Energiabiztonsági kérdések miatt lobbizott tegnap Szófiában, majd Bukarestben Orbán Viktor. Tegnaptól, azaz december 20-tól léptek hatályba az orosz Gazprombankkal szembeni amerikai szankciók, s ennek nyomán leállhat az orosz gázimport a Török Áramlaton keresztül. Ez a gázvezeték Törökországon, Bulgárián és Szerbián keresztül juttatja el az orosz gázt Magyarországra és Szlovákiába. Ha Bulgária e szankciók hatására leállítja az orosz gáz Szerbia és Magyarország felé történő tranzitálását, akkor e két ország energiabiztonsága alapjaiban rendül meg. A helyzetet súlyosbítja, hogy januártól Ukrajnán keresztül sem jöhet orosz gáz: Kijev jelezte, többé nem kívánja a Barátság vezeték tranzitjának fenntartásával támogatni.
Mind Szlovákia, mind Magyarország diplomáciája az utóbbi hetekben csúcsra járatta a gázlobbit. Két szlovák kormányküldöttség is tárgyalt a Gazprommal Szentpéterváron – a parlament és a szlovák nyilvánosság tájékoztatása nélkül, Szijjártó Péter december másodikán Moszkvába repült (az ukrajnai háború kitörése óta 12. alkalommal), 12-én Orbán Viktor és Sulyok Tamás államfő együtt jelent meg Ankarában a magyar-török kulturális évad zárása ürügyén, Recep Tayyip Erdogannal viszont aligha kulturális problémákról tárgyaltak. Szijjártó múlt héten már tárgyalt a Török Áramlaton érkező orosz gáztranzit kifizetéséről Bulgáriában Rumen Radev államfővel és Vlagyimir Malinov energiaügyi miniszterrel.
A magyar kormány ugyan korábban azt jelentette be, hogy van megoldása az amerikai szankciók kérdésére, de annak részleteit nem hozta nyilvánosságra. Orbán Viktor tegnapi szófiai és bukaresti látogatása pedig azt jelzi, ezúttal is csupán az azonnali, átmeneti megoldásokra összpontosít a kormányzat. Magyarország gázellátásnak diverzifikálását, az orosz gázfüggőség felszámolását célzó elképzeléseket még nem mutatták be.
Orbán Szófiában azt hangsúlyozta, hogy Bulgária kulcsország Magyarország számára, különösen az ukrajnai háború kezdete óta, mert ez az egyetlen biztos út, hogy megérkezik Magyarországra a szükséges energiaforrás. Az MTI által ismertetett közös sajtótájékoztatón
az elnök azt hangsúlyozta, hogy Bulgária megbízható partner marad Magyarország számára az energiaszállítás biztosításában.
Orbán Viktor azt hangsúlyozta, hogy tavaly 5,6 milliárd köbméter, idén 7 milliárd köbméter földgáz Bulgárián keresztül érkezett hazánkba, miközben a teljes hazai fogyasztás 9 milliárd köbméter. A magyar miniszterelnök arra is kitért, hogy Bulgária nélkül jelenleg a paksi atomerőmű működéséhez szükséges fűtőanyag beszerzése sem lehetséges, így Bulgária elengedhetetlen szereplő Magyarország energiabiztonsága tekintetében.
A romániai vizit is a gáz és energiabiztonság függvényében értelmezendő, de annak időzítése nem a legjobb pillanatban történt. Orbán Viktor Marcel Ciolacu miniszterelnökkel egyeztetett, akinek mandátuma épp tegnap ért véget, a következő kormány felállásáig ügyvezető kabinet élén áll. A nagykoalíciós tárgyalások csütörtöki összeomlása nyomán egyelőre nem tudni, milyen kormány alakul Bukarestben, kinek a vezetésével, de Ciolacu egyre távolabb kerül az újrázástól. Az elnökválasztási kudarc után pedig maga jelentette be, hogy a megismételt választáson nem kíván újraindulni. Így Ciolacu bármiféle garanciát ad is Orbán Viktornak, az aligha tekinthető kőbe vésettnek.
Ez esetben arról van szó, hogy az MVM megállapodást kötött a német E.On-al arról, hogy 2025 első felében a magyar állami tulajdonban lévő energetikai részvénytársaság átveszi az E.ON Románia gáz- és áramszolgáltató részlegét. Mivel az MVM hosszú távú megállapodást kötött az orosz Gazprommal, sem Romániában, sem az EU-ban nem nézik jó szemmel az ügyletet. A romániai elnökválasztásba való masszív orosz beavatkozás tovább fokozza a félelmeket arra vonatkozóan, hogy egy romániai stratégiai jelentőségű vállalatba magyar állami szereplőt engedjenek be. Könnyen előállhat az a helyzet, ami a spanyol Talgo vonatgyártó konzorcium esetében megtörtént - a spanyol kormány nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozva vétózta meg a magyar felvásárlást. A román E.ON üzletág felvásárlása kapcsán a kételyeket erősíti az is, hogy az MVM 205 millió eurós vételárat ajánlott, többszörösét annak, amit más cégek a liciten felajánlottak.
