Egy hetet még várni kell az időseknek, hiszen jövő pénteken, január 10-én érkezik a bankszámlákra a következő, már 3,2 százalékkal emelt nyugdíj. Azért ennyivel lesz több, mert a kormány ilyen mértékű inflációval számol idén, bár a Magyar Nemzeti Bank ennél magasabb, 3,3-4,1 százalékos pénzromlással kalkulál.
Az idősek akkor számíthatnak majd kompenzációra, ha a január–augusztus hónapokban, vagyis az év első nyolc hónapjában mért tényleges inflációs adatok alapján az éves, becsülhető infláció mértéke legalább 1 százalékponttal meghaladja a januárban érvényes növelési százalékot, tehát a 3,2-t. Az esetleges különbözetet novemberben kapják meg januárig visszamenőleg, így addig a nyugdíjasok hiteleznek az államnak.
Amit most már tudni lehet, hogy a januári emeléssel a 231 ezer forintos átlagnyugdíj csaknem 7400 forinttal 238 392 forintra emelkedik.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly 1 997 784 ember részesült öregségi nyugdíjban. Összesen 20 523-an, vagyis az összes nyugdíjas valamivel több mint 1 százaléka minimális pénzből él, ellátásuk nem éri a 40 ezer forintot, az ő pénzük alig nő, nagyjából 1000 forinttal emelkedik. Több, mint 504 ezer idősnek, a nyugdíjasok mintegy negyedének az ellátása kevesebb, mint 240 ezer forint. Az ő járandóságuk pár ezer forinttal változik. Például akinek kereken 100 ezer forint a nyugdíja, annak a havi ellátása ezentúl 3200 forinttal lesz több, akinek 140 ezer forint volt, annak ezentúl 144 800 forint lesz.
A nyugdíjasok valamivel több, mint 3 százaléka, 60 387 ember ellátása félmillió forintnál magasabb, és a 24.hu információja szerint már 1900-an kapnak egymillió forintnál is magasabb nyugdíjat.
Januárban lehet baj a decemberi nyugdíjból, sokan élelem és gyógyszer nélkül maradhatnakOktóber közepén jelent meg a KSH 2023-as évre vonatkozó Helyzetkép - A háztartások életszínvonala című elemzése. Ebből kiderült, hogy leginkább azokban a háztartástípusokban nőtt a szegénység, ahol 65 éves vagy annál idősebb személy élt. Az egyedül élő 65 év felettiek egyharmada élt szegénységben, de csaknem 30 százalékos volt a szegénységi arány azokban a háztartásokban is, ahol a két felnőtt közül csak az egyik 65 éves vagy idősebb. Szakértők évek óta kérik, és a kormány maga is vállalt arra garanciát az Európai Bizottság előtt, hogy a helyreállítási pénzekért cserébe „megerősíti az alacsonyabb jövedelmű nyugdíjasoknak folyósított nyugdíjak megfelelőségét”. Végül ebből kihátrált a kormány és közölte: nem tervez változást a nyugdíjrendszerben. Ez azt jelenti, hogy teljesen elzárkózik a legszegényebb idősek anyagi helyzetének javításától, a januári kötelező nyugdíjemelést továbbra is kizárólag az inflációhoz igazítja, és a nettó nemzetgazdasági átlagkereset növekedését nem veszi figyelembe.
Rossz helyen spórolt Orbán-kormány, a nyugdíj, az egészségügy és az oktatás helyett inkább saját magán kellett volnaAz alacsony nyugdíjjal rendelkező idősek némi plusz pénzhez juthatnak, ha egyszeri, méltányossági alapú nyugdíjemelést kérnek. Erre azonban csak egy meghatározott keret, mindössze 1 milliárd forint áll rendelkezésre, és csak annak járhat, akinek a nyugdíja és más egyéb rendszeres pénzellátása nem haladja meg a havi 140 ezer forintot, ez a határ tavaly 120 ezer forint volt. A kapható összeg viszont nem változott, az emelés nem lehet kevesebb 3000 forintnál, de nem haladhatja meg a 8000-et. Egyszeri segélyre is igényt tarthatnak az öregségi nyugdíjban, özvegyi nyugdíjban, szülői nyugdíjban vagy árvaellátásban részesülők, ha olyan élethelyzetbe kerülnek, amely létfenntartásukat veszélyezteti.
Ebben az esetben annak járhat segély, aki közeli hozzátartozójával közös háztartásban él, és jövedelme nem haladja meg a 100 ezer-, vagy aki egyedül lakik, és ellátása nem több 120 ezer forintnál. Az egyszeri segély összege nem lehet kevesebb 15 000 forintnál, de nem haladhatja meg az 50 000 forintot.
A legtöbb idős embernek nagy segítség a 13. havi nyugdíj, ami februárban érkezik majd, és a havi nyugdíj mértékével egyező összeg.
Kifizetésében azonban változás történt, a kormány törvényi szintre emelte, hogy annak időpontja február, és az ellátásra ezentúl csak az jogosult, aki az év második hónapjában legalább egy napot nyugdíjas. Ez azt jelenti, hogy aki januárban meghal – tehát februárban már nem nyugdíjas - annak özvegye, vagy más közeli hozzátartozója nem kaphatja meg ezt a plusz ellátást. Eddig ez úgy volt, hogy aki legalább az előző év utolsó napján, és januárban is nyugdíjas volt, jogosult volt rá, így aki januárban halt meg, annak hozzátartozója jogosult volt az elhunyt plusz juttatására. Arra, hogy a jogszűkítésnek mi az oka, spórolás, vagy valami más, a törvényjavaslat indokolásában nincs magyarázat. A kormány szívesen érvel a 13. havi nyugdíj visszavezetésével akkor, amikor az idősek megbecsüléséről kommunikál. Gyakran hangsúlyozza, hogy ezt a plusz juttatást a Fidesz építette vissza, miután a baloldal elvette. Valójában a 13. havi nyugdíjat a Medgyessy-kormány vezette be 2002-ben, és hét éven keresztül jutott hozzá minden nyugdíjas. Felfüggesztéséről - és nem megszüntetéséről - a gazdasági világválság közepén, 2009. május 11-én szavazott a parlament.
Mélyül a szakadék, jövőre már körülbelül 1900 olyan ember lesz, aki egymillió forint feletti nyugdíjat kap MagyarországonArra pedig a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (Nyuszet) hívta fel a figyelmet, hogy a Fidesz-kormány 10 évig nem gondolt a 13. havi nyugdíj visszaállítására, pedig ez idő alatt világgazdasági konjunktúra volt, hatalmas összegű uniós támogatások érkeztek Magyarországra, és a reálkeresetek is emelkedtek. Egyelőre az az eredmény, hogy a 13. havi nyugdíjat 2010-ig, tehát 8 év alatt több alkalommal, összesen 5 és fél havi összegben fizették ki. Ezzel szemben a Fidesz eddigi 14 éve alatt mindössze 3 és egynegyed hónapnak megfelelő összeget folyósított.
A kabinet nemzeti konzultációjában is téma volt a pluszhavi ellátás. Az egyetlen kérdés, ami érinti a nyugdíj-ügyet, erről szól, de azzal Brüsszel ellen hangolja az embereket – közölte a Nyuszet. Az íven a kormány kérdésbe fogalmazva azt állította: Brüsszel követeli a magyar kormánytól, hogy szüntesse meg a tizenharmadik havi nyugdíjat. Erről valójában nincs szó, hiszen Magyarország a már említett helyreállítási pénzért cserébe vállalta Brüsszelben, hogy előkészíti a nyugdíjrendszer reformját azért, hogy közép- és hosszú távon az ellátás fenntartható és méltányos legyen. A tavaly májusban publikált brüsszeli országjelentés szintén a fenntarthatóságot kéri számon a kormányon, de nem tesz említést a tizenharmadik havi nyugdíjról – írta a Nyuszet.
Amit az idei évvel összefüggésben nyugdíjügyben még biztosan tudni lehet, hogy az 1960-ban születettek vonulhatnak nyugdíjba, miután 2022-ben véget ér a nyugdíjkorhatár fokozatos emelése, így 2023-tól teljes öregségi nyugdíjra a 65. évet betöltött, 20 év szolgálati időt szerzett munkavállaló jogosult.
A nyugdíj mellett lehet dolgozni, de az így végzett munka már nem jogosít nyugdíjnövelésre.
Ugyanakkor járulékmentes az ilyenkor kapott bér, tehát a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot és a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót sem kell megfizetni. Külön szabály vonatkozik a közalkalmazottakra, rendvédelmi, honvédelmi vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban foglalkoztatottakra, egészségügyi szolgálati jogviszonyban állókra. Ők bért és ellátást nem kaphatnak egyszerre. Egy mentesítő rendelkezés alapján a szociális, gyermekvédelmi, gyermekellátási, köznevelési vagy szakképzési területen dolgozók illetményük mellett a nyugdíjukat is szabadon fölvehetik. Nem változik a nők kedvezményes nyugdíjára, a Nők40-re vonatkozó feltételek. Ezt továbbra is a 65 éves nyugdíjkorhatár előtt lehet igényelni, ha a kérvény benyújtója megszerzett legalább 40 évi jogosító időt, azon belül pedig legalább 32 év, munkával szerzett szolgálati időt.
A kimaradt témákról kérdeznek
Még tart a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának – nem csak idősekre vonatkozó - felmérése. A 13+1 kérdéssor a kormány által indított gazdaságpolitikai nemzeti konzultációból kimaradt témákat érinti. Az eredményt nyilvánosságra hozza a szervezet, illetve megküldi a Miniszterelnöki Kabinetirodának, valamint a pártoknak és a civil szervezeteknek is. Mivel a Nyuszetnek arra nincs pénze, hogy mindenkit levélben keressen fel, a kérdéssort első körben a körülbelül 300 ezer tagjuk kapta meg e-mailben, de aki szívesen részt venne az akcióban, a [email protected] címen kérheti a konzultációs kérdőívet. A válaszadó elmondhatja véleményét a csak az infláció mértékével növelt nyugdíjról, a 13. havi ellátásról, az egészségügyi szakdolgozók és a szociális ellátó szervezetek dolgozói bérének emeléséről, a gyermeket nevelő családok támogatásáról, a többkulcsos személyi jövedelemadóról, illetve arról, hogy az Európai Unió felfüggesztette a Magyarországnak szánt támogatások kifizetését.
