- Orosz dezinformációk forgatagában – A Kreml már Románia előtt is több európai ország választását próbálta befolyásolni

Lehetséges-e egyáltalán tisztességes választások megrendezése? Ez a kérdés merül fel sokakban a romániai államfőválasztást, illetve a bukaresti alkotmánybíróság döntését követően: a taláros testület megsemmisítette az első forduló eredményét a TikTokon folytatott, orosz hátterű befolyásolási manőverek miatt. Oroszország eddig is több választást próbált manipulálni, korábban a sajátjának tartott befolyási övezetekben, a 2010-es évek közepe óta pedig a nyugati világban, de azt még egyetlen országban sem merték kimondani, hogy Moszkva döntötte el az adott voksolást.

Moszkva a Szovjetunió összeomlása óta igyekezett saját érdekei szerint alakítani a volt szovjet tagköztársaságok politikáját, vegyes sikerrel. A térségben azonban ez a fellépés jóval erőteljesebb a 2008-as orosz-grúz konfliktus óta. Ezek a nyílt befolyásolási kísérletek időnként visszaütöttek. Oroszország erőfeszítése a 2004-es ukrajnai elnökválasztáson Viktor Janukovics megválasztására a korrupció és a választási csalás elleni narancsos forradalom tüntetéseihez, a 2013-as Euromajdanhoz vezettek.

A Kreml 2014-től már a keleti blokkon túli országokat kezdte célba venni, és eszköztárát kibővítette kibertámadásokkal és internetes dezinformációs kampányokkal. A francia szélsőjobboldali politikus, volt elnökjelölt, Marine Le Pen mintegy 13 millió dolláros kölcsönt kapott a Kremltől pártja 2014-es kampányának finanszírozására. (Évekkel később, 2021-ben a Mészáros Lőrinchez köthető magyar MKB banktól kapott 11 millió eurót). Ugyanabban az évben orosz hackerek kibertámadást indítottak a lengyel választási bizottság honlapja ellen, ami miatt sok lengyel megkérdőjelezte a voksolás tisztaságát. 2015-ben a német parlament adatbázisát támadták meg Oroszországhoz köthető hackerek, hogy a választások előtt dokumentumokat gyűjtsenek. Skóciában a közösségi médiában oroszbarát fiókok olyan híreket terjesztettek, amelyek szerint választási csalás történt a függetlenségi népszavazáson. A finn parlamenti választások előtt orosz szervezetek hamis fiókokat hoztak létre a közösségi oldalakon. Ezek eleinte mainstream politikai tartalmakat tettek közzé, és több ezer követőt gyűjtöttek. A választások közeledtével azonban dezinformációk terjesztésére váltottak, hogy zavart keltsenek a választókban.

Az orosz beavatkozások kihasználták a nyugati társadalom egyre mélyebb megosztottságát, amelyet a pénzügyi, majd a menekültválság táplált, vagy az elégedetlen választóknak az az érzése, hogy a politikai hatalom már nem képviseli őket. Az első jelentős orosz befolyásolási kísérlet Nyugaton 2016-ban történt az akkori amerikai elnökválasztást megelőzően. 2016 júliusának vége előtt az orosz hackerek több ezer privát e-mailt hoztak volna nyilvánosságra, amelyeket a Demokratikus Nemzeti Bizottság hálózatába behatolva szereztek meg.

Szintén 2016-ban Moszkva az Egyesült Királyság Brexit-népszavazásába is beavatkozott kibertámadásokkal és egyéb kampányokkal: a britek kilépését akarták elérni. Oroszország egy sikertelen montenegrói puccsot is támogatott így, amelynek célja a NATO-barát kormány megbuktatása volt.

Franciaországban Emmanuel Macron 2017-es elnökválasztási kampányát az orosz kormányzathoz köthető kiberszereplő, az olykor APT28-nak is nevezett hackercsoport támadta. A botok (automatizált, hamis fiókok) #MacronGate hashtag használatával, valamint a Kreml propagandatelevíziói, az RT és a Szputnyik Macront rágalmazó „híreit” révén terjesztettek dezinformációt, kihasználva a bevándorlóellenes retorikát. Marine Le Pent támogatták, Macront pedig állítólagos homoszexualitása miatt, valamint egy nem létező korrupciós üggyel támadták. A francia elnök egyik első intézkedése az volt, hogy visszavonja az RT és a Szputnyik sajtóakkreditációját.

Az orosz hackerek egyre gyakrabban alkalmazták ezt a stratégiát, amelynek révén a közösségi média közönségét botok és trollok segítségével befolyásolják. Angela Merkel német kormánya ellen is bevetették Németországban: a NewsFront Deutsch, az RT Deutsch és a Szputnyik német változata álhíreket terjesztett, amelyek célja a szélsőjobb narratívájának erősítése volt. Ugyanebben az időszakban az Egyesült Királyságban meghackelték a választói regisztrációs weboldalt, és online dezinformációval igyekeztek szítani a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti megosztottságot.

2017 és 2018 folyamán az oroszok az olaszországi és hollandiai választásokat, valamint a katalán függetlenségi népszavazást is megpróbálták befolyásolni. Az olasz voksoláson például ilyen híreket terjesztettek az internetes botok: „2065-ben a bevándorlók Olaszországban már a teljes népesség 40 százalékát alkotják majd", illetve ezt hangoztatták: „Migránskáosz várható, egy társadalmi háború kezdete".

A holland, spanyol és cseh választással kapcsolatos honlapok is kibertámadások áldozataivá váltak, akárcsak a stockholmi lapok a svéd parlamenti választások idején. Oroszország állítólag hitelesnek tűnő weboldalakat hamisított Svédországban, hogy álhíreket terjesszen. Az ukrajnai és bulgáriai választásokon, valamint az észak-macedóniai népszavazáson az orosz beavatkozás az állami és közösségi médián keresztül történő álhírek és dezinformációk terjesztésében nyilvánult meg. A cél a szavazások hiteltelenítése volt.

A beavatkozások nyomán 2018 decemberében az uniós intézmények cselekvési tervet tettek közzé a dezinformáció ellen, amely egy riasztási rendszer létrehozását ajánlja. Ez idővel egyesíteni kívánja az EU- és a NATO-tagállamok képességeit a dezinformáció kiszűrésére. Emellett a közösségimédia-platformok új kötelezettségvállalásokat tettek az EU gyakorlati kódexe keretében, amelynek célja az átláthatóság és elszámoltathatóság javítása.

Az uniós intézkedések javították ugyan az ellenállást, de tökéletes védelmet nem biztosított az orosz dezinformációk ellen. Idén februárban Stéphane Séjourné akkori francia Európa-ügyi és külügyminiszter ismertette a Portal Kombat nevű oroszpárti propagandahálózat működését. Párizs a leleplezéssel rá akart mutatni arra, hogy a június elején megrendezett európai parlamenti választásra az oroszok is készültek dezinformációs kampánnyal. 

A cseh kormány tavasszal jelentette be, hogy felszámolt egy Kreml-barát hálózatot. Mind a prágai, mind a lengyel hírszerző ügynökségek szerint az Európa Hangja hírportált Moszkva finanszírozta, hogy saját propagandáját terjessze, befolyásolja az EP-választást és pénzt juttasson a politikáját támogató európai politikusoknak. A cseh leleplezésekre utalva Alexander de Croo belga miniszterelnök azt mondta, hazája hírszerzése megerősítette, hogy orosz hátterű kémhálózatok működnek Belgiumban és számos más európai országban. Szakértők szerint mivel az EU-ból mintegy 450 orosz kémet utasítottak ki az Ukrajna elleni orosz agresszió után, Moszkva változtatott stratégiáján, s a piszkos munkát sokszor internetes bűnözőkkel végezteti el.