- Lemerítik a napelemeket, az Orbán-kormány szóbeli támogatása ellenére a beruházások előtt egyre több akadály tornyosul

Az EU-ban második legrosszabb, 40 százalék körüli magyar árambehozatal mellett aggályos, hogy az állam nem engedi további, közcélú naperőművek létesítését – fogalmazott Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) elnöke a szervezet e heti, XVIII. Szolárkonferenciáján. A megújulóenergia-alapú termelők közhálózati csatlakozására kiírt pályázaton, a 2021-es forduló lefújása után, utoljára tavaly nyert, a beadott, mintegy 10 ezer megawattnyi (MW) igényből, összesen 3600 MW-nyi napelemes ajánlat. A kisebbek 2027-2028-ra, a nagyobbak pedig 2029-2030-ra jutottak csatlakozási engedélyhez. Az idei, megújulós kiírásra beérkező, hasonlóképp 10 ezer MW-nyi ajánlatból két szélerőműves pályázó jutott összesen közel 700 MW-s lehetőséghez. A szélturbinák két évtized utáni, újbóli engedélyeztetését az MNNSZ messzemenőkig üdvözli, mivel az egy egységként kezelt nap- és szélerőművek jóval kiegyensúlyozottabb termelést nyújtanak, mint külön-külön - közölte. (Megjegyzendő: közel 500 MW-t a kormányfő vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető, a kevéssé ismert Green Energy Investhor Zrt., mintegy 200 MW-nyi engedélyhez pedig az Euronergy Arrabona nevű, bejáratott szakmai befektető nyert. A közműhatóság nyilvántartása szerint 2030. szilvesztere előtt hálózatra egyikük se kapcsolódhat.) A jövőre tervezett következő megújulós kiírásban híreik szerint közcélú naperőművek már nem is jelentkezhetnek. Így elsősorban újabb szélenergiás, illeve akkumulátoros befektetők számíthatnak újabb engedélyekre.

Azokat a kormányérveket, miszerint a hazai közhálózat már nem bírja el további naperőművek csatlakozását, szakmai felmérésekre hivatkozva, cáfolta. A hálózat jó részének leterheltsége mintegy 50 százalék – tette hozzá. Azokra a felvetésekre, miszerint talán már sok és egyoldalú a Magyarországon egy évtized alatt kiépült, immár több mint 7400 MW-nyi naperőmű, amelyek árama a verőfényes nyári órákban ingyen se kel el, Kiss Ernő leszögezte: a pályázatokon jelentkező napelemes befektetők, magánforrásokból, saját kockázatra, még a mostani, zord piaci körülmények között is látnak megtérülési lehetőségeket. Ezért is fájlalják, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszió nyomán megugró áramárak ellenére nem engedélyeztek gyors hálózati csatlakozásokat. Annál is inkább, mert a napelemre az atom mellett az Orbán-kormány változatlanul energiastratégiájának egyik fő pilléreként tekint. A kabinet terveiben 2030-ra már 12 ezer MW-nyi napelem szerepel. A kormány által tervezett, hagyományos, atom- és gáztüzelésű erőművek ugyanakkor állami pénzből létesülnének. (Megjegyzendő: bár az immár több mint 7400 MW-nyi napelem elvileg a teljes hazai áramigényt lefedné, váltakozó termelésük miatt a hazai fogyasztásnak csak 14 százalékát fedezik.)

Az MNNSZ elnöke szerint szélturbinából akár a napelemekkel megegyező teljesítmény is kiépülhetne, ami jól ellensúlyozná a napelemek váltakozó termelését. De az olyan megújulók, mint a földhő, a biogáz vagy a biomassza, szintén szükségesek – fogalmazott. Számos államban megújuló-alapon, nukleáris blokk nélkül is kiegyensúlyozott az áramellátás – tette hozzá. A meglévő Paksi Atomerőművet – már csak a mostanság gyakran emlegetett „sötétszélcsendes” időszakok áramellátása szempontjából – sem ellenzi, Paks 2 kapcsán viszont az évtizedes késedelmet és a beláthatatlan kivitelezési időt említette. A szintén tervezett, állami gázblokkokat viszont a lehető legdrágább áramtermelési beruházásoknak tartja, amelyek ellentétesek a Magyarország által vállalt légszennyezés-csökkentési célokkal is - véli.

Bár a napelemekhez csatlakozó akkumulátorok teljesen kiegyensúlyozzák az egység áramtermelését, az állam az áramtárolós befektetők nagy részét is kikosarazza – tette hozzá. Eddig csak új hálózati csatlakozást nem igénylő akkumulátorokat engedélyeztek. A két egység együtt így csak az eredendően a naperőműnek biztosított határig táplálhat áramot a hálózatba, ami jelentősen visszaveti a megoldásban rejlő lehetőségeket. Mindemellett a hazai energiacégek nyereségére kirótt, immár 41 százalékos Robin Hood-adó jelentős versenyhátrány a környező államok beruházóival szemben. Mindezen korlátok növelik az árambehozatalt, csökkentik az adóbevételeket, a munkahelyeket, az energiafüggetlenség esélyeit és a hazai cégek versenyképességét. Ezt a mostanság gyakorta uniós rekordszintre ugró hazai nagykereskedelmi áramár is bizonyítja – tette hozzá előadásában.

Jelen korlátok között a napelemes beruházók főleg a hálózatra nem kapcsolt, saját célú rendszerekre összpontosítanak. Ez, a nagy áramigényű gyárak folyamatos megjelenése tükrében, nem kis feladat. Hasonlóképp követik a háztáji napelemtelepítési lehetőségeket, amelyek hálózati csatlakozási lehetőségét, a tavalyi tilalom után, az ország területének 93 százalékán, a kormány, idéntől, újból engedélyezte.

Kiss Ernő előadásában kitért az MNNSZ, a Magyar Napelem Iparági Egyesület és a Magyar Szélenergia-ipari Társaság szakmai javaslataira is. Így határidőt igényelnének a napelemek állami elővásárlási jogához, ösztönöznék a jelenleg is támogatott korábbi napelemes fejlesztések szabad piaci megjelenését, átmeneti felmentést kérnek a csereterület-biztosítási kötelezettség alól, valamint szorgalmazzák a szélerőművek magassági, illetve a katonai radaroktól és repülőterektől számított távolsági korlátainak feloldását, a változékony megújulós termeléshez igazodó rendszerhasználati díjakat, a megújulóenergiás beruházások „gyorsított” területeinek kijelölését és az ügyvitel gyorsítását.

A konferencián további, szakmai felszólalók ismertették a megújulók telepítésének műszaki-gazdasági feltételeit. Az Energiaügyi Minisztérium tervezett felszólalását – ismereteink szerint az utolsó pillanatban – lemondta.