Enzsöly Kinga az élet apró dolgaiban is megtalálja a szépet, legyen az egy rovar, egy napfényben fürdő tavirózsa vagy akváriumban úszkáló halak. A Győrben és Budapesten is alkotó képzőművész szerint érdemes elmerülni a természetben, hisz sokat tanulhatunk belőle. Ő maga nemcsak a munkáiban nyúl a témához, de családjával rendszeresen megy kirándulni Szentendrére, a Pilisbe vagy az Őrségbe, ahol bejárják a túraútvonalakat vagy gombászni mennek.
Persze egy-egy ilyen kaland is megihleti, hisz a séták során is talál apró élőlényeket, melyek formájukkal és életmódjukkal inspirálják őt. Ám Kinga művészete nem a természet puszta megörökítéséről szól, mert ő a méheket, darazsakat, dongókat és a különféle növényeket nem az élőhelyükön, hanem üres háttér előtt ábrázolja, alakjukat pedig néhány precízen felvitt ecsetvonással formálja meg. És bár alanyai jobbára állatok vagy növények, rajtuk keresztül fejezi ki, hogy mit jelent embernek lenni, vagy, filozofikusabb értelemben, mit jelent a létezés.
Sziszifuszi bogarak
A Generációváltás? című sorozatában például dongó- és méhpárokat ábrázoló képeken keresztül kérdez arra, hogy milyen viszony áll fenn az egyes nemzedékek között, vajon a fiatalok hasonlók lesznek-e az elődeikhez, vagy eltérnek-e tőlük. Ezeken a műveken a két rovar közül az egyik piros, a másik fekete, és olykor szinkronban – sőt szimmetrikusan –, máskor pedig ellentétesen mozognak egymás közelében. „Amikor ezt a sorozatot készítettem, az érdekelt, hogy vajon a hétköznapokban mennyire vesszük át és ismételjük a korábbi generáció szokásait és sémáit, illetve mennyire tudjuk azokat tudatosan elhagyni” – magyarázza a művész. A 2022-es, Perpetuum Mobile (Örökmozgó) című szériájának másik szereplője a galacsinhajtó bogár lett, amely a folyamatosan dolgozó embert is szimbolizálta, de akár láthatjuk benne Sziszüphosz alakját is, akit azzal büntettek, hogy kősziklát kellett egy hegyre görgetnie, azonban az a csúcsnál mindig visszagördült, így kezdhette újra a munkáját. Kinga képein viszont a rovar egyre nagyobb földgolyót görget a hátsó lábaival, így a célját, ha lassan is, de teljesíti, így e képek még motiválók is. A művész szerint a ganajtúró elnevezés amúgy profánul hat, de egy másik nézőpontból ezek a rovarok nemesnek számítanak, hiszen az egyiptomi kultúrában szentként tisztelik őket.
