- A lázadókat is meglepte, hogy milyen gyenge a szíriai hadsereg, van esély a teljes káosz elkerülésére

 A szíriai lázadók megdöntötték az Aszad-rezsim több mint öt évtizeden át tartó brutális uralmát. Bassár el-Aszad elnök Moszkvába menekült, ahol menedékjogot kapott.

Vasárnap Damaszkusz utcáit ünneplő emberek özönlötték el a szíriai főváros győzelmi lövöldözéstől visszhangzó utcáit, miután a lázadók két hete indított, meglepően gyors előrenyomulással a hétvégén bevették a fővárost is. A 2011-ben kezdődött forradalom zászlót lengető tömeg egy része kifosztotta az elnöki palotát és rezidenciát. A rezsimmel szövetséges Oroszország közölte, hogy Bassár el-Aszad a lázadó csoportokkal folytatott tárgyalásokat követően elhagyta az országot, utasítást adva a hatalom átadására. Mohamed Gázi Dzsalali miniszterelnök egy videóüzenetben tudatta, hogy kormánya kész „kezet nyújtani” az ellenzéknek. 

Szalai Máté Közel-Kelet-szakértő a Népszavának azt mondta, nehéz jósolni, de láthatóan „van konstruktív párbeszéd a legfontosabb szereplők között. A lázadók fő erejét adó Hajat Tahrir as-Sam csoport kapcsolatban volt a szíriai rezsimből egyes emberekkel, és a szíriai kormányfő is jelezte, hogy most már érdekeltek a békés átmenetben.” Így esély van rá, hogy ne legyen teljes a káosz.

A lázadók hajnalban közölték, hogy szabadon engedtek minden foglyot a hírhedt Szajdnaja katonai börtönből, ahol ezreket kínoztak és öltek meg. Később hajnalig tartó kijárási tilalmat hirdettek a fővárosban. Egyik parancsnokuk, Anasz Szalhadi a televízióban igyekezett megnyugtatni a vallási és etnikai kisebbségeket, kijelentve, hogy „Szíria kivétel nélkül mindenkié". A legnagyobb lázadó frakciót, a szunnita Hajat Tahrir as-Samot (HTS) vezető Abu Mohamed al-Dzsolani több éve megszakította kapcsolatait az al-Kaida terrorszervezettel, azt állítva, hogy a pluralizmust vallja, és az ország jövőjének alakítására készül.

Aszad uralmának vége súlyos csapás mér Iránnak és régiós szövetségeseinek, akiket mára meggyengített az Izraellel több mint egy éve vívott háború. Oroszország pedig a múlt héten evakuálni volt kénytelen hadihajóit a szíriai Tartúsz kikötőjéből, ami súlyos kudarc számára. Benjamin Netanjahu miniszterelnök vasárnap közölte, izraeli csapatok ideiglenesen elfoglalták a Golán-fennsíkon 1974-ben létrehozott ütközőzónát. Az izraeli légierő ugyanakkor az este csapásokat mért Damaszkuszra.

Szalai Máté Közel-Kelet-szakértő, a hollandiai a Clingendael Intézet kutatója lapunk kérdésére reménykeltőnek nevezte, hogy „van konstruktív párbeszéd” a szemben álló csoportok között, beleértve az ország észak-keleti részét ellenőrző kurd erőket is, miközben helyi szinten még az elmúlt napokban is voltak harcok a HTS, a kurdok és a török támogatású erők között. „Regionális szinten viszont egyelőre nincs nagy ellentét.” Oroszország, Törökország és Irán szombaton Dohában megállapodtak, hogy nem avatkoznak bele a most zajló folyamatokba. „Úgy tűnik, arra készülnek, hogy később próbálnak érvényt szerezni érdekeiknek, ezért abban érdekeltek, hogy ne legyen káosz Szíriában.

Az elemző a rezsim bukásának fő tényezői közt említette, hogy „a szíriai hadsereg sokkal gyengébbnek bizonyult, mint bárki gondolta volna, s ez még a lázadókat is meglepte. Ide sorolta, hogy a HTS az ország északnyugti részén jelentős mértékben intézményesíteni tudta a saját uralmát és katonai erőit, az ukrajnai és a közel-keleti háborúban lekötött Oroszország és Irán pedig elengedte Aszad kezét, valószínűleg azért is, mert elégedetlenek voltak azzal, hogy a szíriai elnök képtelen volt bármifajta kompromisszumra a lázadókkal.