Az a hang előbb Beloiannisz Híradástechnikai Gyár kórusában, majd a Vasas Szakszervezet Központi Művészegyüttesében zengett ellenállhatatlanul. A Beloiannisz kiváló nevelde lehetett, hiszen onnan nőtt ki a műszerész Németh, majd a bérelszámoló Szántó Erzsi, a Hold ragyog a Dunán előadója. Németh szaktárs még sztahanovista oklevelet is kapott, de nem ettől vált legendává.
Hanem attól, hogy ő énekelte az Egyedül a tóparton (Reszket a Hold), a Fogj egy sétapálcát!, az Ó, Serenella, meg a Merre jártál tegnap este? című slágert, akárcsak Felföldi Anikóval a Nekem a Balaton a Riviérát, az 1961-es Tessék választani! seregszemlén győztes Lehet, hogy szép nem vagyokot, továbbá a Talán egy perc alattot – a Bayern München valaha volt ötödik legjobb kapusának választott „disszidens” válogatott labdarúgó, Fazekas Árpád szerzeményét – vagy a Melodie d’amour magyar változatát. (A Francia Antillák folklórjából származó dalt 1948-ban franciául Henri Salvador, 1957-ben angolul az orosz bevándorlók gyerekeiből Massachusettsben alakult Ames Brothers vitte sikerre.)
Németh a Holéczy együttessel kezdett énekelni, de eleinte csak 50 forintot kapott esténként, akárcsak a szaxofonos Ungár István. A két ifjú el akarta hagyni a big bandet, mire a zenekarvezető dr. Holéczy Ákos, aki már a 30-as években fújta a dzsesszt a pesti éjszakában, a többieket korábban is megillető 130 forintra emelte a gázsijukat.
A dohánnyal később baj lett, 1963-ban „szabálytalan költségelszámolás miatt” hat hónapra bevonták Németh Lehel működési engedélyét. Az Esti Hírlap belegyalogolt az énekesbe: „A siker és a hirtelen támadt nagy kereset a fejébe szállt, nyakra-főre vállalta a fellépéseket, sőt népszerűségének fokozására maszek haknivállalkozásokba kezdett, amelyekre ráfizetett.” Eltiltása idején untermann volt a cirkuszban, majd 1965-ben – hitvesével együtt – a szabad világot választotta, noha akkor már jó ideje újra énekelhetett, sőt a Kicsit szomorkás című slágerének sikere a Reszket a holdéval vetekedett. (Nádas Gábor és Szenes Iván szerzeményét eredetileg Darvas Iván dalolta és gitározta a József Attila Színházban, Somerset Maugham Imádok férjhez menni című, megzenésített darabjának betétszámaként, majd kislemezre vette egy másik Németh, József, valamint Vámosi János is.)
A „disszidens” az NSZK-ban dobbantott, de csak egy ideig volt német Lehel, mert Kanadában telepedett le, Montrealban habszivacsot gyártott. Amikor elment, itthon azt írta az újság: „Egy slágerénekessel szegényebbek lettünk. Németh Lehel, aki az Országos Cirkusz Vállalat szerződésében artista feleségével Nyugat-Németországban turnézott, egyik barátjának levelet írt, amelyben bejelentette: nem kíván visszatérni.”
Csak a rendszerváltás után, 1990-ben települt haza, ám énekelni nem akart. Két koncertet adott az Erkel Színházban, és slussz. Azért 1992-ben gyűjteményes CD-n adták ki legnagyobb slágereinek egy részét, mert mindet csak minimum dupla lemezen lehetett volna megjelentetni. Mivel haláláig vidéken élt, az Amikor virágba borultak az almafák érvényesebb volt, mint a Nékem csak Budapest kell…
Viszont az utóbbit – különböző változatokban – máig játsszák.
