- Drágulást hoz a minimálbér emelése, a kisebb cégek azonnali áremeléssel reagálnak

Költségnövekedést és válaszreakcióként a cégek kétharmada szerint hasonló mértékű áremelést okoz a minimálbér 10 százalékos növelése – derül ki a Magyar Kereskedelmi Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (MKIK GVI) friss kutatásából. (A felmérés még a végleges megegyezés előtt készült, azóta kiderült, hogy a minimálbért 9, a garantált bérminimumot pedig 7 százalékkal emelik jövőre.)

A kisebb cégek általában azonnali áremeléssel reagálnak, míg a közép- és nagyvállalatok inkább költségcsökkentést, létszámstopot vagy technológiai beruházásokat terveznek. A válaszok csaknem fele szerint a bérnövelésnek vannak egyértelműen pozitív hatásai is, hiszen a válaszadók közel 49 százaléka úgy vélte ez javíthatja a munkavállalói elégedettséget és elkötelezettséget, ugyanakkor 34 százalékuk nem látja ennek jótékony hatásait. A  vállalkozások 85 százaléka mégis azon a véleményen van, hogy képes lesz kitermelni az emelésből adódó többletköltségeket.

A 400 vállalkozó megkérdezésével végzett felmérésből kiderül, hogy a végül elfogadott minimálbér-emeléshez hasonló jövedelemfejlesztés középpontba helyezi a társaságok hatékonyságát, cégek sora ugyanis javítana ezen. A vállalkozások háromnegyede úgy véli, hogy ha kis mértékben is, képzéssel, fejlesztéssel például növelhető lenne a munkatársai hatékonysága, jövedelemtermelő képessége. Mintegy 70 százalék szerint pedig technológiai fejlesztésekkel 3-5 éven belül részben kiváltható lenne a munkaerő-szükségletük. (Az persze kérdés, erre milyen forrásokat tudnak erre fordítani. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége és az Egyensúlyi Intézet által a közelmúltban tartott háttérbeszélgetésen elhangzott, hogy a bérek növelésével éppen azok a tartalékok csökkenhetnek, amelyeket a beruházásokra és fejlesztésekre szántak a társaságok.)

A kutatás eredményei alapján az MKIK konkrét javaslatokat is megfogalmaz, hogy miképpen lehetne ellensúlyozni a cégek költségnövekedéseit. Ezek egyik, markánsnak mondható eleme a szociális hozzájárulási adó (szocho) csökkentése, különösen a kis- és középvállalkozásoknál és az alacsony bérszinten dolgozók esetében. A hétfőn aláírt bérmegállapodásban erre vonatkozóan egy, csupán gesztusként értékelhető elem szerepel, érdemi  csökkentésről szó sincs. Az MKIK annak is hangot adott, hogy a bérnövelési tervnek igazodnia kellene a mindenkori gazdasági teljesítményhez, az inflációhoz és a vállalkozások teherbíró képességéhez. Ez pedig a mostani megállapodásról nem igazán mondható el, hiszen az idei GDP-növekedés roppant szerény mértékű lesz, amihez képest a jövő évi 9 százalékos minimálbér és 7 százalékos garantált bérminimum emelés erősen túlzónak mondható. Ezen kívül a kamara szükségesnek látja és javaslatot tesz többek között a béren kívüli juttatások bővítéséére, valamint az áfa alanyi adómentesség értékhatár jelenlegi 12 millióról 18 millió forintra emelésére.