vége;Orbán Balázs;neoliberalizmus;

- Orbán Balázs meghirdette a neoliberális világrend végét

Szerinte vegyük fontolóra „a szuverenitás kora” kifejezést. 

A világrend eddig a neoliberális elveken nyugodott, a gazdaság, a kultúra és a nemzetközi kapcsolatok területén is. A világ neoliberális leírása azonban többé már nem érvényes. Vannak még maradványai, de a struktúra már nem létezik - jelentette ki a miniszterelnök politikai igazgatója a Danube Institute Trump 2.0 konferenciájának záró panelbeszélgetésén kedden Budapesten. Orbán Balázs elmondása szerint ezt egyes liberális gondolkodók is felismerték, és próbáltak reagálni rá, a világot a jó oldalon álló demokráciákra és a rossz oldalon lévő autokráciákra felosztva, amelyek között elkerülhetetlen a választás. Ez azonban egy blokk-képzési logika, a magyarok és még vagy 190 ország számára a világ jóval összetettebb. Ez a blokk-képzés sok országnak nem jó a szuverenitás korában, mert nem akarnak háborút, nem akarnak konfrontációt, csak kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködést. A neoliberalizmus kora után vegyük fontolóra a szuverenitás kora kifejezést - ajánlotta.

Orbán Balázs – akinek a viszonya némiképp ellentmondásos Magyarország szuverenitásához, legalábbis az egész világ előtt égett egyet a célzással, hogy 1956 hőseinek meg kellett volna adniuk magukat – az Egyesült Államokról szólva elmondta, Európában mindenki hálás az Egyesült Államoknak a hidegháborúban és a Szovjetunió bukásában betöltött szerepéért. És azért is, hogy alternatívát mutattak a szocializmus alatt. Az európai népek és az amerikai nép közös hajtóereje ugyanis a demokrácia, a szabadság és a jólét. A Szovjetunió bukása után belépett a NATO - folytatta, kiemelve: Donald Trump megválasztott amerikai elnök Európa érdekét szolgálja, amikor arra ösztönzi az európai vezetőket, hogy vállaljanak nagyobb felelősséget saját maguk védelmében.

Orbán Balázs szerint ugyanis mindez nagyobb szuverenitást jelentene az európaiak számára, akiknek ma nincsen saját hangjuk például az orosz-ukrán konfliktusban sem.

A Biden-adminisztráció szólva felidézte: arra akarták rávenni Magyarországot, hogy változtassa meg álláspontját többek között a háború, a migráció, a genderpolitika és Kína ügyében, ahogy még Barack Obama elnöksége és Hillary Clinton külügyminisztersége idején a magyar Alaptörvényben is változtatásokat kértek. Nem az a kérdés, hogy a magyarok szabad, virágzó, demokratikus társadalomban akarnak-e élni, hanem az, hogy a nagyhatalmak tiszteletben tartják-e mások szuverenitását - mondta erről. Hangsúlyozta, hogy a szuverenitás a függés hiányáról szól, többek között az energia terén is. A versenyképesség szempontjából öngyilkos lépés Európa részéről lemondani az orosz gázról és olajról, ezzel ugyanis saját mozgásterét korlátozza – jegyezte meg.

Hozzáfűzte azt is, hogy ez nem a morál hiánya: egy kormány ugyanis elsősorban a saját népe jólétéért felelős. Ha egy kormány nem a saját népe érdekei, hanem mások elvárásai mentén cselekszik, az nem szuverén - szögezte le. Szerinte a nemzeti érdekek az új világrendben is természetüknél fogva különbözhetnek, összeegyeztetésükhöz pedig „egy új megértés” szükséges.

Orbán Balázs az orosz-ukrán háborúról szólva a jelenlegi helyzetet rendkívül veszélyesnek nevezte. A nyugatiak ugyanis azt gondolják, képesek kezükben tartani a háború menetét, az ukránok azonban folytatni akarják a háborút. A következő két hónapban ezért az eszkaláció lehet a stratégiájuk, hogy kész helyzet elé állítsák a második Trump-adminisztrációt. A Közel-Keleten még komplikáltabb a helyzet - folytatta, emlékeztetve arra, hogy Magyarország Izrael egyik legszorosabb szövetségese Európában, de mindkét oldallal fenntartja a kapcsolatokat, így hozzájárulhat a diplomáciai megoldáshoz

Növeli a helyzet súlyosságát, hogy van 200 ezer olyan ember is, akinek a „vízellátása ismeretlen”, ők jellemzően saját kútjaik vizét fogyasztják vagy a település közkifolyóiról vételeznek ivóvizet.