„Azok az esszék, amiket a mostanában legelterjedtebb, nagy nyelvi modellekre épülő chatalkalmazásokkal készítenek, leginkább arra hasonlítanak, mint amikor az ember egy nagyon intelligens tanítványát felelteti, aki egyáltalán nem készült. Tudja, kell valamit mondani, mert tisztában van vele, a feleletnek fontos része, hogy gördülékenyen menjen, ezért hozzákölt dolgokat. Egyelőre még viszonylag könnyen felderíthető, ha valaki mesterséges intelligenciát használ egy szöveg megírására, elég egy-két dologra visszakérdezni a diáknál. De használják matekpéldák megoldására is, amelyeket tökéletesen megcsinál, általában szépen levezeti az egyenleteket” – mondta a Népszavának Nádori Gergely az Alternatív Közgazdasági Gimnázium tanára arról, hogyan jelenik meg az AI az iskolák mindennapi életében.
Az új digitális oktatási technológiákat hosszú évek óta bemutató Tanárblog egyik alapítójaként úgy vélte,
a mesterséges intelligencia teljesen átírja a tudás definícióját, amihez az iskolának muszáj lenne alkalmazkodnia.
Bizonyos típusú feladatokat például már egészen biztosan nem lesz érdemes feladni a diákoknak, de az AI hatása ennél jóval nagyobb lesz az oktatásra, és az egész életünkre. Nádori Gergely kiemelte: a világtörténelemben eddig a technikai fejlődés jellemzően mindig a legalacsonyabb intellektuális teljesítményt igénylő munkákat váltotta ki.
„Az iskola vesztésre áll a gyerekek figyelméért folytatott harcban, de a megoldás nem az okostelefonok kitiltása”„A bányában a csille húzást kiváltotta a ló, aztán a gőzgép, a kubikost kiváltotta a buldózer, és így tovább. Most viszont egy olyan pillanatba jutottunk el, amikor az alacsonyabb intellektuális teljesítményt igénylő munkákat kiváltani rendkívül költséges lenne. Ha minden egyes sofőrt önvezető autóra szeretnénk cserélni, ahhoz rengeteg szenzorra, kamerára, és más nagyon drága technológiára lenne szükség. Ennél sokkal olcsóbb megfizetni egy embert, különösen egy szegényebb országból érkező bevándorlót. Viszont a ChatGPT-t egyszer kellett megcsinálni, és képes lesz kiváltani az összes ügyfélszolgálatost, vagy reklámszövegírót. Vagyis most az alacsonyabb intellektuális befektetést igénylő munkákat váltja ki a technológia, ilyen értelemben egy szakadék keletkezhet a munkaerőpiac közepén. Innentől fogva az iskolának hatalmas tétje lesz olyan szempontból, hogy ennek a szakadéknak melyik oldalára képezi a gyerekeket. És az lesz az igazi kérdés, hogy a mesterséges intelligencia programoz minket, vagy mi a mesterséges intelligenciát?” – vélekedett Nádori Gergely, aki úgy gondolta, nagy kérdés az is, hogy vajon a tanárokat kiválthatja-e a technológia.
A ChatGPT kimondta, hogy nem hisz IstenbenA ChatGPT-t két évvel ezelőtt mutatták be a nagyközönség számára, amit sokan egy az egyben azonosítanak a mesterséges intelligenciával, holott a technológiát számtalan más eszköz használja. Míg az iskolában a diákok már használják az AI-t, a tanárok nagy része még inkább tart tőle.
Nem véletlen, hogy az elmúlt hetekben több oktatással foglalkozó szakmai eseményen is téma volt, mit is kellene kezdenie az oktatásnak a – nem túlzás azt mondani – napról napra fejlődő technológiával. Az OTP Fáy alapítvány novemberi, a jövő oktatásával foglalkozó konferenciáján rendezett kerekasztal-beszélgetésen
Bíró Pál, a Google Magyarország igazgatója arról beszélt, a cégüknél csak idehaza 70-80 fős mérnökcsapat dolgozik AI-fejlesztéseken, a nemzetközi vállalatnál az elmúlt fél évben több mint 300 ilyen termék jött ki.
Így nem kérdés, hogy a következő 10-20 évben mindent meg fog változtatni ez a technológia, és erre az oktatásnak készülnie kell. „Európának és ezen belül Magyarországnak van egy óriási versenyképességi problémája, ennek leküzdéséhez hatalmas mértékben hozzá tudna járulni, ha megfelelően felkészülnének erre a technológiai bummra. Ezt a technológiát rendkívül jól fel lehet használni arra, hogy még többet tanuljunk, még jobban fel legyünk készülve ezekre a változásokra” – érvelt Bíró Pál is a mesterséges intelligencia okos használata mellett. Ilyen szempontból nem az a helyes út, ha a nagy nyelvi modellekre építő eszközöket (ilyen a ChatGPT is) megkérdezzük valamiről, majd kritika, utánajárás nélkül elfogadjuk a még sok esetben hibás válaszokat. Számtalan és egyre több olyan AI alapú eszköz van, ami megkönnyítheti a tanulást – Bíró például egy olyan kutatási asszisztensről mesélt, amely egy a felhasználó által megadott szövegből könnyűszerrel podcastot gyárt, amelyben két ember beszélget az adott témáról annyira élethűen, hogy szinte lehetetlen megmondani, a műsort mesterséges intelligencia készítette.
A többség azt hiszi érti, de ez nincs így
Molnár Gyöngyvér, a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének igazgatója szerint tavaly a hallgatók körülbelül a 90 százaléka mondta, hogy hallott már a 2022 novemberében bemutatott ChatGPT-ről, idén ez már 99 százalék volt.
2023-ban még 46 százalékuk állította, hogy használta már az eszközt, idén ez már 70 százalék volt – derült ki egy közel négyezer egyetemista megkérdezésével készült kutatásból. Ugyanennyi azoknak a diákoknak az aránya, akiknek igénye lenne rá, hogy az egyetemen is tanuljanak az AI-ról. A kutatásból az is kiderült, hogy a hallgatók többsége azt gondolja magáról, hogy nagyon jól tudja használni ezeket az eszközöket, de valójában Molnár Gyöngyvér szerint ez nincs így, már csak azért sem, mert a legtöbben a ChatGPT-vel azonosítják a mesterséges intelligenciát, mást nem ismernek, vagy legalábbis nem tudják beazonosítani. A Fáy Alapítvány szintén készített egy kutatást a témáról, amelyben azonban nem felsőoktatási hallgatók vettek részt, az eredmények reprezentatívak az egész 16-24 éves korosztályra. Ebből az derült ki, hogy 10 százalék még nem is hallott a mesterséges intelligenciáról, ők főképpen vidéki, hátrányos helyzetű, alacsony státuszú és végzettségű, sok esetben inaktív – vagyis iskolába már nem járó, de még nem dolgozó – fiatalok voltak, és többen voltak közöttük a lányok. 100 tanárt is megkérdeztek, akik közül elsősorban a felsőoktatásban oktatók használják elég nagy arányban az AI-t. A felmérésből az is kiderült, hogy a vizsgált korosztály 35 százaléka azt gondolja, hogy a tanári szerep a jövőben feleslegessé fog válni, de ami még meglepőbb; a pedagógusok negyede is így vélekedik.
Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának dékánhelyettese, Rónay Zoltán azt mondta, ők idejében elkezdtek készülni az AI jelentette kihívásokra, és úgy döntöttek, a technológia beszivárgását úgysem lehet megállítani, a használat tiltása értelmetlen. „30 éve az osztályteremből még ki volt tiltva a számológép, ma már ez esélytelen. A mesterséges intelligencia az életünk része lesz. Mi amellett köteleződtünk el, hogy támogassuk a hallgatókat, használják nyugodtan. És tudatosan nem is mesterséges intelligenciáról beszélünk, hiszen a helyesírás-ellenőrző, a fordítóprogramok, amik szintén AI-alapúak, már jó ideje használatban vannak. Kifejezetten a mesterséges intelligencia alapú szöveggenerátorokra fókuszáltunk, és azt mondtuk, hogy lehet őket használni, de transzparensen és etikusan, ehhez adtunk számukra útmutatást.
Van, amit nem lesz képes kiváltani
Rónay Zoltán abban sem hisz, hogy reális lenne a félelem, hogy az AI kiszorítja, feleslegessé teszi a tanár személyét, csupán átrendeződnek a szerepek, mint ahogy az elmúlt ezer évben már sokszor. Ma is bevett gyakorlat, hogy el lehessen végezni például egy tanfolyamot online tananyaggal, tanár nélkül, ugyanakkor szerinte az oktatás azon elemeit, ahol nagy szükség van a személyes interakciókra, mint a lelki-, pszichológiai támogatás, mentorálás, nem lesz képes kiváltani egy ilyen rendszer.
Egyetértenek a szakértők, hogy az iskolarendszer minden szintjén olyan feladatok elé kellene állítani a diákokat, amelyekhez egyszerűen nincs értelme igénybe venni a mesterséges intelligenciát, szöveggenerátort.
