hulladékszállítás;koncesszió;kukaholding;Mohu Mol;

- A kukásokon spórol a Mohu, országszerte 10-20 százalékkal csökkentené a helyi hulladékcégek juttatásait

A koncesszió első két évének sajátos nyugalma után, a hulladékipart irányító magáncég 2025-ben akár ötödével is kevesebbet fizetne a települési szállítóknak, ami előtt szakszövetségük értetlenül áll.

A Mohu Mol 2024-hez képest 2025-re országszerte 10-20 százalékkal csökkentené a helyi hulladékcégek juttatásait – tudtuk meg Nagy Lászlótól, a közszolgáltatóknak nevezett települési szemétszállítókat képviselő Köztisztasági Egyesülés vezetőjétől. Mivel ez több cég számára elfogadhatatlan, karácsony előtt még zajlottak a tárgyalások. Ez már csak azért is sürgető, mert 2025-re mindenütt meglévő szerződés szükséges.

Lapunk december eleji tudósítása szerint a siófoki, a nagykanizsai és a pécsi, helyhatósági hulladékszállító utasította vissza a köztük és a Mohu között lévő „régiókoordinátor”, a Kaposvári Hulladékgazdálkodási Nkft. 2025-re vonatkozó, csökkentett díjajánlatát. Közlésük szerint a régiókoordinátor az ajánlat visszautasítása esetére egy másik szakcég megbízását helyezte kilátásba. Információink szerint Balassagyarmaton már meg is indult a váltás.

A 2023-ban induló hulladékkoncessziós rendszer szerint a Mol-tulajdonú Mohu a nagy hazai hulladékcégek közül kilencet úgynevezett régiókoordinátornak nevezett ki és közvetlenül csak nekik fizeti ki a szolgáltatás szerinte méltányos ellenértékét. A rájuk bízott térségek egy részén maguk a régiókoordinátorok, másutt pedig, azok alvállalkozóiként, a megszokott, önkormányzati hulladékcégek végzik a tevékenységet.

Nagy László lapunk kérdésére nem zárta ki,

hogy az elhúzódó anyagi viták és az esetleges szolgáltatóváltások miatt az érintett térségekben néhány napig akár az utcán is maradhat a szemét.

A szakember már csak azért is értetlenül áll a viták előtt, mert 2023-ban és 2024-ben, a koncessziós rendszer bevezetési időszakában, a közszolgáltatók díjainak kérdése a korábbiaknál és a vártnál jóval kevesebb vitát szült. Úgy tűnt, a díjak beszedését és országos elosztását 2016 óta végző, a köznyelvben csak „kukaholdingnak” nevezett, állami NHKV kudarcából okulva a Mohu érdemi változást hoz, amennyiben a cég a helyi hulladékosok legalább alapvető anyagi igényeit fedezi. Ehhez képest a szakmai szervezet igazgatója ma már egyre kevesebb különbséget lát a Mohu és a kukaholding hat éve Gödöllő és térségében csődhöz, utcán maradó szeméthez és a katasztrófavédelem bekapcsolódásához vezető díjvágásai között.

A szakember a Mohu és a régiókoordinátorok esetében is azt hiányolja, hogy hatékonyságjavítási felvetéseik tételes áttekintése nélkül, egyszerűen csak csökkentik a 2025-ös javadalmazást. Ezt már csak azért is kifogásolja, mert a települési hulladékszállítás kiadásainak fele bérköltség, aminek emelését a kormány is támogatja. Ráadásul,

míg a kukaholding állami cégként ilyenkor könnyebben juthatott költségvetési pénzhez, a Molnál mint úgymond üzleti kockázatot vállaló magáncégnél a közérdek érvényesítése nehézkesebb 

– vélekedett Nagy László. Mi több, a koncessziós szerződés ezt szabályozó mellékletei sem ismertek – fűzte hozzá. Kapcsolódó megkeresésére az Egyesülés sem kapott érdemi választ a Mohutól.

A Mohunál az ügy kapcsán lapunknak annyit rögzítettek, hogy 2025-re valamennyi régiókoordinátorral leszerződtek. Azt nem kívánták kommentálni, hogy esetleg már számukra is visszavágták-e 10-20 százalékkal a jövő évi díjat. Azt sem tudhattuk meg, hogy ebbéli döntéseiket érdemben - cégekre lebontva - ellátták-e tételes költségcsökkentési javaslatokkal. (De más szakértők el tudják képzelni a Mohuról, hogy egyszerű díjcsökkentéssel érne el „hatékonyságjavítást”.) Az alvállalkozókkal folytatott tárgyalásokat ugyanakkor érzékelhetően a régiókoordinátorokra bízzák. Azt viszont szerződéses biztosítékaikra hivatkozva határozottan kizárták, hogy az esetleges viták miatt, bárhol, akár ideiglenesen, a házak előtt maradhatna a szemét.

Az Orbán-kormány 2010-hez képest jelentősen csökkentette a nyugdíjkiadásokat, de GDP-arányosan kevesebbet költ az egészségügyre és az oktatásra is. Eközben a magyar állam működése 850 milliárd forinttal többe került a régiós átlagnál.