- Nem látszik az orosz-ukrán háború vége, a kijevi vezetés a leginkább az időhúzásban reménykedhet

Február 24-én negyedik évébe lép Oroszország Ukrajna elleni átfogó inváziója, amely katonák százezreinek sebesülését vagy halálát okozta, lerombolta az ország számos városát, infrastruktúráját és felborította az európai biztonsági rendet. A szövetségeseket aggasztja az orosz erők gyorsuló donyecki előrenyomulása. A krónikus emberhiánnyal küzdő ukrán hadsereg a front egészén súlyos helyzetben védekezik, miközben nem tudni, Trump folytatni fogja-e az ukrán vezetés eddigi támogatását. Elemzők azt találgatják, hogy január 20-i hivatalba lépő új amerikai elnök képes lesz-e beváltani nagyotmondó ígéretét, hogy rövid úton véget vet az orosz elnök által indított háborúnak.

Donald Trump béketerveiről lényegében csak annyit tudni, hogy mielőbb megkezdené a tárgyalásokat, és mindkét felet kompromisszumra akarja kényszeríteni. Moszkva azonban továbbra is deklaráltan arra törekszik, hogy 2025-ben teljesen ellenőrzése alá kerüljön az általa formálisan már elcsatolt négy ukrajnai megye, Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon. Bár Kijevszámára ez elfogadhatatlan, mert megfosztaná az országot természeti erőforrásai többségétől és védhetetlenné tenné Ukrajna nyugati részét, mindeddig nem kapott szövetségeseitől átfogó biztonsági garanciákat Moszkva további támadásai ellen.

A Trump által kinevezett Ukrajna- és Oroszország-ügyi megbízott, Keith Kellogg egy a béketervekről kidolgozott dokumentumban azt javasolta, az Egyesült Államok állítsa le Kijev támogatását, ha nem kezd tárgyalásokba Putyinnal, s hogy a konfliktust be kell fagyasztani, de segíteni kell Ukrajnát a további orosz előrenyomulás megállításában. A korábban nemzetbiztonsági tanácsadóként is szolgált tábornok kinevezése kapcsán az ukrán külügyi szóvivő azt mondta, „Ukrajna amerikai nagykövetsége szoros kapcsolatokat ápolt vele az elmúlt években, különösen a szakértői diplomácia keretében...”

Aurélien Colson, a Párizs melletti ESSEC Business School professzora a Newsweek magazinnak azt mondta, Trump úgynevezett „béke az erőn keresztül” megközelítése 2025-ben mindkét felet tárgyalásra késztetheti. „Putyint amiatt a félelem miatt, hogy Ukrajna további nyugati fegyverekhez juthat, Zelenszkijt pedig azért, hogy elkerülje az amerikai támogatás jelentős csökkenését” – mondta. Colson azonban így is legfeljebb egy fegyverszünet elérésére számít. Az amerikai lapnak Edgar Bellow, a NEOMA Business Schoolból ezt a lehetőséget „a konfliktus befagyasztásaként” értelmezte, amely „a harcok időről időre való fellángolásához” vezetne. Bár Trump azt állította, jól együtt tud majd működni Oroszországgal, Bellow szerint megszakadhatnak a tárgyalások, ha az amerikai elnök úgy látja, hogy Putyin fellépése aláássa Amerika globális érdekeit. Ez, ha a Nyugat válaszul növeli támogatását, Kijev pozíciójának erősödéséhez vezetne.

A CNN elemzője, Nathan Hodge úgy véli, hogy bár az orosz elnök év végi sajtóértekezletén kijelentette, hogy készek tárgyalni, a tét óriási Putyin számára, aki „mindent feltett az ukrajnai háborúra (…), hogy lerombolja az ukrán állam életképességét”. Így Trump kiszámíthatatlansága veszélyes kihívást jelent Moszkvának. Timothy Snyder történész, Oroszország és Ukrajna egyik legjobb ismerője viszont a Guardiannek kijelentette, hogy Trump, aki a Kreml hatalma iránt mindig csodálattal viseltetett, ”puszta létezésével is meghosszabbította ezt a háborút”. Az oroszok már egy éve azt hajtogatják a médiájukban, hogy szükségük van Trump visszatérésére – magyarázta. „Csak január 25-ig kell kitartanunk a harctéren, mondhatták, és akkor megnyílnak előttünk a zsilipek, mert meglesz a mi emberünk.”

„Mivel Trump nem fejtette ki, hogyan fog eljárni, az ukránok próbálnak néhány ötletet adni neki, amelyeket sajátjaként mutathat be” – mondta a BBC-nek Oriszia Lucevics, a Chatham House ukrán fórumának vezetője. A Kijevben reménytelinek tartott együttműködés azonban nem pótolja, hogy Zelenszkij elnök októberben bemutatott „győzelmi tervének” legfontosabb elemei – az ország NATO-ba való gyors meghívására és egy „átfogó, nem nukleáris stratégiai elrettentő csomagra” vonatkozó felhívása – lényegében elutasításra találtak. Pedig Kijev szerint csak ezekkel garantálható az ország túlélése Moszkva újabb támadásaival szemben, akár úgy is, hogy a NATO-tagság kezdetben csak a Kijev ellenőrzése alatt álló területekre vonatkozna.

Az európai politikai fórumokon a szakértők azt vizsgálják, hogy e biztosítékok nélkül Európa hogyan segíthet megteremteni Ukrajna leendő biztonságát. Az ötletek közt szerepel békefenntartók Ukrajnába telepítése, ez azonban szakértők szerint megvalósíthatatlan egy ilyen léptékű konfliktusban, ráadásul Moszkva hallani sem akar róla. Egyetértés hiányában szövetségesei másképp próbálják erősíteni Ukrajna védelmét. Mark Rutte NATO-főtitkár nemrég azt mondta, mindent megvizsgálnak, beleértve további légvédelmi rendszerek átadását is, hogy megvédjék az ország megtépázott energetikai infrastruktúráját az orosz légicsapások újabb hullámától. A távozó Biden-kormány pedig igyekszik a Kongresszus által jóváhagyott katonai segélyekből a lehető legtöbbet célba eljuttatni Ukrajnának.

Stefan Wolff, a Birminghami Egyetem biztonsági szakértője szerint az Európai Unió vezetői eközben attól tartanak, hogy az új amerikai kormányzat döntően Európára hárítaná át Ukrajna és a kontinens védelmét, amire az nincs felkészülve. Egy Trump által közvetített megállapodás ezért túl sok kockázatot hordoz számukra, miközben megnyugtatná az egyszerű oroszokat afelől, hogy a dolgok rendben haladnak Oroszország háborús céljainak elérése felé. Az európai vezetők fő aggodalma, hogy Putyin, a harcok beszüntetését kihasználva, újrafegyverkezik, s így még nagyobb fenyegetést jelent majd a kontinens biztonságára.

Mindez kiteszi Ukrajnát, mind a hivatalba lépő Trump-kormány tárgyalásokat sürgető diplomáciai pressziójának, mind Oroszország katonai nyomásának, hogy elfogadja az Oroszország által 2014 óta illegálisan annektált területek, Ukrajna mintegy 20 százalékának elvesztését. Plusz a szövetségesei részéről is politikai nyomás nehezedik majd rá, hogy folytassa a háborút, amelyet Európa kétségbeesetten szeretne elkerülni.

Stefan Wolff szerint a második Trump-adminisztráció hivatalba lépéséhez közeledve Ukrajnának kevés jó választása és megbízható szövetségese maradt. A legjobb, amiben 2025-ben reménykedhet, az az időhúzás. Zelenszkijnek meg kell békítenie Trumpot, nyitottnak kell lennie az Oroszországgal való tárgyalások gondolatára, és mindeközben el kell kerülnie a frontvonalak összeomlását, mielőtt tűzszünet megkötésére kerül sor – írta az elemző a The Conversation portálon megjelent cikkében.

Az ukrán vezetés bizakodik

 Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön azt mondta, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnöknek döntő szerepe lehet az Oroszországgal 34 hónapja tartó háború kimenetelében. „Trump meghatározó lehet. Számunkra ez a legfontosabb” – jelentette ki Zelenszkij az ukrán televíziónak adott interjúban, amikor a háború idei lezárásának esélyeiről kérdezték. „Képes arra, hogy megállítsa Putyint, vagy pontosabban arra, hogy segítsen nekünk Putyin megállításában. Hiszem, hogy valóban véget akar vetni ennek a háborúnak” – tette hozzá.

Zelenszkij ismét hangsúlyozta, az igazságos béke elérése Ukrajna számára azt jelenti, hogy szilárd biztonsági garanciákat kap szövetségeseitől, csatlakozik az Európai Unióhoz és meghívást kap a NATO-hoz való csatlakozásra, amit Moszkva alapvetően elutasít. „Természetesen, az Egyesült Államok nélkül bármilyen biztonsági garancia, gyenge garanciát jelent Ukrajna számára” – mondta.

Az elnök elmondta, biztosítani akarja, hogy a rendezésre vonatkozó bármely amerikai terv figyelembe vegye Ukrajna véleményét. „Nem lehet másként. Mi vagyunk Ukrajna, és ez a mi függetlenségünk, a mi földünk és a mi jövőnk.” Trumptól ígéretet kapott, fűzte hozzá, hogy az elsők között lesz, akik Washingtonba látogathatnak az elnök januári beiktatását követően. Zelenszkij reményét fejezte ki, hogy Trump kormányzata mielőbb kapcsolatot tud teremteni Oroszországgal. Putyin fél a tárgyalásoktól, jegyezte meg, mivel azok Oroszország vereségével érnének fel.

Azzal kapcsolatban, hogy az orosz erők a keleti fronton az invázió 2022. februári kezdete óta leggyorsabb ütemben nyomulnak előre, Zelenszkij úgy vélte a front stabilizálása kulcsfontosságú. „Nagy nyomás nehezedik a fiainkra, akik kimerültek, és ez tény. Mindent meg fogunk tenni, hogy legalább stabilizáljuk a frontot januárban” – mondta.

A 2019-ben megválasztott Zelenszkij megismételte, hogy nem lehet új választásokat tartani, amíg a háborús szükségállapot érvényben van, de azt mondta, hogy megfontolja az újbóli indulást, amint a körülmények lehetővé teszik. „Nem tudom, hogyan ér véget ez a háború” – mondta. „Ha többet tudok tenni, mint amire jelenleg képes vagyok, akkor valószínűleg pozitívabban fogok viszonyulni egy ilyen döntéshez. Egyelőre ez nem cél számomra”.

Dmitro Kuleba volt ukrán külügyminiszter szerint a lehetséges békemegállapodás paraméterei valószínűleg még hónapokig homályban maradnak. Egy dolog világos: Moszkva nem fog békét kérni. „Oroszország azt akarja, könyörögjenek neki”, hogy vegyen részt a béketárgyalásokon – mondta a Kyiv Independentnek egy tavaly év végi interjúban. Kuleba, aki az egyik legelismertebb ukrán politikus külföldön, kétségbe vonta, hogy Oroszországgal jó kapcsolatokat lehetne kiépíteni, és elutasította, hogy kompromisszumot kéne kötni vele a béke érdekében.

Ha azoknak az elképzelését követnék, akik szerint Oroszországnak kapnia kell valamit, "akkor abba a zavaros szellemi és politikai helyzetbe kerülnénk, ahol a partnerek azt akarják, hogy Ukrajna nyerjen, de nem akarják, hogy Oroszország veszítsen”. Ám szerinte „csak egy módon lehet megfosztani egy országot az agresszív ösztöneitől”, ha vereséget mérnek rá. „Ez az egyetlen járható út annak biztosítására, hogy a háború ne ismétlődjön meg, és hogy Oroszország ne jelentsen fenyegetést senkire, nemcsak Ukrajnára, hanem más országokra se” - mondta Kuleba.