Ukrajna;katonák;Joe Biden;NATO-tagság;Friedrich Merz;Volodimir Zelenszkij;

Volodimir Zelenszkij és Friedrich Merz kijevi tárgyalása december 9-én

- Volodimir Zelenszkij külföldi katonákat kérne mindaddig, amíg NATO-tag nem lesz Ukrajna

Az ukrán elnök többek között erről tárgyalt Friedrich Merz-cel a vezető német ellenzéki párt vezetőjével Kijevben. A napokban pedig felhívja Joe Biden hivatalban lévő amerikai elnököt, hogy konkrétan beszéljenek a NATO-csatlakozásról. 

Telepítsenek külföldi csapatokat Ukrajnába, amíg az ország nem csatlakozik a NATO katonai szövetségéhez – vetette fel Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn, miután Kijevben fogadta Friedrich Merz-et, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnökét – írja a The Guardian. Az ellenzéki vezető, akinek pártja esélyes a február második felében tartandó előrehozott parlamenti választáson, közös sajtótájékoztatón biztosította az eddiginél erőteljesebb támogatásáról a lassan három éve orosz agresszió alatt álló országot.

– Más országokból országokból összeállított csapatkontingens érkezhetne, és mindaddig jelen lehetne, amíg  Ukrajna nem lesz tagja a NATO-nak – bontotta ki ötlete lényegét az ukrán elnök egy esetleges béke vagy tűzszünet esetére. Mindez azonban csak akkor működhetne, ha pontos időpontot kap arra, hogy országa mikor válik EU-taggá és mikor lesz tagja a NATO-nak. Emlékeztetett, hogy mindig is azt kérte, a jelenlegi háború leállítása után biztonsági garanciák kellenek ahhoz, hogy megakadályozzák Oroszország újabb invázióját, s utalt Emmanuel Macron korábbi, hasonló elképzelésére.

– A következő napokban felhívom Joe Biden hivatalban lévő elnököt, hogy megvitassuk a NATO-csatlakozás kérdését – mondta Volodimir Zelenszkij, aki a háború ügyében diplomáciai megoldást, határozatot szeretne, mert az életeket mentene meg. Világossá tette azonban, hogy csak akkor tudnak erőt mutatni a tárgyalásokon, ha valóban meg is erősödnek. Ez a gyakorlatban több fegyvert és a már említett biztonsági garanciákat jelenti. 

Friedrich Merz elítélte a szociáldemokrata Olaf Scholz vezette német kormány politikáját, amivel megtagadta a nagy hatótávolságú Taurus cirkálórakéták küldését Ukrajnába. Ahogy fogalmazott, a hatályos hatótávolság-korlátozásokkal arra kényszerítik Ukrajnát, hogy – képletesen – az egyik kezét a háta mögé kötve harcoljon. Közölte, ha februárban megválasztják, és ő lesz a kancellár, visszavonja ezt a döntést. – Azt akarjuk, hogy a hadsereg képes legyen lecsapni az oroszországi katonai bázisokra. Nem a polgári lakosságra, nem az infrastruktúrára, hanem olyan katonai célpontokra, amelyek felől Ukrajnát támadják – szögezte le a pártelnök.

További milliárdok az EU-tól Kijevnek

Ukrajna hamarosan további 4,2 milliárd eurós forráshoz jut, miután az Európai Unió tagállamai jóváhagyták a pénz tervezett kifizetését – jelentette be hétfőn az Európai Tanács. Indoklásuk szerint ez a pénz az ország a háború, így az export visszaesése miatt nehézségekkel küzdő gazdaságát fogja segíteni, szándékuk szerint minél hamarabb. Emlékeztettek, a világ legnagyobb gazdaságait tömörítő G7-csoport 47,3 milliárd euró összegű kölcsönről döntöttek Ukrajna számára, fedezetéül a nyugaton befagyasztott orosz vagyonból származó hasznot jelölték meg.

Bassár el-Asszad palotájának a garázsában a többi között két Ferrari, illetve egy-egy Lamborghini és Rolls-Royce lapult, amikor jöttek a lázadók.