- A fideszesek a bevándorlást okolják a magdeburgi merénylet után, pedig a valóságban az elkövetők egy része egyáltalán nem iszlamista

- Leginkább a Coviddal magyarázható, hogy pár évig nem láthattuk a karácsonyi vásárokon a Terrorelhárító Központ (TEK) páncélosait – magyarázta Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő, volt kommandós annak apropóján, hogy a pénteki, magdeburgi támadást követően a hét végén - hat év után ismét - felvonultak a TEK páncélozott járművei Budapesten és vidéki városokban. Noha karácsonyi vásárok elleni terrortámadás azóta is történt Európában, például 2020 decemberében a szintén németországi Trierben hajtott bele a tömegbe egy elkövető, ám akkor nem lehetett látni az itthoni vásárokon a TEK-es páncélozott autókat.

„A húszas évek eleje a Covid jegyében telt, az akkori vásárokon nem láttunk olyan nagy, hömpölygő embertömeget, mint ma. Így az akkori ellenőrzési szinten nem volt szükség ilyen harckocsis kitelepülésre” – fogalmazott Tarjányi hozzátéve: az ilyenkor látható harckocsik csak a „jéghegy csúcsát” jelentik, mögöttük igen komoly biztonsági apparátus van, így a környező utcákat, illetve a karácsonyi vásárra vezető utakat is térfigyelő kamerákkal nézik. Így idejében észre lehet venni, ha valamilyen jármű „rendellenesen kezd viselkedni”. Mint mondja, ilyenkor az intézkedési időt lehet alaposan rövidíteni, ha a helyszín közelében van valamilyen rendőrségi jármű.

Azt a TEK sajtóközleménye is hangsúlyozta: Magyarország terrorfokozata továbbra is 3-as, azaz közepes szinten van. A 2016 óta változatlan terrorfokozat annyit jelent, hogy a környező országokban nőtt a terrorfenyegetettség és/vagy valamelyik környező országban hajtottak végre terrortámadást, ám Magyarországgal szemben közvetlen terrortámadás veszélye nem áll fenn.

Más, lapunknak nyilatkozó szakértő szintén kiemelte, hogy Európa-szerte, így Budapesten is a terrorelhárítók páncélozott gépjárműveinek megjelenése „pszichológiai céllal” is történik. Részint egy terrortámadás után az idő rövidsége miatt nem mindig lehet kizárni, hogy az esetleg egy nagyobb akció része lehet. Másfelől terrorelhárítói körökben közismert tény, hogy egy végrehajtott merénylet bátorítólag hat más elkövetőre is, akik ilyenkor dönthetnek úgy, hogy eljött az idejük és szintén akcióba lépnek. Így történt például 2014-ben Franciaországban, ahol előbb Dijonban követett el egy gázolásos támadást egy magányos terrorista, majd ettől felbátorodott egy másik elkövető, aki Nantes-ben csapott le. „Jelezni kell a potenciális elkövetőknek, hogy nem fognak célba érni, és egészen biztosan nem fogják megúszni a kísérletet” – magyarázták ezzel kapcsolatban.

A karácsonyi vásárok évek óta célpontjai a nagy feltűnésre vágyó terrorista-aspiránsoknak, így 2014 óta fél tucat támadás, illetve támadási kísérlet történt főleg Németországban és Franciaországban. A támadás eszközei és a támadók motivációi is változatosak. A legutóbbi hírek szerint 5 halálos áldozatot és több mint 200 sebesültet követelő magdeburgihoz hasonló autós támadást – amit rammingnak hívnak – Dijon és Nantes után 2016-ban Berlinben, majd 2020-ban Trierben hajtottak végre. 2017-ben Potsdamban szöges csőbombát próbáltak robbantani egy karácsonyi vásár közelében, majd 2018-ban Strasbourgban rendezett revolveres-késes ámokfutást egy elkövető.

Amíg a magyar kormánypárt egyes vezetői, élén Orbán Viktorral a magdeburgi támadásért a bevándorlást okolják, a valóságban az elkövetők egy része egyáltalán nem iszlamista, illetve nem közel-keleti származású. A magdeburgi eset egyelőre nem tisztázott, az elkövető ugyan Szaúd- Arábiából érkezett, de jó ideje Németországban élt, és kifejezetten szélsőjobboldali, iszlamofób nézeteket vallott. Míg Nantes-ben, Strasbourgban és Berlinben iszlamista vagy iszlamista motivációjú volt a karácsonyi vásárokra támadó elkövető, addig például dijon-i esetben – bár a közel-keleti származású elkövető hangoztatott iszlamista jelszavakat is –, egyszerűen elmebeteg volt. A 2020-as, hat áldozatot követelő trier-i karácsonyi vásár ellen elkövetett autós támadást egy német származású, elmebetegségét alkoholizmussal súlyosbító ember követte el, aki mindenfajta ideológiai töltet nélkül szimplán annyi embert akart megölni, amennyit csak tud. Azaz ott nem voltak terrorizmusra vagy vallási indítékra utaló jelek.

A nyugati világban a „magányos farkas” terrorizmus a jellemző, azaz többségében az interneten radikalizálódott, egyedül álló bűnelkövetők hajtják végre a sokszor halálos akcióikat. (Ez alól még a „dzsihádista” terror sem igazán kivétel, a terroristák többsége fizikailag soha nem is találkozik a terrorszervezet vezetőivel, interneten radikalizálódnak, ott esküdnek hűséget a szervezetnek, ott kapnak inspirációt, konkrét tanácsot a szervezetek vezetőivel.) A magányos elkövetők számára az utóbbi évtizedben vált az autó a támadás bevett eszközévé, miután az könnyen, legálisan beszerezhető, célra irányítható és nagy feltűnést lehet vele kelteni. Így a karácsonyi vásárokon kívül két tucat ilyen támadást hajtottak végre ilyen – javarészt – önjelölt terroristák. A legsúlyosabb a 2016 nyarán elkövetett nizzai támadás volt, amelyben 86-an haltak meg. Magyarországon ilyen, ramming-terrortámadást nem jegyeztek fel. Egy esetben fordult elő, hogy egy, 2021-ben iszlamistaként azonosított kecskeméti fiatal tervezett ilyen akciót, ám a TEK időben lépett az egyetemista fiú ügyében és lekapcsolta, mielőtt a volán mögé ülhetett volna.