Az orosz elit körében sokan csalódottak, hogy Moszkva Ukrajna elleni háborúja nem ért véget 2024-ben -írja a Meduza.
Leginkább csalódottak vagyunk. Azt vártuk, hogy a háború véget ér. Már a várakozásba is belefáradtunk. Olyan érzés, mintha napról napra mélyebbre és mélyebbre kerülnénk. Azt is vártuk, hogy a békéért cserébe feloldják a szankciókat. Most pedig egyre nagyobb fájdalmat okoznak - fogalmazott az emigrációban működő portál egyik kormányzati forrása.
Az orosz gazdaság helyzete 2024 végére valóban „feszültségponttá” vált a lap informátorai szerint. A nagyvállalatok egyre nyíltabban hangoztatták elégedetlenségüket a jegybank magas kamatlábai miatt. Egy, a Putyin-rezsimnek és a nagyvállalatoknak dolgozó tanácsadó azt mondta, a cégek többsége egyelőre túlélő-üzemmódban működik, miközben próbálják magukat erősnek mutatni. De ez csupán annak köszönhető, hogy hasznosítják a távozó külföldi cégek vagyoneszközeit és kannibalizálják gyengébb társaikat. Ám mindenki tisztában van vele, hogy ez az állapot nem tart örökké, és a jövő sem ígérkezik jobbnak - fűzte hozzá.
„Gyorsan vegyél pénzt, mert később drágább lesz”Elfogadták az Oroszországgal szembeni tizenötödik szankciós csomagot Működnek az Oroszország elleni szankciók, az Európai Bizottság magyar képviselete is cáfolja az Orbán-kormány állításaitA Meduza forrásai egyetértenek abban, hogy a „gyors békére” és a szankciók enyhítésére vonatkozó „remények” szertefoszlottak, miután Ukrajna 2024 augusztusában megkezdte a Kurszki területre való behatolást. Ugyanakkor az a Putyin-féle Egységes Oroszország (JeR) párt egyik törvényhozója elismerte, hogy a háború valószínűleg 2025-ig is elhúzódott volna, még akkor is, ha az ukrán hadsereg nem indította volna el ezt az offenzívát. – Az elnök szeret harcolni, ami számára izgalmas. Miért hagyná abba félúton, ha teljesen ki tudja őket szorítani? - jegyezte meg egy, a Putyin-kormányzat belső köreihez tartozó forrás.
Újabb offenzívát indított Ukrajna az oroszországi Kurszki terület ellenArról is beszámolt, hogy egyes magas rangú tisztviselők elégedetlenek és azt szeretnék, ha Vlagyimir Putyin teljes körű mozgósítást hirdetne, valamint teljes mértékig háborús üzemmódra váltana az ország. Donald Trump győzelme „bizonyos reményeket” keltett a béke lehetőségével kapcsolatban magas rangú orosz tisztviselők körében, ám ezen remények mostanra „már nem olyan jelentősek”. Egy, a Kremlhez közel álló informátor emlékeztetett, hogy az orosz elnök továbbra is magáénak követeli a négy ukrán régió teljes területét, a megválasztott elnöknek azonban mások a feltételei, így nem világos, hogyan lehetne kompromisszumot kötni.
Két, az elnökhöz közel álló forrás úgy látja, a háborús fáradtság ellenére a konfliktus 2025-ben történő befejezése potenciális válságot idézhet elő a Putyin-rezsim számára.
– Hogy őszintén fogalmazzak: jelenleg egyértelműen minden a háború körül forog. Ha véget ér a „különleges katonai művelet”, akkor mi következik utána? Az embereknek meg kellene mondani, hogy mi lesz holnap, miért olyan nehéz most, mikor lesz könnyebb, és hogyan. Ezekre a kérdésekre senki sem tudja a választ
- fogalmazott. December elején az orosz média arról számolt be, hogy a Kreml előadást tartott a regionális kormányzóhelyettesek számára, amelyen a 2026-os duma-választásokra vonatkozó célkitűzésekről volt szó, valamint a háború befejezéséről is, ám konkrétumok nélkül. – Ez inkább annak elismerése volt, hogy a „különleges katonai művelet” úgyis véget ér, és valamit tenni kell. De hogyan lehet felkészülni a békére, ha a béke feltételei nem világosak? - magyarázta, hozzátéve, hogy az világossá vált számára: bármi is lesz a háború vége, annak eredményét győzelemként fogják kommunikálni.
A két forrás azt is elmondta, hogy a szemináriumon különböző forgatókönyveket mutattak be a „háború utáni valóság” kezelésére.
Felmerült például az a lehetőség, hogy 2025-ben előrehozott választásokat tarthatnánk, hogy biztosítsuk a győzelmet, és létrehozhassunk egy „győzelmi parlamentet”, amelyben a katonák bizonyos arányban helyt kapnának - idézte fel az elhangzottakat az egyik tisztviselő, megjegyezve, hogy ez csak ötlet szintjén hangzott el. Egy, a Putyin-kormányzatnak dolgozó politikai stratéga, aki ismeri a szóban forgó „javaslatot”, a Meduzának nyilatkozva kijelentette, hogy nem látja értelmét az előrehozott választásoknak. – Miért kellene előrehozni a választásokat, ha már ilyen közel vannak? Ráadásul a gazdasági helyzet rossz, és őszre biztosan nem fog javulni. De 2026-ban, ki tudja? – fogalmazott.
Fájnak a szankciók, Oroszország gazdasági teljesítménye visszaesett, a nyugati büntetőintézkedések egyre mélyebb hatást fejtenek kiHiába állítják az ellenkezőjét, az uniós szankciók pusztító hatással vannak az orosz gazdaságraEgyes magas rangú tisztviselők elégedetlenek, és azt szeretnék, ha Vlagyimir Putyin teljes körű mozgósítást hirdetne, valamint teljes mértékig háborús üzemmódra váltana. Donald Trump győzelme az amerikai elnökválasztáson „bizonyos reményeket” keltett a béke lehetőségével kapcsolatban magas rangú orosz tisztviselők körében. Ezek a remények azonban mostanra már nem olyan jelentősek. Egy, a Kremlhez közel álló forrás emlékeztett, hogy az elnök továbbra is magáénak követeli a négy ukrán régió teljes területét, a megválasztott elnöknek azonban mások a feltételei, így nem világos, hogyan lehetne kompromisszumot kötni.
A Kreml a Belarusszal való mélyebb integrációt” is mérlegeli, mint a békeidőben Oroszországot érintő hipotetikus „új napirend” egyik lehetséges elemét. Egy Putyin-kormányzathoz közel álló forrás szerint ez az integráció számos formát ölthet, a „közös ügynökségek” létrehozásától egészen a terület-újraegyesítésig. Megjegyezte, hogy ennek megvalósítása teljes mértékben Aljakszandr Lukasenkától függ, aki egyértelműen meg akarja tartani hatalmát - bár a diktátor ennek pont az ellenkezőjét hangoztatta minap.
Az 1994 óta elnök Lukasenka állítja, nem ragaszkodik a hatalomhozA közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy az oroszok többsége támogatná a tárgyalások megkezdését, az Ukrajnával folytatott háború befejezését, egy békeszerződés aláírását. Még az egyik, az orosz védelmi tárca számára kutatásokat készítő cég felmérése is azt mutatta ki, hogy oroszok kétharmada elégedetlen volt a háború tavalyi eredményeivel.
