Várhatóan az év végéig közel tíz egyházi szereplővel olyan megállapodás kerül aláírásra az állami fenntartóval, aminek eredményeképpen körülbelül 700 férőhellyel bővülni tud a nevelőszülői hálózat – jelentette be nemrég Fülöp Attila gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár. Lapunk háromszor is kérdéseket küldött a kormánynak, hogy megtudjuk a bővítés részleteit, többek között azt, hogy kik az "egyházi szereplők", de nem kaptunk válaszokat. Ezért megkerestünk egyházakat, egyházhoz köthető gyermekvédelmi szolgálatokat. A legnagyobb egyházak válaszoltak is, és kiderült: nem tudnak semmit a kabinet tervéről, őket nem kereste a kormányzat.
A hazai nevelőszülői férőhelyek 19 százalékát, jelenleg 3689 férőhelyet biztosító Magyarországi Református Egyház azt közölte, őket és gyermekvédelmi szolgálatukat nem érinti az államtitkári bejelentésben jelzett megállapodáskötési szándék. Ugyanezt mondták a körülbelül 150 férőhelyet biztosító Magyarországi Evangélikus Egyháznál is.
A legnagyobb hazai egyház legfőbb testülete, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia azt írta: nem felettes szerve az egyházmegyéknek, szerzetesrendeknek, így a „közel tíz egyházi szereplő” kilétéről nincs tudomásuk. Emiatt tovább kérdéseket küldtünk egyházmegyéknek és a Pannonhalmi Főapátságnak.
13-ból 7 helyről kaptunk választ: sehol nem tudtak a kormány terveiről.
Az ország összes nevelőszülői férőhelyének 27 százalékát, 5263-at biztosító Szeged-Csanádi Egyházmegye Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatójának sincs tudomása a kormány terveiről.
A Győri Egyházmegyének „nincs szándékában ilyen intézmény létrehozása vagy átvétele”, de a most 200-210 nevelőszülőt foglalkoztató Váci Egyházmegye sem szerepel a „Fülöp Attilától idézett mondatban szereplő egyeztetési körben”. A Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye „nem tervez megállapodást aláírni a kormánnyal vagy az illetékes minisztériummal a nevelőszülői hálózat bővítésében történő részvételről.” A Kaposvári Egyházmegyéhez sem érkezett megkeresés a kormány részéről a nevelőszülői hálózat bővítése kapcsán. Hasonló válasz érkezett a Pannonhalmi Területi Főapátságtól is: nem kapott ilyen irányú megkeresést, és nem is tervez ilyen megállapodást aláírni. A Pécsi Egyházmegye is hasonló választ küldött.
A Szociális ágazati portál honlapja szerint mintegy 20 különböző egyházi, és 4 nem egyházi szervezet látja el a nevelőszülői feladatokat, állami szereplő nincs közöttük. Az összes nevelőszülői férőhely 19 798, ebből az egyházi szereplők 19 068-at biztosítanak, a nem egyházi szervezetek 730-at. Korábbi adatok szerint 5400 nevelőszülő dolgozik az országban.
Mint azt többször megírtuk, két éve kritikus a helyzet a gyermekvédelemben. Nincsenek férőhelyek a befogadásra, elhelyezésre, a nagyon nehezen kezelhető gyerekek különösen nehéz helyzetben vannak. Az újszülöttek számára sincs elég hely, ahogy azt a Népszava elsőként megírta, országosan 280-300 csecsemő rekedt kórházban, mert nincs elég nevelőszülő, gyerekotthon. Rontott a helyzeten, hogy a gyermekvédelemben dolgozók kifogástalan életvitelét ellenőrző vizsgálat miatt augusztusi adatok alapján 113 nevelőszülő hagyott fel hivatásával. Azóta frissebb számokat nem közöl a minisztérium. A kialakult helyzetet jól mutatja az, amiről egy nevelőszülői tanácsadó számolt be lapunknak:
„Idén a hozzám tartozó nevelőszülők 31,5 százaléka mondott fel, ez hat főt jelent, ezzel a a férőhelyek 33 százaléka, 19 hely szűnt meg”.
Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalvak szakmai vezetője lapunknak korábban úgy fogalmazott: 2014-ben született meg az a jogszabály, amely szerint minden 12 év alatti gyereket nevelőszülőnél kell elhelyezni. Már akkor lehetett tudni: ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, a meglévő 5400 mellé plusz 2000 nevelőszülőre lenne szükség. A létszám mégsem nőtt, és ez a döntéshozókat semmilyen szinten nem késztette változtatásra, újraértékelésre. Gyakorlatilag ugyanaz az 5400 nevelőszülő és az őket támogató szakembergárda viszi a hátán a törvényalkotók rossz tervezés után született végrehajthatatlan döntését.
Előre figyelmeztették az Orbán-kormányt, hogy tömegesen ragadhatnak kórházban az elhagyott kisbabák, de hiába„Kritikus a helyzet a gyermekvédelemben, a legnyomasztóbb, hogy a nagyon nehezen kezelhető gyerekek számára évek óta nincs hely”Rétvári Bence parlamenti államtitkár egy írásbeli kérdésre adott válaszában korábban azt írta: a nevelőszülői ellátásban élő gyerekek, fiatal felnőttek anyagi helyzetén már javított a kormány. Június 18-tól egy általános szükségletű kisgyerek után a korábbi 42 750 helyett 53 437-, a különleges szükségletű gyerek után 49 875 helyett 62 344-, a speciális, vagy kettős szükségletű gyerekre – tartósan beteg, vagy fogyatékossággal élő, aki pszichés vagy magatartási problémákkal is küzd – 53 438 helyett 66 798 forintot ad az állam nevelőszülői ellátmány és nevelési díj jogcímen. Ez egyébként azt jelenti, hogy ennyiből kell kigazdálkodnia egy nevelőszülőnek a gyerek élelmezését, öltöztetését, a lakás rezsijének gyerekre eső részét, a kapcsolattartásra szállítását, utaztatását. Sok vidéki településen nincsenek fejlesztő szolgáltatások, ahogy szakorvosi ellátás sincs a közvetlen közelben. A nevelőszülők díjazása sem ad okot az elégedettségre, alapdíjuk a kötelező legkisebb munkabér 30 százaléka, havi 80.040 forint, ezen felül jár gyermekenként 53.360 forint, egyedi szükségletű gyermek után többletdíjként plusz havi 13.340 forint.
„A kormány elkötelezett a gyermekközpontú és családbarát értékrend mellett” – Reagálta Rétvári Bence a kórházban hagyott csecsemők ügyéreAz ÁSZ szerint is veszélyben van a gyerekvédelem, a nemzetgazdasági viszonylatban is alacsony bérek fokozzák a pályaelhagyástPusztuló gyerekotthonok
Újabb megrázó képeket tett közzé Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke a haza gyermekotthonokban uralkodó állapotokról. A tegnap nyilvánosságra hozott fotókat állítása szerint a Tiszadobi Gyermekvédelmi Központ egyik dolgozójától kapták. A képeken az látható, hogy ágyak helyett matracok, és ajtó meg polc nélküli szekrények vannak a szobában. A fürdőszoba lelakott, elhanyagolt, a radiátorok rozsdásak. Korábban egy miskolci gyerekotthon szörnyű állapotáról közölt képeket a politikus, akit ezután kitiltott a kormány a szociális intézményekből.
