Oroszország;szabotázs;"hibrid hadviselés";

Jan Lipavsky a NATO külügyminiszteri csúcsán Brüsszelben, december 4-én

- Putyin-rezsimet gyanítja száz európai szabotázsakció mögött a cseh külügyminiszter

A német hírszerzés vezetője már a NATO kölcsönös védelmi cikkelyének életbeléptetését is kilátásba helyezte.

Csak idén akár száz olyan incidens is történhetett Európában, amely Oroszországhoz köthető - jelentette ki a cseh diplomácia vezetője a NATO külügyminiszteri csúcsa előtt, Brüsszelben 

Jan Lipavský – írja a The Guardian – hangsúlyozta, Európának határozott jelzést kell küldenie a Kremlnek, hogy ezt nem tűri el. 

Az elmúlt években az európai országok számos incidens tanúi voltak, beleértve kibertámadásokat, gyújtogatásokat, szabotázsakciókat, sőt gyilkossági terveket is. A biztonsági tisztviselők szerint ezen akcióknak az a célja, hogy káoszt szítsanak, s fokozzák a társadalmi feszültségeket Ukrajna szövetségesei közt, és akadályozzák a Kijevbe irányuló katonai szállítmányokat.

Európában az esetleges orosz hibrid támadásokkal kapcsolatos aggodalmak azt követően erősödtek fel, hogy a nyugati országok engedélyezték Ukrajnának, hogy amerikai és brit nagy hatótávolságú rakétákat használjon Oroszországon belüli csapások végrehajtására. Mark Rutte, a NATO új főtitkára a múlt hónapban arra figyelmeztetett, hogy Oroszország egyre intenzívebbé váló hibrid támadási kampánya rámutatott arra, hogy Moszkva gyorsan áthelyezi a frontvonalat Ukrajnából a balti térségbe, Nyugat-Európába, sőt a sarkvidéki térségbe is.

Az európai hírszerző szolgálatok számos feltételezett orosz műveletet vizsgálnak. Svédország vezeti a nyomozást a Balti-tengeren nemrégiben történt, tenger alatt húzódó kábelek elleni szabotázs ügyében. Nyugati tisztviselők szerint egy hajó leengedett horgonnyal közlekedett és szándékosan elvágta a vezetékeket. Az Egyesült Királyságban egy olyan kémhálózat ügyét vizsgálják, amely állítólag közel három éven keresztül adott át titkokat Oroszországnak, valamint hírszerzési információkat gyűjtött Európa-szerte.

A legsúlyosabb mégis a német Rheinmetall vezetője ellen készülő merénylet volt. Armin Papperer annak a cégnek a vezetője, amely kulcsfontosságú szerepet tölt be az ukrajnai fegyverszállításokban. A német hírszerzés vezetője a minap már arra a következtetésre jutott, hogy az orosz szabotázsakciók arra késztethetik a NATO-t, fontolja meg az ötös cikkelyben foglalt kölcsönös védelmi záradékot. Egy korábbi magas rangú európai védelmi tisztviselő szerint „gyakorlatilag lehetetlen” teljes mértékben szembeszállni Moszkva fokozódó hibrid hadviselésével. A nemrégiben posztjáról távozott tisztviselő úgy véli, hogy a Nyugat évekig alábecsülte Oroszország hibrid tevékenységeit, és ezzel értékes időt veszített a hírszerzési információk megosztása és a védelmi képességek megerősítése terén.

Az orosz aktivitás növekedése azt követően vált érezhetővé, hogy a Kreml kémelhárító apparátusa kiheverte azt a kezdeti sokkot, amelyet az váltott ki, hogy az ukrajnai invázióra válaszul 450, diplomatának álcázott ügynököt utasítottak ki Európából.

A gyanú szerint készpénzért vásárolt lottószelvényeket a fogadóirodáktól, majd a nyereményeket saját bankszámlájára utaltatta.