Szinte mindennek van már biztosa a magyar kormányban. Az állampolgári eskük szervezésétől, az űrkutatáson, a bormarketingen, a kreatív ipar felügyeletén, a Mohácsi csata 500. évfordulójának méltó megünneplésén túl a többi között az oszakai világkiállítás, az uniós elnökség és a szubszaharai térségben való magyar szerepvállalás felügyelete, a magyar-csángó kapcsolatok, az áldozatsegítő központok kommunikációja, a szankciók miatti kihívások kezelése és a nemzeti lovassportok fejlesztése. De külön ember őrködik például a katonai identitás és a magyar életmód védelmén is – derült ki lapunk összesítéséből. A miniszterek által kinevezett biztosok mellett a miniszterelnöknek is vannak külön biztosai és megbízottjai, ezenfelül kormánybiztosok is segítik a munkát. Együtt több mint félszázan.
Pontos számot nehéz mondani, mert az Orbán-kormány hivatalos honlapja nem követi precízen a kinevezéseket, így jószerivel egyenként lehet ezeket összeszámolni őket a Hivatalos Értesítőben. Ez sem egyszerű, hiszen vannak, akik sok éve viszik ugyanazt a területet, mint például Baán László, aki több mint tíz éve felügyeli a Liget Budapest Programot. Vagy itt van Budai Gyula, aki valóban volt már mindenféle poszton, az egykori államtitkár és elszámoltatási biztos most az ukrán háború miatti szankciók hatásait vizsgálja a külügynél. Bólya Boglárka túlélte főnöke, Varga Judit igazságügyi miniszter bukását is, most egy másik tárcánál – az Európai Uniós Ügyek Minisztériumában csinálja ugyanazt, miniszteri biztosként felel a magyar EU-elnökség személyzetpolitikájának összehangolásáért.
A Népszava által fellelt adatok szerint jelenleg harmincnál több miniszteri biztos, fél tucat miniszterelnöki biztos, 22 kormánybiztos és kilenc miniszterelnöki megbízott segíti a kabinet munkáját. A költségvetések végrehajtásáról szóló zárszámadások szerint a létszám hullámzóan alakul évről-évre. A költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszámáról és juttatásairól szóló összesítő táblázatokban a biztosokat külön soron szerepeltető, lapunk által fellelt legelső adat a 2012-es, akkor még 3 miniszterelnöki-, 2 kormány- és 3 miniszteri biztos dolgozott összesen 26,7 millió forintért. 2015-ben már 40-en voltak és összesen 196,4 millió forintot kerestek. 2018-ban, a választás évében kissé visszaesett a létszám, alig 33 főt számlált a biztosi csapat, a juttatások összege viszont 384,9 millióra rúgott. A legtöbben 2022-ben voltak, akkor 82 biztos segítette a kormány munkáját összesen évi 806 millió forintért.
A tavalyi évről szóló zárszámadásban 57 fő szerepelt ezen a soron, ám már 951,1 milliós költséggel.
A miniszterelnöki megbízottak Orbán Viktor személyes főtanácsadói. Néhányuk neve ismerősen csenghet a politika iránt érdeklődőknek. Például Tarlós István is közéjük ült át a főpolgármesteri székből 2019-ben, azóta papíron országos közlekedési és közszolgáltatási fejlesztési tanácsokat ad. Bakondi György a migránsok elleni harc oszlopos embere belbiztonsági kérdésekben segít, Bencsik János korábbi energiaügyi államtitkár most megbízottként ad tanácsokat az energia-ellátásához - kár, hogy bizonyos időszakokban nálunk kerül legtöbbe az áram egész Európában. A kereszténység őreként feltűnő Giró-Szász Áron néhány éve azzal vált ismertté, hogy az általa vezetett Axióma Központ forgatta azt a rövid videót, ahol Novák Katalin még családügyi miniszterként arról beszélt, hogy a nőknek el kellene fogadniuk, hogy a férfiaknál alacsonyabb pozíciót, kevesebb fizetést kapnak és több terhet cipelnek. Járai Zsigmond volt pénzügyminiszter a csángó-magyar viszonyt koordinálja, Maróth Miklós tudományos segédként időnként a Türk Álamok Szervezete üléseire is elkíséri a kormányfőt.
Orbán Viktornak ezenfelül miniszterelnöki biztosai is vannak, elsőként mindjárt Lázár János, aki az egyes kiemelt kormányzati célkitűzések megvalósításának hazai és nemzetközi koordinációjáért felel, bár külön juttatást nem kap ezért. Kásler Miklós volt miniszter a továbbképzések, Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke a diagnózis alapú felzárkózási stratégia végrehajtását viszi, míg V. Németh Zsolt, aki amellett, hogy az Energiaügyi Minisztérium víziközmű-ágazatért felelős államtitkára, 2022-től biztosként a magyar életmódot és nemzeti értékeinket is őrzi. Nem ő az egyetlen „többszólamú” ember, ott van mindjárt államtitkár-társa Czepek Gábor, aki márciustól a magyar–szlovák energetikai infrastruktúra fejlesztésért felelős kormánybiztos is. Menczer Tamás a Fidesz kommunikációs igazgatójaként a magyar–német társadalmi kapcsolatok fejlesztéséért felel,
Jakab Zsófia, Orbán Ráhel barátnője pedig márciustól a kreatívipar fejlesztését koordinálja, így saját magát is felügyelheti,
hiszen biztosi posztja mellett a Magyar Divat és Design Ügynökség (MDDÜ) vezérigazgatója is. A sor még hosszan folytatható.
A kormánybiztosok szintén sokféle területért felelnek: a zónákra osztott ország komplex fejlesztésétől, a Budai Várnegyed beruházásain, a Tanítsunk Magyarországért program koordinációján és a török-magyar kulturális évadon át például a mozgóképiparig. Az uniós elnökségnek több biztosa is van és persze ott a rezsicsökkentés, az állatvédelem, az ukrán menekültek, az adatvagyon optimalizálás és nem utolsósorban az Indonéz Köztársaság közúthálózati útdíjfizetési rendszerének szakmai támogatása.
Utóbbi legalább annyira fontos lehet az országnak, mint a szubszaharai térséggel való kapcsolatok elmélyítése és az űrkutatási stratégiaalkotás. Utóbbin Ferencz Orsolya dolgozik 2018 óta,
a mohácsi csata 500. évfordulója méltó megemlékezésének pedig 2021 óta van biztosa. Bár nem sok uniós forráshoz jut egy ideje az ország, a közvetlen uniós pénzek felhasználásának koordinálása is van külön ember, ahogy a katonai identitás fejlesztésére is.
Saját biztosa van az állampolgári ügyek intézésének, egy másik az állampolgári eskütételek szervezésének, két külön tárca felügyelete alatt. Az esküszervező Balogh-Madár Emesét Rogán Antal nevezte ki, és választása épp az egykoron általa igazgatott V. kerületi önkormányzat képviselőjére esett.
Biztosnak lenni eléggé kifizetődő. A miniszteri biztosok havi apanázsa a helyettes államtitkárok fizetésével megegyező, ami az idén júliustól hatályos illetménytábla szerint 1,3-2,1 millió között szóródhat, de jellemzően a felső határhoz közelítenek. A miniszterelnöki biztosok, megbízottak és a kormánybiztosok illetményéről egy két évvel ezelőtti törvényváltozás okán a kormányfő dönt. Aligha van okuk panaszra, Orbán legutóbb júliusban emelte a miniszteri és államtitkári fizetéseket, márpedig a biztosok illetménye – legalábbis amikor még volt némi transzparencia - az államtitkári fizetésekhez kötődött, ami személyenként változó, és általában 2 millió forint felett van.
A biztosokat – néhány ritka kivételtől eltekintve - egyéb juttatások és saját 1-5 fős titkárság is megilleti, nyilván a megfelelően felszerelt irodával együtt. A biztosi rendszer fenntartása a titkárságokkal és az ingatlanok bérleti és egyéb kiadásaival együtt minden bizonnyal közelíti vagy akár meg is haladja az évi kétmilliárd forintos költségvetési kiadást.
A bőkezűen megfizetett munka hasznáról nem sokat tudni. A Népszava szúrópróbaszerűen az Építési és Közlekedési Minisztériumtól próbálta megtudni, hogy pontosan mivel is foglalatoskodik Kovács Balázs Norbert, aki június végéig a Podmaniczky Liget kialakításának felügyeletéért felelt, majd júliustól a budapesti kormányzati beruházásokért felelős miniszteri biztosaként dolgozik. Nem sikerült választ kapnunk, ahogy a tárca két másik biztosának munkájáról sem adtak információt.
Különítmény a rendszer mellett
A biztosi intézményt eredetileg a közigazgatás általános rendszerébe be nem illeszthető speciális ügyek megoldására találták ki: egy adott esemény, például a vizes vb, az uniós elnökség vagy éppen több tárcát is érintő feladat – a paksi atomerőmű bővítése - elvégzésére. A biztosok személyesen az őket kinevező miniszternek vagy a miniszterelnöknek tartoznak beszámolni. Így arra is alkalmasak, hogy a fontos ügyeket saját közvetlen irányítása alá vonja a kinevező. A biztosnak nem kell betartania a szokásos hivatali utakat, ami az ügyek közigazgatási, illetve a nyilvánosság látóköréből való kiemelését is jelenti. A biztosok többnyire külön felhatalmazással, saját titkársággal rendelkező „különítményként” működnek a rendszer mellett. Az Orbán-kormány az uniós forrásból, illetve állami támogatásból megvalósuló programok és beruházások jó részét is kiszervezte a biztosoknak: például Modern Városok, Magyar Falu -, Árpád-ház program, a Citadella és a Budai vár átépítése, leszakadó térségek felzárkóztatása, oktatás.
A biztosi rendszer a rendszerváltás előtt is létezett, de nem volt jelentős. A változás az első MSZP–SZDSZ-kormánnyal indult el, amikor elkezdték bizalmi alapon válogatni a biztosokat, meghatározott feladatokra. Igaz, az Antall-, Horn-, Gyurcsány- Bajnai kormányokban még alig 4-10 ilyen poszt létezett. Az igazi gátszakadást - akárcsak a kiemelt beruházások esetén – a harmadik Orbán-kormány hozta el.
A biztosi poszt szép mellékkeresethez juttatott több országgyűlési képviselőt, majd Orbán újfajta hatalomgyakorlási technikává alakította miniszterei ellenőrzésére, a feladatok és források szétterítésére. A biztosok jó részének ez csupán másodállás, mellette képviselők, polgármesterek, államtitkárok, állami cégvezetők, múzeumigazgatók, vagy akár miniszterek.
Más esetekben a biztosi posztok egyszerű politikai elfekvőhelyként szolgálnak,
mint például Tarlós, Kásler, Maróth, Bencsik vagy Budai esetében.
