Októberben a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 4,0, naptárhatástól megtisztítva 3,6 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az MTI azt írja, az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 4,8, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 3,3 százalékkal bővült, az üzemanyag-kiskereskedelemben lényegében nem változott az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 1,2 százalékkal felülmúlta az előző havit.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 4,8 százalékkal bővült. Az élelmiszer-kiskereskedelem 76 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 5,1, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 3,9 százalékkal növekedett.
A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 3,3 százalékkal bővült. Az eladások volumene a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 9,4, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 4,8, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 1,7, a használtcikk-üzletekben 0,3 százalékkal nőtt, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben, valamint a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben lényegében nem változott.
A KSH jelentéséből kiderül, hogy az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 8,2 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 1,3 százalékkal bővült.
A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és gépjárműalkatrész-üzletek eladásai 4,4 százalékkal nőttek.
Októberben az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1684 milliárd forintot ért el.
Az országos kiskereskedelmi forgalom 49 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 36 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 15 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.
Január-októberben a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 2,8 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 3,9, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 2,4, az üzemanyag-kiskereskedelemben 0,5 százalékkal nőtt a volumen.
Visszaesett a kiskereskedelmi forgalom szeptemberben, a KSH és Nagy Márton tárcája ezt az árvízzel is magyarázzaA friss adatokkal kapcsolatban a Portfolio arra hívja fel a figyelmet, hogy az előző hónap visszaesése után korrigált a fogyasztás az üzletekben, ugyanakkor az októberi ugrás is csak azt jelenti, hogy ha hosszabb távon nézzük a forgalom alakulását, akkor egyértelműen stagnálás látszik.
Októberben ugyanis a szezonálisan és naptárhatással igazított adat éppen a 2021-es év átlagán állt, és több hónapja trendszerűen oldalaz a mutató.
Vagyis a kiskereskedelmi forgalomban a mai adattal sem hirdethető meg az élénkülés újraindulása, ahhoz az év végi számoknak erőseknek kell lenniük.
„A 2021-es adatokkal történő összehasonlítás szakmai hiba, ugyanis bár követi a statisztikai hivatalok által használt technikai előírásokat, közgazdasági értelemben önmagában téves következtetések levonásához vezet” – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A tárca leszögezte, 2021 speciális év volt, a koronavírus járványt követő felpattanás éve, amikor a családok kiszabadulva a járvány okozta bezártságból bepótolták a korábbi időszakban elhalasztott fogyasztásaikat. „A felhalmozott többletkereslet, az extra fogyasztás hirtelen történő megjelenése a kiskereskedelemben is kiemelkedő növekedést, a volumen ugrásszerű bővülését okozta. Ezért a 2021-gyel történő összevetés egy torz bázist ad” – áll a közleményben.
A tárca közölte, pontosabb, ha a válságok korát megelőző év, 2019 adatait használjuk fel bázisként, amikor nem volt sem járvány, sem háború, sem pedig energiaválság . „Akkor azt láthatjuk, hogy a korábbi szinthez képest a magyar kiskereskedelmi forgalom volumene 2024 első tíz hónapjában mintegy 3 százalékkal múlta felül az utolsó »békeév« szintjét. Sőt, hazánkkal ellentétben még mindig van hét olyan uniós ország (Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Lettország, Finnország Olaszország), amelyek kiskereskedelmi forgalma nem érte el a 2019-es szintet” – jelentette ki a Nemzetgazdasági Minisztérium. Végül leszögezte, napjainkra a lakosság erős óvatossági motívumának vége, a lakosság egyre többet és egyre bátrabban költ a boltokban.
