Európai Unió;Magyarország;bűnügy;Lengyelország;Orbán Viktor;politikai menedékjog;letartóztatási parancs;Marcin Romanowski;

Marcin Romanowskit odahaza bűnszövetkezetben elkövetett csalással, sikkasztással és hatalommal való visszaéléssel vádolják

- Orbán Viktor új frontot nyit az EU-val szemben

A magyar  miniszterelnök be akarja bizonyítani, hogy az EU jogállamisági eljárása teljesen szubjektív, és hogy egyértelműen kettős mérce volt, amikor az Európai Bizottság Donald Tusk visszatérése után feloldotta a Lengyelországnak szánt uniós pénzek befagyasztását.

Bekérették a lengyel külügyminisztériumba Magyarország varsói nagykövetét, hogy tiltakozzanak, amiért az Orbán-kormány politikai menedékjogot adott Marcin Romanowskinak, a Jog és Igazságosság (PiS) vezette előző lengyel kormány igazságügyi miniszterhelyettesének. A volt kormánypolitikust odahaza bűnszövetkezetben elkövetett csalással, sikkasztással, valamint hatalommal való visszaéléssel vádolják.

A magyar lépés óriási felháborodást keltett Varsóban. Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter barátságtalan, sőt ellenséges döntésről beszélt, s kormánya válaszul konzultációra hazarendelte Budapesti nagykövetét. Varsó egyúttal kilátásba helyezte, hogy az Európai Bizottságtól kérni fogja, indítson eljárást Magyarország ellen, ha nem teljesíti az európai elfogatóparancs rendszeréből eredő kötelezettségeit.

Marcin Romanowskit azzal vádolják, hogy Zbigniew Ziobro volt igazságügyi miniszter szövetségeseként ő intézte az áldozatvédelemre szánt Igazságügyi Alapítvány közpénzeinek eltérítését, nagyrészt a PiS vezetéséhez közel álló alapítványokhoz, míg másik részéből a Pegasus kémszoftvert vették meg. A hatóságok csütörtökön európai elfogatóparancsot adtak ki ellene, miután gyanították, hogy elmenekült az országból. Orbán Viktor kabinetfőnöke, Gulyás Gergely aznap jelentette be, hogy politikai menedékjogot adtak Marcin Romanowskinak, azzal indokolva a a döntést, hogy az új lengyel kormány „büntetőjogot alkalmaz” politikai ellenfeleivel szemben. Azt is mondta, hogy Lengyelországban „jogállamisági válsághelyzet” van. A PiS-szel szövetséges Orbán Viktor aznap Brüsszelben úgy hárította el az újságírók kérdéseit, mintha nem lenne köze a döntéshez, a szombati nemzetközi sajtótájékoztatóján viszont már arról beszélt, hogy Marcin Romanowskié nem az utolsó eset lesz.

Bartha Dániel a budapesti székhelyű Euroatlanti Integrációs és Demokrácia Központ (CEID) elnöke a Balkáni Oknyomozó Újságírás Hálózatának (BIRN) azt mondta, a lépéssel Orbán Viktor új frontot nyit nemcsak a Tusk-kormány vezette Lengyelországgal, hanem az EU-val szemben is. – Be akarja bizonyítani, hogy az EU jogállamisági eljárása teljesen szubjektív, és hogy egyértelműen kettős mérce volt, amikor Brüsszel Donald Tusk miniszterelnöki visszatérése után feloldotta a Lengyelországnak szánt uniós pénzek befagyasztását – mondta. A magyar miniszterelnök segít a nacionalista-populista PiS-nek abban is, hogy a 2025-ös lengyel elnökválasztás előtt olyan narratívát hozzon létre, amely szerint az mbereit „politikai üldöztetés” éri, s ezt a témát a volt kormánypárt felhasználhatja konzervatív szavazóinak összegyűjtésére.

Marcin Romanowski nem az első PiS-szövetséges, aki Magyarországon keres menedéket. Júniusban a VSquare oknyomozó weboldal feltárta, hogy a magyar fővárosban bujkált a lengyel nyomozók elől Daniel Obajtek, a PKN Orlen korábbi vezetője, aki pozícióját arra használta fel 2023-ban, hogy az állami energiaipari óriás megvegye az ország regionális és helyi médiumainak nagy részét, a PiS-kormány propaganda gépezetének részévé téve azokat.

A magyar kormányfő bejelentette, január 1-jétől az eddigi 12 helyett 22 közúti határátkelő lesz szabadon átjárható, a határmenti települések lakói jelentősen rövidebb úton érhetnek Romániából Magyarországra és fordítva.