Magyarország;népszavazás;kérelem;Nemzeti Választási Iroda;Nemzeti Választási Bizottság;

Urnabontás 2022-ben

- Több mint tíz éve nem adtak be ilyen kevés népszavazási kérelmet Magyarországon, szinte mindegyiket úgyis elutasítják

A 17 beadványból 13-at elutasítottak, három még függőben van, egy pedig már elbukott.

Negyedére csökkent tavaly az előző évhez képest az országos népszavazási kezdeményezések száma – derült ki lapunk gyűjtéséből. Tavaly mindössze 17 népszavazási kezdeményezés került a Nemzeti Választási Iroda (NVI), illetve a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elé, ami a második legalacsonyabb adat a 2014 januárja óta hatályos népszavazási törvény életbe lépése óta. Az egy híján másfél tucatnyi beadványból 13-at elutasítottak, köztük az eutanáziáról szólót, illetve hogy az olimpiai pályázat benyújtását helyi népszavazáshoz kötnék – utóbbi jelenleg jogorvoslat alatt áll. Két, az év végén benyújtott kezdeményezés ügyében még nem született döntés.

További két, az NVB-n átment beadvány közül az LMP-nek a kiemelt építési beruházások hatályon kívül helyezéséről szóló népszavazási próbálkozása – amely megmenthette volna többek között a balatonvilágosi Club Aliga beépítését – őszre el is bukott, ugyanis a minimálisan szükséges 200 ezer aláírás helyett csak bő 25 ezer szignót sikerült összegyűjteni. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének kezdeményezése pedig, mely szerint december 24. is legyen munkaszüneti nap, ugyan az NVB-től megkapta a zöld utat, ám a döntést jogi úton megtámadták, így egyelőre nem tudni, lesz-e ebből a kérdésből népszavazás.

Országos referendumból 1989 óta mindössze nyolcat tartottak. Az első, a négyigenes népszavazásként elhíresült voksolás azonnal érvényes is lett, megakadályozva ezzel, hogy az emberek közvetlenül válasszák meg a köztársasági elnököt, erősen megtörve ezzel a szocialista Pozsgay Imre politikai pályáját. A további hét kiírt referendumból három lett érvényes, 1997-ben a NATO-csatlakozásra, 2003-ban az uniós tagságra, míg 2008-ban az úgynevezett szociális népszavazás három kérdése – kórházi napidíj, vizitdíj, egyetemi tandíj eltörlése – kapott elegendő voksot megfelelő részvételi arány mellett. A kelleténél kevesebben járultak az urnákhoz, s így érvénytelen lett 1990-ben az MSZP újabb próbálkozása a közvetlen államfőválasztásra, 2016-ban a menekültek kötelező betelepítése ellen, illetve 2022-ben a kormány által a pedofiltörvény megerősítésére kreált kezdeményezés. Ugyan a résztvevők száma meghaladta az érvényességi küszöböt, ám minimális többséggel elbukott 2004-ben a kórházprivatizáció visszavonása, valamint a határon túliaknak megadandó kettős állampolgárság ügyében indított referendum.

Az sem véletlen, hogy az országos népszavazások háromnegyedét 2014 előtt tartották, ugyanis 11 éve januárban lépett életbe a vonatkozó törvény módosítása, amely tovább szigorította a feltételeket.

Jelenleg már a kérdés benyújtásához is húsz támogató aláírás szükséges, és ha a NVI elnöke és az NVB is zöld utat ad, akkor legalább 200 ezer választópolgár aláírása szükséges, hogy az Országgyűlés elrendelje az országos népszavazást, 

amíg a köztársasági elnök, a kormány vagy százezer választópolgár kezdeményezésére elrendelheti a T. Ház a referendumot. A népszavazás lehetséges témáit is szűkítette a NER-es kétharmad, az alaptörvény módosításáról, a központi költségvetésről és az azt érintő kérdésekről, a képviselő-választások szabályairól, a nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről, az Országgyűlés és képviselő-testület feloszlásáról, hadiállapot kinyilvánításáról, katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos kérdésről, illetve közkegyelem gyakorlásáról nem lehet referendumot tartani. A voksolás akkor érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen voksolt, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.

A jogszabályi változás az első évben alaposan visszavetette a népszavazás-kezdeményezési kedvet, 2014-ben mindössze 14 kérdés került a döntéshozók elé, jellemzően a boltok vasárnapi nyitva tartása ügyében. Egy évvel később viszont már 104 kérdésről kellett dönteni, a csúcsot pedig 2017. jelentette, amikor 132 kérdést nyújtottak be az NVI-hez, melynek azóta évente 50-60 körüli beadványról kellett dönteni. 2022-ben 58, 2023-ban 66 ügyben kezdeményeztek népszavazást, vagyis a tavalyi évre negyedére csökkent a referendumkísérletek száma az előző esztendőhöz képest.

Jelenleg is 260 el- és otthagyott újszülött, illetve csecsemő él kórházi körülmények között Magyarországon, a számuk hónapok alatt is alig csökkent. Legkevesebb 2000 nevelőszülő hiányzik a rendszerből.