„Legelőből hazát” címmel állított össze dokumentumot Demeter Szilárd, az anyag segítségével a passzív kultúrafogyasztásból az aktív kultúrahordozás felé kívánja elmozdítani a magyar társadalmat - erről is szó esett Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) stratégiaismertető sajtóreggelijén.
A július elsejével, Demeter Szilárd vezetésével indult Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) kiterjedt intézmény jelenleg több mint negyven tagintézménnyel – köztük a Magyar Nemzeti Múzeummal, az Országos Széchényi Könyvtárral és az Iparművészeti Múzeummal –, 25 millió műtárggyal és közel 1700 főállású munkatárssal rendelkezik. A központ nemzetközi ambícióit jelzi, hogy 2030-ra a világ TOP 100 közgyűjteménye közé kíván kerülni, közép-európai tudásközponti pozíciót akar elérni, és a Kelet-Nyugat között kulturális hídszerepet betölteni – derült ki Demeter Szilárd szavaiból.
Lapunk kérdésére, hogy miért volt hasznos a központosítás, Demeter Szilárd azt felelte, hogy azt körülbelül tudták, hogy különböző múzeumokban milyen munka, tudományos tevékenység zajlik, és eseti jelleggel együttműködések is létrejöttek a különböző intézmények között, de azt csak sejtették, hogy mindez egy keretben, közösen gondolkodva új kutatási, fejlesztési, pedagógiai témákat kijelölve jobbá tehető.
– Az elmúlt félévben az derült ki számunkra, ahogy a fejlesztési stratégiát készítettük, hogy ez valóban így van
– mondta Demeter.
Kérdésünkre kifejtette, hogy az MNMKK költségvetése körülbelül huszonhét milliárd forint, de hogy ebből mennyit fizet majd ki a Pénzügyminisztérium a reális munkavégzés után, vagyis amit számlákkal tudnak igazolni, az a jövő év zenéje. Megkérdeztük azt is, hogy az utóbbi időszakban miért távoztak többen az MNMKK-ból és a Magyar Nemzeti Múzeumból is.
– Ezt én is érdeklődve olvastam, aztán megnéztem historikusan a számokat, tehát a fluktuáció valóban azután történt-e, hogy megtörtént-e az integráció. És érdekes módon nem
– mondta az igazgató, hozzátéve 2022-ben, 2023-ban és idén is körülbelül ugyanannyi kolléga távozott az intézményekből. – A fluktuációnak nem az az oka, hogy létrejött a Közgyűjteményi Központ. Az a helyzet, hogy jelen pillanatban a Közgyűjteményben gyalázatosan alulfizetjük a kollégákat.
Itt azért rettenetes elszántság és hivatástudat kell ahhoz, hogy valaki muzeológus maradjon, miközben a pedagógus pályában most már elég tisztességes bért adnak
– mondta Demeter, kiemelve, hogy a teljes közgyűjteményi rendszerből kollégák igazoltak át pedagógusnak.
Személyi döntésről is kérdeztük, azaz, hogy miért váltotta le Hammerstein Juditot és Virágos Gábort, az MNMKK két korábbi főigazgató-helyettesét. – Ha ugyanazokkal akarjuk csinálni ugyanazt, ugyanúgy, akkor nem várható más végeredmény – válaszolta Demeter, majd hozzátette, Hammerstein Judittal közös megegyezéssel váltak el,
Virágos Gábor esetében pedig a problémát az jelentette, hogy az általa korábban vezetett MNM Nemzeti Régészeti Intézete kannibalizálta volna a Régészeti Tárat, miközben utóbbi előbbre való.
Megtudtuk azt is, hogy jövőre nem lesz World Press Photo kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban – mint lapunk is megírta, L. Simon Lászlót, az MNM korábbi főigazgatóját azért bocsátotta el 2023. november 6-án Csák János kulturális és innovációs miniszter, mert a Word Press Photo kiállításon egy meleg közösséget bemutató képsorozatot a gyermekvédelmi törvény alapján csak 18 éven felüliek nézhettek volna meg, az ezzel kapcsolatos felszólításának viszont a főigazgató nem tett eleget. Demeter elmondta, jövőre a Magyar Nemzeti Múzeumban a Magyar Tudomány Éve kapcsán a kiállítótérben az MTA 200 című tárlat kap helyet, jövő év végén pedig az Attiláról, a hunok királyáról szóló nemzetközi kiállítást fogják felépíteni. Demeter Szilárd szerint az MNM az a múzeum, amelynek kiállításokat kell csinálnia, és a befogadott kiállítás nem lehet random, véletlenszerű, hanem olyan hozzáadott értéke kell hogy legyen, mint az MTA 200-nak, ami a magyar kultúráról szól.
Az eseményen az Iparművészeti Múzeum Üllői úti épületének felújításáról Cselovszki Zoltánt, az intézmény főigazgatóját kérdeztük, aki azt válaszolta, hogy a rekonstrukció jogi értelemben elkezdődött, és az e-napló megnyílt, vagyis az építési naplót már vezetik, de aztán felfüggesztették. Elmondta, jelen pillanatban állagmegóvási munkák folynak, és az épület jó állapotban van. Cselovszki kiemelte, a rekonstrukcióhoz szükséges forrás a 2025-ös költségvetésben nem lesz benne, de el tudja képzelni, hogy a 2026-os vagy 2027-esben igen. – Nagyjából négy év a kivitelezési munka, és körülbelül egy év a visszaköltözés. Egyébként ez Ferenc József idején is szó szerint így volt. Ő megnyitotta az épületet, de a kiállítások utána következtek.
Többször is Orbán Viktor „iránymutató és lényeglátó” gondolatait idézte Demeter Szilárd a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatói posztjára benyújtott pályázatábanMár fél éve bekebelezte a KESMA a eredetileg Demeter Szilárdhoz tartózó újságíróképzőt Demeter Szilárd múzeumi gyászmunkásokól beszél, szerinte azok, akik béremelést akarnak, jelöljék ki az elbocsátandókat