Szerbia;törvény;Aleksandar Vučić;külföldi ügynök;

„Vér tapad a kezetekhez” – hirdetik a kormányellenes tüntetők

- Ragadós lehet az orosz példa, Szerbia a tűzzel játszik

Amennyiben a belgrádi parlament elfogadja a külföldi ügynökökről szóló törvényt, aligha álmodozhat tovább az uniós csatlakozásról.

Szerbia hivatalosan is csatlakozhat az orosz autoriter vonalhoz. Az inkább csak papíron létező Szocialista Mozgalom – amelynek vezetőjét, Aleksandar Vulin szerb miniszterelnök-helyettest csak úgy emlegetik, mint Vlagyimir Putyin szerb hangját a kormányban – múlt héten benyújtotta a parlamentnek a „külföldi ügynökökről” szóló törvényjavaslatot. Ilyen jogszabályt először Oroszországban fogadtak el, de idén egy hasonló törvény tömeges tüntetésekhez vezetett Grúziában: a dél-kaukázusi országban augusztusban lépett hatályba, miután a parlament felülírta Szalome Zurabisvili elnök vétóját. A törvény elfogadása után az Európai Unió leállította a Grúziának nyújtott támogatások egy részét.

A szerbiai javaslat értelmében az a civil szervezet, amely megtagadná a törvény előírásának megfelelő regisztrációját, ötezer és kétmillió dinár (mintegy 42-17 ezer euró) közötti büntetésre számíthat. Vulin az Egyesült Államok gyakorlatára hivatkozott, ahol, mint állítja, tilos a nem kormányzati szervezetek külföldi forrásokból történő finanszírozása. Valószínűleg az Egyesült Államok 1938-as külföldi ügynök-törvényére (FARA) utalt. Ám az akkori jogszabályt a náci és később a kommunista propaganda visszaszorítása érdekében fogadták el. Jelenleg az amerikai törvény célja a pénzmosás, a korrupció, a terrorizmus elleni küzdelem és a szankciók elkerülése. A FARA nem tiltja a külföldi érdekek lobbizását, és nem korlátozza a külföldi szervezetek finanszírozását.

Már-már mosolyt fakasztó, hogy Vulin épp Amerikára hivatkozik. Washington ugyanis 2023 júliusában szankciókat vezetett be vele szemben, aki akkor még a Szerb Információs Ügynökség (BIA) élén állt.

Az indoklás szerint a szerb politikus visszaélt hatalmával, nemzetközi bűncselekményekben és drogkereskedelemben vesz részt, s pozícióját arra használta, hogy Moszkvának nyújtson segítséget. Vulin számos alkalommal járt Moszkvában, s találkozott Putyin elnökkel. Hírek szerint az általa irányított hírszerzés Belgrádban tanácskozó orosz ellenzékieket figyelt meg. A szerb kormányfőhelyettes az információkat személyesen osztotta meg Moszkvával. Ő maga sosem tagadta, kinek a pártján áll, többször hangoztatta radikálisan oroszbarát és szerb-nacionalista nézeteit.

Az amerikai szankciók után Aleksandar Vucic elnök számára is kellemetlenné vált Vulin személye a hírszerzés élén. Mivel azonban a Kremllel sem akarta összerúgni a port, a BIA vezetői tisztségéről való leváltása után Vulint kormányfőhelyettesnek nevezte ki.

Ha a szerb parlament elfogadná az „orosz szabadalom” alapján kidolgozott törvényt, azzal olajat öntene a tűzre.

Az országban eleve rendkívül feszült a helyzet az újvidéki vasútállomáson történt novemberi tragédia miatt, amikor egy leomló elem 15 embert ölt meg. Azóta számos oktatási intézményben sztrájkolnak a diákok, blokádokat állítanak. A törvény lényegében ellehetetlenítené a legtöbb, kormánytól független civil szervezet munkáját.

A jogszabály szerint minden, külföldi forrásból finanszírozott egyesületet nyilvántartásba kell majd venni az igazságügyi minisztériumban. A törvény rendelkezéseivel összhangban a médiában az adott szervezet és tagjai említésekor mindig meg kell jegyezni, hogy „külföldi befolyás ügynökéről” van szó. A szerb ellenzék rámutat, a javaslat ellentétes az EU értékeivel, és ha a szerb parlamentben jóváhagyják, az lelassíthatja, befagyaszthatja vagy akár le is állíthatja a szerb uniós tagságról szóló tárgyalásokat. Egy ilyen törvény szűkítheti a civil társadalom mozgásterét, megbélyegezheti szervezeteit, és akadályozhatja a független média munkáját.

Bassár el-Asszad palotájának a garázsában a többi között két Ferrari, illetve egy-egy Lamborghini és Rolls-Royce lapult, amikor jöttek a lázadók.