Ukrajna először mért csapást Oroszországon belüli célpontokra a britek által szállított Storm Shadow cirkálórakétákkal – jelentették az amerikai és a brit média az ügyet ismerő nyugati forrásokra hivatkozva. Az amerikai és ukrán tisztségviselők hivatalosan nem erősítették meg a hírt, annyit mondtak, hogy Storm Shadow rakéták bevetését – csakúgy mint az előző nap bevetett amerikai ATACMS rakéták esetében – arra válaszul engedélyezték , hogy Oroszország több mint tízezer észak-koreai katonát telepített az ukrán határ közelébe, s ezt a közel három éve tartó ukrajnai háború jelentős eszkalációjának tartják.
Egyelőre nem tudni, hogy Ukrajna pontosan mit vett célba az 250 kilométer hatótávolságú cirkálórakétákkal. A Telegram-üzenetekben terjesztett, meg nem erősített képek a határ menti Kurszki terület egy felismerhető helyszínén mutatják a rakéta darabjait. Nyugati tisztviselők jelezték, az ukránok kifejezetten észak-koreai csapatösszevonásokat, fegyvereket és más orosz katonai célpontokat célozhatnak meg a kurszki régióban és térségben, ahol egy 50 ezer fős offenzíva készül az ukrán hadsereg által augusztusban megszállt, „tárgyalási adunak” szánt 1000 négyzetkilométernyi terület visszafoglalására.
Az orosz hadvezetést nem érdekli a saját katonái élete, kezdődik a vérfürdő, mielőtt Donald Trump befagyasztaná a konfliktustLloyd Austin amerikai védelmi miniszter szerdán közölte, hogy Joe Biden jóváhagyta gyalogsági aknák szállítását is Ukrajnának. A döntést, amely várhatóan segít majd lassítani Oroszország előrenyomulását a keleti, Donyeck megyei fronton, üdvözölte Dmitro Kuleba volt ukrán külügyminiszter, azt hangoztatva, hogy egy „elvetemült ellenséggel” harcolnak, és Ukrajnának minden joga megvan a megszálló orosz erők feltartóztatására. A Pentagon azt is bejelentette, hogy az Egyesült Államok újabb, 275 millió dollár értékű katonai szállítmányt küld Ukrajnának. A közlemény szerint a csomag HIMARS rakéta-sorozatvetőhöz való lőszereket, tüzérségi lövedékeket és Javelin föld-levegő rakétákat tartalmaz majd, emellett számos pótalkatrészt és felszerelést.
„Az Egyesült Államok továbbra is együtt fog működni mintegy 50 szövetségesével és partnerével, hogy kielégítse Ukrajna sürgősen szükséges harctéri igényeit és megvédje magát az orosz agresszióval szemben” – hangsúlyozta a Pentagon. Az amerikai kötelezettségvállalások teljesítése azonban továbbra is bizonytalannak tekinthető Donald Trump megválasztott elnök január 20-i hivatalba lépését követően.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter „megfelelő választ” ígért a távozó demokrata amerikai elnök által hozott döntésekre , de részletekbe nem bocsátkozott. Vlagyimir Putyin elnök korábban arra figyelmeztetett, hogy az amerikai és brit gyártmányú rakéták bevetése Oroszország határain belül egyenértékű lenne azzal, hogy a NATO közvetlen konfliktusba kerül Moszkvával. Az ATACMS-ek bevetésével egy napon, a háború 1000. napján írta alá Putyin az ország új nukleáris doktrínáját, amit szakértők úgy értékeltek, hogy Moszkva tudhatott Biden elnök készülő engedélyéről, és az aláírást a nyugati közvélemény megfélemlítésének szánta.
Öt, a Kreml gondolkodását ismerő forrás ugyanakkor a Reuters hírügynökségnek azt mondta, hogy az orosz elnök kész tárgyalni Donald Trumppal egy ukrajnai tűzszüneti megállapodásról, bár kizárja, hogy nagyobb területi engedményeket tegyen, és ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajna hagyjon fel a NATO-csatlakozási törekvésekkel.
Trump a kampányában azt ígérte, hogy hivatalba lépése után rövid úton lezárja az öldöklő ukrajnai háborút, és ez nyilvánvalón kedvez Oroszországnak, amely nyerésben érzi magát, miután csapatai az elmúlt hónapokban hatalmas veszteségek árán, de a korábbiaknál gyorsabban nyomultak előre a kelet-ukrajnai fronton. Putyin azt remélheti, hogy ebben a helyzetben kedvezőbb feltételekkel köthet alkut a republikánus amerikai elnökkel, aki az Egyesült Államok stratégiai kapacitásait Kína és a délkelet-ázsiai térség felé akarja fordítani.
Megfigyelők szerint mindkét fél fokozza katonai erőfeszítéseit, mivel a konfliktus lezárásáról vagy befagyasztásáról szóló, akár 2-3 hónap múlva esedékes tárgyalásokra az utolsó pillanatig igyekeznek javítani pozícióikat. A mostani eszkalációt valójában az oroszok indították be, amikor a múlt héten különösebb indok nélkül minden korábbinál hevesebb rakéta- és dróntámadást intéztek Ukrajna ellen.
Nagyszabású orosz támadás érte Ukrajna energiahálózatát, legkevesebb öt ember meghalt, Kárpátalján is becsapódott egy orosz drónElőször lőttek ki amerikai ATACMS rakétákat oroszországi célpontokra az ukránok, egy katonai bázist vettek célbaA Kreml szerint „a konfliktus befagyasztása semmiképpen sem fog működni” – mondta szerdán Dmitrij Peszkov szóvivő, hozzátéve, hogy Putyin nyitott a tárgyalásokra, ahogy azt a Reuters hírügynökség is írta. Peszkov ugyanakkor Joe Biden leköszönő amerikai kormányát azzal vádolta, hogy „mindent megtesz az ukrajnai háború folytatásáért”.
Szerdán minden korábbinál zsúfoltabbak voltak az ukrán főváros óvóhelyei, miután az amerikai nagykövetség egy „potenciálisan jelentős légitámadás” fenyegetésére hivatkozva átmenetileg kiürítette kijevi nagykövetségét, és példáját több más nyugati ország diplomáciai képviselete is követte. Az amerikai nagykövetség idén már leglább kétszer adott ki hasonló figyelmeztetést, többek között az újévi ünnepek ésUkrajna augusztusi függetlenség napi ünnepe alkalmából, és mindkét alkalommal napokon belül jelentős orosz támadások érték. Ukrán illetékesek ugyanakkor nyugtatni igyekeztek a lakosságot, azt állítva, hogy Oroszország a fenyegetésekkel pszichológiai hadviselést folytat, és csak a légiriadók esetén szokásos óvóhelyre vonulást javasolták.
Légiriadót rendeltek el KijevbenAz Egyesült Államok után Olaszország, Spanyolország és Görögország is úgy döntött, bezárja kijevi nagykövetségét