A The Wall Street Journal meg nem nevezett forrásokra hivatkozva arról számolt be magyar idő szerint csütörtök hajnalban, hogy Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője Washingtonban Donald Trump csapatával tárgyalt, „igyekezve elsimítani a komoly nézeteltéréseket az orosz-ukrán háború megoldásával kapcsolatban mielőtt a megválasztott elnök hivatalba lép”. A találkozókon részt vett a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadói posztjára jelölt Mike Waltz, Keith Kellogg, aki Trump ukrajnai különmegbízottja lesz, valamint J. D. Vance megválasztott alelnök. A WSJ szerint a közel három éve tartó háborúban kimerült Ukrajna azt tervezi, hogy kinyilvánítja, kész egy „fenntartható béke” megkötésére. „Egy instabil, átmeneti béke nem áll sem az USA, sem Ukrajna érdekében” – mondta az amerikai lapnak egy a kijevi terveket ismerő forrás.
Kellogg a találkozón azt mondta, támogatja Joe Biden jelenlegi elnök kormányának erőfeszítéseit, hogy sietve fegyvereket szállítson Ukrajnának. Kellogg szerint ez Trumpnak befolyást biztosít majd Oroszországgal szemben a konfliktus rendezéséről szóló tárgyalásokon. Ugyanakkor Trump csapata „kevés érdeklődést mutat” Ukrajna NATO-ba való meghívása iránt, amelyet Kijev fontos biztonsági garanciájának tart egy esetleges újabb orosz agresszióval szemben. Volodimir Zelenszkij elnök nemrég azt mondta, a háború „forró szakasza” véget érhet, ha az ország Kijev által ellenőrzött része csatlakozhat a NATO-hoz. Az ukrán külügyminisztérium pedig a héten leszögezte,
nem ért egyet „Ukrajna teljes jogú NATO-tagságának semmilyen alternatívájával, pótlékával”. Annak azonban nincs jele, hogy a NATO 32 tagja konszenzusra tudna jutni ebben a kérdésben.
Donald Trump elnöki hivatalba lépése után döntenie kell arról, folytatja-e az Ukrajnának nyújtott amerikai katonai támogatást. A WSJ tisztségviselőket idézett, akik szerint az USA nem lesz képes a Joe Biden elnök által jóváhagyott katonai segélyek egészét eljuttatni Ukrajnának a demokrata elnök hivatali idejének vége előtt. Washington még november második felében jelentett be egy újabb, 275 millió dolláros katonai segélyszállítmányt Ukrajnának. Biden emellett felszólította a kongresszust, hogy további 24 milliárd dolláros költségvetési csomagot biztosítson az Ukrajnának nyújtott támogatás fokozására és az amerikai fegyverkészletek feltöltésére, Mike Johnson házelnök azonban közölte, hogy nem fog ilyen tervet a Képviselőház elé terjeszteni, alig néhány héttel Trump hivatalba lépése előtt.
A világrend a tét, a magyar álláspont ezért is érthetetlenJermak washingtoni tárgyalásaival párhuzamosan Brüsszelben szerdán NATO külügyminiszteri találkozó volt, amely főként arról szólt, hogyan lehetne több fegyvert és biztonsági garanciákat nyújtani Ukrajnának. „Többet kell tennünk, mint csupán harcban tartani Ukrajnát” – mondta Mark Rutte főtitkár záróbeszédében.
„Olyan támogatást kell nyújtanunk, amely véglegesen megváltoztatja a háború menetét. Ez azt jelenti, hogy ahol most a frontvonal nyugatra tolódik, ott biztosítanunk kell, hogy Ukrajna erőpozícióban legyen, amikor eljön a tárgyalások ideje”
– tette hozzá.
Rutte előzőleg azt mondta, hogy prioritást élvez az ukrán energia-infrastruktúra védelme és annak biztosítása, hogy az ukrán erők rendelkezzenek az orosz támadások elleni védekezéshez szükséges légvédelemmel.
A brit katonai hírszerzés közben napi jelentésében arról számolt be, hogy az ukrán fegyveres erők vezérkara szerint a Donyeck megyében lssan, de folyamatosan előrenyomuló orosz hadsereg átlagos napi veszteségei (a sebesülteket is beleszámolva) novemberben - immár ötödik egymást követő hónapban - újabb csúcsot értek el. Az orosz hadsereg naponta átlag 1523 embert veszített. Ugyanakkor november 28-án először jegyeztek fel kétezernél nagyobb veszteséget. „2024 novembere valószínűleg a háború legpusztítóbb hónapja volt Oroszország számára – a vezérkar 45 680 veszteségről számolt be” az októberi 41 980-hoz képest – áll a jelentésben. A Meduza orosz ellenzéki hírportál beszámolója szerint az orosz védelmi tárca eközben az elérhető pénzügyi adatok szerint napi 600 szerződéses katonát képes toborozni a hadseregbe.
Ukrajna semmilyen alternatívát nem fogad el a NATO-tagság helyettA nyugati országok tegnap az ukrajnai háború miatt élesen támadták Szergej Lavrov orosz külügyminisztert az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ éves találkozóján Máltán. „Az orosz delegációnak a következő üzenetem van: Nem dőlünk be a hazugságaiknak. Tudjuk, hogy mit csinálnak. Megpróbálják újjáépíteni az orosz birodalmat, és mi ezt nem fogjuk hagyni. Ellenállunk nektek minden egyes centiméteren” – mondta Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter. Ukrán kollégája, Andrij Szibiha arról beszélt, hogy országa folytatni fogja harcát a létezéshez való jogáért, „és az igazság győzni fog”. Szikorkszi, Szibiha és mások elhagyták a termet Lavrov beszédének idejére.
A máltai találkozón részt vett Szijjártó Péter is, és pár nappal moszkvai látogatása után ismét leült tárgyalni az orosz külügyminiszterrel, akinek a szankciók miatt ez volt az első, uniós országban tett látogatása az Ukrajna ellen 2022 februárjában indított orosz invázió óta. "Folytatódik a magyar békemisszió" – írta a találkozó után közzétett Facebook-posztjában. Ebben hozzátette, annak érdekében, hogy Donald Trump január 20-i hivatalba lépéséig „ne történjen semmi visszafordíthatatlan most mindent meg kell tenni a kommunikációs csatornák nyitva tartása érdekében, erre az EBESZ az utolsó alkalmas platform.”
Drágán add a békédet – Sok a kérdőjel az orosz-ukrán háború lezárása körül, az amerikaiak politika áldozatokat kérnek