A kabinet hivatalos értesítése híján az EB nem tudja megállapítani, hogy a változtatások nyomán a jogszabály összhangba került-e a brüsszeli elvárásokkal, következésképpen nem képes lépéseket tenni annak érdekében sem, hogy a magyar egyetemek ismét hozzáférjenek az Erasmus+ oktatási csereprogramhoz, valamint részt vehessenek a Horizont Európa kutatás-fejlesztési projektjeiben. Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter a napokban az Inforádióban mégis azt állította, hogy Brüsszelben pattog a labda, vagyis az Orbán-kormány úgy várja az Európai Bizottságtól a megoldást, hogy még el sem küldte a törvény szövegét.
A 27 kormányból álló EU Tanács 2022 decemberében függesztette fel a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok által működtetett 21 egyetem részvételét a két uniós finanszírozású programban. Indoklásában korrupciós kockázatnak ítélte, hogy a jelentős állami támogatásban részesülő intézmények irányító testületeiben magas rangú állami és kormányzati tisztségviselők ülnek, akik alkalmasint döntenek ezeknek a forrásoknak az odaítéléséről. Aggasztónak ítélte, hogy rájuk nem is vonatkoztak az összeférhetetlenségi szabályok.
A döntést követően a kabinet többször is nekifutott az előírások EB-nek tetsző módosításának, miniszterek mondtak le a kuratóriumi tagságukról és tárgyalások kezdődtek Budapest és Brüsszel között a lehetséges megállapodásról. Az EB utoljára tavaly decemberben értékelte a helyzetet és megállapította, hogy továbbra is fennállnak az említett alapítványokkal kapcsolatban azonosított gyengeségek. Mivel Magyarország azóta sem értesítette az uniós testületet korrekciós intézkedésekről, a minősítés nem változott.
Erasmus-ügy: Hiába állít mást az Orbán-kormány, Brüsszel és Budapest között hónapok óta nem volt érdemi párbeszédAz Orbán-kormány állítása szerint a novemberi jogszabály-módosítás kielégíti a bizottsági várakozásokat, mert politikusok és köztisztviselők széles körét fosztja meg a kuratóriumi tagság lehetőségétől, kétszer hat évre korlátozza hivatali idejüket és egy évben limitálja a várakozási időt, vagyis azt az időszakot, amíg egy tisztségéről lemondott politikus nem vállalhat szerepet az irányító testületben. A törvény az Állami Számvevőszékre bízza, hogy ellenőrizze, a kuratóriumba meghívott tagok megfelelnek-e az összeférhetetlenségi és egyéb szabályoknak. (Ide kapcsolódik az a hír, miszerint A Mészáros Lőrinc-féle MBH elnökét, Barna Zsoltot választották a Pécsi Tudományegyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi elnökévé).
Az Európai Bizottság mindaddig nem kívánja minősíteni a jogszabályi változtatásokat, ameddig nem kap azokról hivatalos értesítést. Információink szerint korábban több tervezetet is véleményezett, és egyik sem nyerte el maradéktalanul a tetszését.
Ujvári Balázs lapunknak elmondta: ha Budapest elküldi Brüsszelbe a törvény szövegét, a biztosi kollégiumnak alapesetben egy hónapja van rá, hogy értékelje, de ki is tolhatja a határidőt. A feladat várhatóan a következő EB-re hárul, amely leghamarabb november végén állhat fel.
Megkérdeztük a Miniszterelnökséget, a Miniszterelnöki Kabinetirodát és a Kulturális és Innovációs Minisztériumot, hogy miért nem továbbították a módosított jogszabályt az Európai Bizottságnak, illetve mikor tervezik ezt megtenni, de a megadott időpontig egyikük sem válaszolt.
Kapitulálhat Erasmus-ügyben az Orbán-kormány, módosítaná a vagyonkezelő alapítványok szabályait