Titokban tartott előkészítés után tervezi délelőtt aláírni az Országos Bírói Tanács azt a négyoldalú megállapodást, amelyben – bár a kormány tagadta, hogy ezt tervezi – szó szerint egy lapon említik a bírák és igazságügyi alkalmazottak fizetését olyan intézményi reformokkal, amelyek átalakíthatják az igazságszolgáltatást Magyarországon. A dokumentum valóban nem jogszabálytervezet, inkább egyetértési megállapodásnak lehetne nevezni. A szövege azonban esélyt sem ad a bírói szervezeteknek arra, hogy ne fogadják el az Igazságügyi Minisztérium „hatékonyság javítására” tett ötleteit saját fizetésemelésük veszélyeztetése nélkül – írja a hvg.hu.
Ha elfogadják a megállapodást, a bírák és az igazságügyi alkalmazottak 2025. január 1. és 2027. január 1. között három ütemben kapnának illetményemelést. Eszerint 2024-hez képest
a bírák átlagos jövedelme 48 százalékkal, havi bruttó 2 millió 250 ezer forintra nőne,
a bírósági titkárok és fogalmazók emelése 82 százalékos lenne, ami bruttó 1 millió 125 ezer forint,
további bírósági tisztviselők esetében pedig 100 százalékos lenne a növekedés, és az átlagbér elérné a bruttó 850 ezer forintot.
Mindehhez a költségvetés 212 milliárd forint plusz összeget biztosítana, amiből 135 milliárd csak a bérekre menne. Fontos ugyanakkor megemlíteni, hogy ezek átlagos összegek, ami megtévesztő lehet, mert a kiemelten magas bérű kúriai bírák és a bírósági vezetők fizetése jelentősen felhúzza az átlagot.
A megállapodás nemcsak kereteket, hanem konkrét javaslatokat is tartalmaz, amelyeket célnak aposztrofál, ilyen például a bírói korhatár módosítása. Azok a bírák, akiket erre alkalmasnak találnak a tapasztalatuk és a munkájuk alapján, kérhetnék a jogviszonyuk 70 évig korukig tartó fenntartását. A bírói alsó korhatárt viszont 35 évre emelnék, és hangsúlyosabban vennék figyelembe a más jogi területen szerzett tapasztalatot, vagyis könnyebben pályázhatnának a külsősök. Számukra viszont egységes továbbképzési feltételeket szabnának.
A további célok között szerepel, hogy
a Kúria feladata a jövőben elsősorban a bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása legyen.
a járásbírók a jövőben „mozgóbírók” legyenek, akik kirendelés helyett a törvényszék teljes illetékességi területén dolgoznának.
a tárgyalásokon tegyék lehetővé az online jelenlétet.
csökkentsék az adminisztrációt, a polgári ügyekben csak akkor lenne szükséges az ítélet részletes indoklása, ha a felek valószínűleg fellebbeznek.
az adminisztráció csökkentésére hivatkozva a civil és cégügyszakot közigazgatási hatáskörbe helyeznék.
„Ez a paktum lényegében egy biankó csekk, ami később bármivel kitölthető. Az aláírásáért kínált emelés pedig nagyjából megfelel az elmúlt évek inflációjának. Az alapilletmény indexálásáról és automatikus emeléséről sajnos szó nincs a megállapodásban. Ami gyakorlati előrelépést nem jelent az ágazatban dolgozók számára, egy-két évente újra kell küzdeniük majd a méltó illetményekért” – mondta egy bíró a portálnak.
A bírák közül sokan úgy látják, hogy ha a megállapodást elfogadják, azzal a függetlenségüket veszítik el. Másfelől viszont attól tartanak, hogy ha elutasítják, akkor a tragikusan rosszul fizetett igazságügyi alkalmazottjaik életét lehetetlenítik el.
„Ha a bíróságon maradok, akkor éhen halok” - Tömegesen mondanak fel az igazságügyi alkalmazottak a katasztrofálisan alacsony fizetés miattA portál kiemeli, az igazságszolgáltatásban dolgozók körében már napok óta hatalmas a felháborodás nemcsak a tervezet, hanem a módszer miatt is, hiszen
a kormány semmilyen módon nem tehetné meg, hogy a fizetésemelést összeköti az igazságszolgáltatás átalakításáról szóló tervekkel.
Mások az átláthatóságot hiányolták, a döntés gyorsaságát, valamint azt kritizálták, hogy az érdekképviseleteket semmilyen módon nem vonták be az előkészítés folyamatába.
A hvg.hu információi szerint az OBT-tagok hétfőn este 5 órakor kapták meg a végleges tervezetet a Magyar Bírói Egyesülettel együtt, ami már eleve kérdésessé teszi egy ilyen súlyú tervezet esetében, hogy azt milyen minőségben és mélységben tudták egyáltalán átnézni és megvizsgálni a lehetséges szervezeti hatásait. A portál forrásai azt is hangsúlyozták, hogy az OBT-nek nincs általános felhatalmazása sem tárgyalni, sem megállapodást kötni, ha bármit aláírnak, azt jogalap és erre történő felhatalmazás hiányában teszik.
Az OBT szerdai ülését Gyulán tartják, és ugyan a szabályok szerint nyilvános, csak személyesen lehet rajta részt venni, a terem befogadóképessége miatt a hallgatóság létszámát is 50 főben korlátozták. A portál úgy tudja,
a Magyar Bírói Egyesület azt kérte az OBT-től, hogy ne vegyék a kérdést a napirendre, hanem inkább Budapesten, egy nagyobb helyszínen, később tartsák meg. Ha pedig ez nem lehetséges, akkor tegyék lehetővé a skype-csatlakozást.
A hvg.hu információi szerint a bírók közül többen terveztek valamilyen tiltakozást vagy kiállást nyílt levél formájában a véleményük szerint a függetlenségüket veszélyeztető megállapodás aláírása ellen, de ezeket nem engedélyezték. Somogyi bírók egy csoportja viszont közös levelet küldött az OBT-nek, amelyben az állt, a bírói kar nyilvános megalázásához, megvesztegetéséhez, megzsarolásához bíró nem adhatja a nevét. Az OBT egyébként a szabályok szerint megteheti, hogy az ülés elején úgy szavaz, nem veszi napirendre a javaslatot, de hogy ez így történik-e, csak a szerdai tanácskozáson derül majd ki.
Rengeteg magyar bíró panaszkodik az Európai Bizottságnál, hogy milyen rosszul keres „Soha ekkora fluktuációra nem volt példa a bíróságokon, a rendszert a működésképtelenség veszélye fenyegeti”