Tovább folytatódott a bérek dinamikus növekedése: a Központi Statisztikai Hivatal friss számai szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete szeptemberben 627 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 432 200 forint volt. Előbbi 12,5, utóbbi pedig 12,3 százalékkal haladta meg az elmúlt év ugyanezen időszakában regisztráltat. Az infláció alapján mindez azt jelenti, hogy a reálkereset 9,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A bruttó kereset mediánértéke pedig 519 500, a nettó kereseté 359 100 forintot ért el – jelezte a KSH -, ami mindkét esetben 15 százalék fölötti éves előrelépés. Mindezek mellett a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkeresetet fejlődése sem látszik kifulladni. Ez 605 100 forint, ami 12,7 százalékkal múlja felül az előző év azonos időszakában mértet. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 606 100, a költségvetésben 592 600, a nonprofit szektorban 629 100 forintot tett ki, 12,2, 14,2, illetve 13,5 százalékkal többet a tavalyinál.
A munkaadók és a munkavállalók által csütörtökön elfogadott, 290 800 forintról szóló minimálbér megállapodás árnyékában különösen fontos az első háromnegyed év bruttó átlagbére, ami a KSH közlése szerint 633 500 forint volt. A Népszava kalkulációi szerint ez 13,7 százalékos bővülés 2023 ugyanezen időszakához képest. Mindez azért mondható az átlagosnál lényegesebbnek, mert a véglegesített minimálbér és garantált bérminimum megállapodás egy hosszútávú, 3 éves szerződés. A szövegében pedig a jövő évi után esedékes 2026 és 2027 évi minimálbér esetében gazdasági elvárások is szerepelnek. Ezek teljesülése esetén jöhet a 13, majd a 14 százalékos minimálbér emelkedés. A megegyezésben pedig az szerepel, hogy a bruttó átlagkereset növekedésének a jövő év első háromnegyed évében 8,7 százalékkal kellene fejlődnie. A GDP bővülésnek pedig ugyanebben az időszakban 3,4 százalékot, míg az inflációnak 3,2 százalékot kellene „hoznia”. Amennyiben ezektől a január és szeptember közötti tényadat lefelé vagy fölfelé egy százalékponttal eltér, akkor a Versenyszféra és a Kormány Konzultációs Fóruma (VKF) újratárgyalja a kijelölt emelések mértékét.
Elégedetlenség nincs, csak nem túl jól sikerült passzusok: jövőre 290 800 forint lesz a minimálbérA legkisebb probléma jelenleg az inflációval látszik. A most közölt adatból kiindulva a valóságtól nem elrugaszkodott, hogy a bruttó átlagbér növekedési üteme az elfogadott szintre szelídüljön, bár kockázatok azért ebben is vannak. A legnagyobb gond a GDP növekedéssel lehet. Ám nem is az egész éves átlagos fejlődéssel van baj. Azt a kormány a költségvetésben 3-4 százalék között várja. Ezt elemzők viszont derűlátónak tartják, s jellemzően 2,5-2,8 százalék közzé teszik a jövő évi gazdasági fejlődést. Sokkal inkább az zavarhat be, hogy a várakozások szerint a jövő évi első negyedév még az idei gyenge teljesítményt tükrözi majd. Ebben a helyzetben pedig már igencsak érdekes, hogy a gazdaság hogyan szerepel a rá következő fél évben, mert a minimálbér megállapodásban nem az egész év a viszonyítási pont, hanem csak az első háromnegyed. Így pedig van rá némi esély, hogy a kormány nyomására összehozott hosszútávú bérmegállapodást a feleknek jövőre újra az asztalra kell tenniük. Akkor meg aztán pláne, ha Magyarország számára az Európai Bizottság által előre jelzett forgatókönyv valósul meg, ami csupán 1,8 százalékos GDP bővülésről szól.
Az árvíz visszafogta az inflációt, de novemberben már jelentős emelkedést várnakAz Orbán-kormány mindent egy lapra tesz fel, de ha borul a költségvetés, döntenie kell a gazdaság megmentése és a 2026-os választás megnyerése közöttÖsszezuhantak a beruházások
A KSH adatai szerint nemzetgazdasági beruházások az idei harmadik negyedévben 15,4 százalékkal maradtak el a 2023 hasonló időszakától, és 2,5 százalékkal az előző negyedévitől. A szezonálisan kiigazított adatok szerint 14,9 százalékos volt az éves visszaesés. Az ok, hogy a magyar gazdaság a harmadik negyedévben ismét recesszióba került, amikor is a GDP 0,8 százalékkal csökkent éves alapon. A beruházások mérséklődéséhez a legnagyobb mértékben a feldolgozóipar, a szállítás, a raktározás, valamint az oktatás járult hozzá. A visszaesést az ingatlanügyletek, illetve az energiaipar növekvő beruházási aktivitása mérsékelte. Azt, hogy a magyar gazdaság tartós válságban van jelzi, hogy a beruházások – éves alapon - utoljára 2022 III. negyedévében tudtak növekedni. A csökkenés 2022-ben, az ukrajnai háború kitörésével kezdődött, 2023-ban tovább romlott a magas infláció és az extra magas kamatok miatt. A cégek körében az elmúlt hónapokban végzett konjunktúrafelmérések szerint a vállalatok azért nem kezdenek új fejlesztésekben, mert a jelenlegi kapacitásokat sem használják ki és nem látják a kereslet sem. Az állam beruházások szintén évek óta mélyrepülésben vannak. P.ZS.
