53-41 százalék arányban elfogadta az MTA közgyűlése az akadémiához tartozó ingatlanvagyon eladását, a kormány ezt a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatnak fogja átadni – írja a Telex.
Mint arról beszámoltunk, az egykori akadémiai kutatóhálózat újbóli átalakításáról szóló törvényjavaslatot novemberben nyújtotta be Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter, valamint Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. A törvénytervezet lényege, hogy a 11 egykori MTA kutatóközpontot, 7 egykori MTA intézetet, plusz a Bay Zoltán Kutatóhálózatot és a jelenlegi HUN-REN Központot egyetlen jogi személlyé gyúrják össze.
Az eredeti törvénytervezettel kapcsolatban az MTA, az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) és a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ) is számos aggályt fogalmazott meg korábban. A múlt hónap végén pedig arról is írtunk, hogy a kormány 80 milliárd forint körüli összeget kínál a Magyar Tudományos Akadémiának az Akadémia kutatóintézeti ingatlanjaiért, noha az MTA vagyonbecslése szerint azok jóval többet érnek, az összeget pedig nagyrészt államkötvényekkel fizetné.
„Mondhatnám akár történelminek is ezt a döntést. (...) Komoly döntésen van túl az Akadémia. Akkor működőképes egy kutatóhálózat, ha az azt kiszolgáló ingatlanvagyon és a fejlesztési források egy ernyő alatt vannak”
– mondta az MTA elnöke, dr. Freund Tamás a közgyűlés utáni sajtótájékoztatón.
Az Orbán-kormány féláron akarja megszerezni az Akadémia kutatóintézeti ingatlanjaitMajd arról beszélt, hogy szerinte „ha ebben a gazdasági helyzetben a kormány hajlandó 80 milliárdot adni egy olyan ingatlanvagyonra, amit ingyen adott oda, és meg akarja duplázni a HUN-REN költségvetését, akkor komolyan vette, hogy nemzeti érdek a magyar tudományt felzárkóztatni.” Hozzátette, ha betartják az ígéreteket, akkor megszűnhet a bizalmatlanság, ami most jellemzi a kutatási hálózatot.
A kormány továbbra is 80 milliárd forintot kínál az ingatlanokért, annak ellenére, hogy az értékbecslés alapján ezek összértéke 130,9 milliárd forint.
Az MTA tulajdonában lévő ingatlanvagyont 2007-ben ingyenesen adta át az akkori kormány az Akadémia számára. Az MTA szerdai közleménye szerint az értékcsökkenés azért jogos, mert a vételárból levonandó a tulajdonjog megszerzése óta az ingatlanokon végzett állami beruházások összege.
ADF: társadalmi egyeztetés nélkül az MTA elnöke nem írhatja alá az adásvételi szerződéseket
„Az Akadémiai Dolgozók Fóruma csalódottan értesült az MTA közgyűlésének döntéséről, mely szerint az Akadémia nagyon kis többséggel bár, de át kívánja adni a vagyonát. másik elfogadott határozat azonban álláspontunk szerint úgy értelmezendő, hogy a vagyon átadására csak akkor kerülhet sor, ha a kutatóhálózatra vonatkozó törvényjavaslat elfogadását 2026. január 1-ig elhalasztják, és arról társadalmi vitát folytatnak le” – reagált az ADF szerdai közleményében.
Hozzátették, ha ez a társadalmi egyeztetés nem valósul meg, akkor az MTA elnöke nem írhatja alá a konkrét adásvételi szerződéseket. Azt írták: „a közgyűlési szavazás jegyzőkönyve még nem ismert, de amennyiben eljárásjogi hiba kísérte a szavazást, amire vonatkozóan az ADF-nek megalapozott aggodalmai vannak, akkor a jogorvoslat ezekben a kérdésekben fokozott jelentőséggel bír egy olyan helyzetben, amikor a határozat legitimációja ilyen csekély volt a szavazás során.” Úgy látják, hogy
a társadalmi egyeztetés elmaradása önmagában is kihat az uniós források megszerzésére, ezért azt mindenképpen le kell folytatni.
