítsuk, nem az, hogy bármit építsen a város – válaszolta erre Kiss Ambrus. A főigazgató a Népszava felvetésére, miszerint az újabb miniszteri kirohanás, illetve a pénzügyi présen való újabb tekerés után mennyire bízhat a főváros abban, hogy az olimpiarendezéshez való hozzájárulás fejében ígért infrastrukturális beruházások valóban megvalósulnak azt mondta: „cinizmussal nem lehet bizalmat építeni, erősen rontja az együttműködési szándékot. Bármiféle megállapodás a kormánnyal csak a korábbinál jóval erősebb garanciák mellett képzelhető el”.