Extrém hatásúnak tűnhet az Orbán-kormány bejelentése a harmadik országokból érkező vendégmunkások számának korlátozásáról, miszerint a korábbi 65 ezernél jóval alacsonyabban, évi 35 ezerben maximálják a számukra kiadható foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek kvótáját. ám valójában nincs szó szigorításról.
A KSH friss októberi számai szerint ugyanis valamivel 100 ezer fő fölött alakult a külföldi állampolgárságú alkalmazásban állók létszáma Magyarországon, amiből 78,4 ezer fő volt harmadik országbeli.
Ugyan arról még nincs 2024-es adat, hogy az utóbbiak közül hányan tartózkodtak itt újonnan kiadott engedéllyel, de a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat korábbi jelentései alapján a trendek azért látszanak:
2023-ban 42 163-an voltak azok, akiknek harmadik országból érkezve új foglalkoztatási engedélyt adtak ki, a korábbi években pedig ennél is kevesebben akartak Magyarországon dolgozni; 2022-ben 32 660-an, 2021-ben 23 278- an, előtte pedig 15 233-an.
Innen nézve a 35 ezres plafon már nem is tűnik korlátnak – mondta a Népszavának Nógrádi József, a munkaerőkölcsönzéssel foglalkozó Trenkwalder Recruitment Kft. Kereskedelmi és marketing vezetője. A szakember a gazdasági recesszióra tekintettel azt is felvetette: a hazai gazdaságnak egyáltalán szüksége van-e 35 ezernél több harmadik országból érkező vendégmunkásra? Szerinte aligha. A 2024. évi új kérelmekre vonatkozó számok ugyan később derülnek ki, de biztos benne, hogy ezen a téren érdemi visszaesés történt az említett 42 ezres 2023-as adatokhoz képest. Már csak azért is, mert az Opten céginformációs szolgáltató friss összefoglalója alapján a működő társas vállalkozások száma tavaly 11 ezerrel csökkent. Az új felszámolási eljárásoké továbbra is 15 ezer felett maradt. Az eltűnő cégek között pedig jócskán találni olyan profilúakat – a vendéglátásban, a feldolgozóiparban, az építőiparban érdekelteket –, amelyek jellemzően igényt tartanak ezekre a munkavállalókra.
A kormányzati döntéssel kapcsolatban meg is jegyezte, hogy a piac önszabályozó. Ha a gazdaság stagnál, a vállalatok sem igényelnek ilyen dolgozókat.
Megítélése szerint komoly gazdasági élénkülés kellene ahhoz, hogy ez a szabályozás összességében általános és nagy problémákat okozzon, ez pedig azért nem látszik jönni a horizonton.A döntéssel kapcsolatban fontos, hogy ezen a jogcímen olyan állampolgárok kaphatnak engedélyt, akik országaival megállapodás van, hogy visszafogadják a lejárt engedélyű munkavállalót, illetve akik állama rendelkezik Magyarországon az általa államilag elismert szervezettel vagy irodával, amely probléma esetén intézi a visszaküldést. Megállapodás kizárólag Georgiával és Örményországgal létezik. Az onnan érkezők száma azonban maroknyi. Tegnapig kérdés volt, hogy mi lesz a Fülöp-szigetekiekkel, akik viszont jelenleg több mint 10 ezren vannak Magyarországon, s a cégek különösen jó munkaerőnek tartják őket.
Tovább nehezedik a vendégmunkások alkalmazása, megfelelő bérajánlatot kell tennie a foglalkoztatóknakNógrádi József szerint a Fülöp-szigetek az elmúlt év vége felé létrehozott egy a feltételeknek megfelelő irodát Magyarországon, ami már teljes erővel üzemel. Csütörtökön a külügyi tárca vezetőjének a Hivatalos Értesítőben közzétett rendelete alapján a Fülöp-szigetekről érkezők is a kvóta alá tartozhatnak, ez alapján a szaktárca szerint is van ilyen szervezet. Fontos azonban megjegyezni: például ún. „nemzeti kártyával” is lehet Magyarországra jönni. Ezt korábban a szomszédos, de nem uniós országból érkezők számára nyitották meg. Így érkeztek 2016-tól kezdődően szerb és ukrán állampolgárok. Ezt a nemzeti kártyát idővel szélesítették, s ma már olyan államokra nézve is „működik”, mint Moldova, Oroszország vagy Fehéroroszország.
Az így itt lévők száma 20-22 ezerre tehető – fűzte hozzá. Ezen megoldással ők a jövőben is Magyarországon lehetnek.
Felvetésünkre, hogy akkor ezekre tekintettel inkább politikai jellegű döntés született-e, amely inkább a közvéleménynek szól, csak egy nagyon rövid választ adott: kétségtelen, hogy jobb lenne, ha a kérdés kevésbé lenne átpolitizált. Ami a kérdés eldöntését illeti, a Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye beszédes. Ahogy a szigorítás bejelentésekor írták: „Magyarország a magyaroké, sem vendégmunkásország, sem pedig migránsország nem lesz, csak a magyar állam által meghatározott célból és jogcímen, az állam által meghatározott feltételek teljesülése, valamint az állam ilyen döntése esetén lehet átmenetileg itt tartózkodni és munkát vállalni. A kormány megvédi a magyar családokat és a magyar munkahelyeket, ezért a jogszabályok értelmében külföldi munkaerő alkalmazására kizárólag akkor kerülhet sor, ha magyar munkaerővel már nem tölthetők be az üres álláshelyek.”
Az átképzés lenne a megoldás
Emelkedni kezdett Magyarországon a munkanélküliség mutató: szeptember–novemberben a 15–74 évesek munkanélküliségi rátája az előző év azonos időszakához képest 0,4 százalékponttal, 4,7 százalékra nőtt a KSH adatai szerint. Ez pedig aligha a kormánynak tetsző változás. A trend megállításának szándéka is feltűnik a vendégmunkások korlátozása mögött, mert bizonyosan ezt a hazai munkaerőt szeretnék „behúzni” a piacra. Ez azonban egyáltalán nem könnyű feladat. Itt ugyanis jellemzően olyanokról beszélünk, akiket átképzésekben kellene részt venniük. Ez pedig nem megy egyik hónapról a másikra. Ez egy hosszú folyamat, s ez az említett trend egy új rendelettel aligha áll meg hirtelen.
Van még öt másik jogcím is
Teljesen világos, hogy szükség van munkáskezekre Magyarországon - fogalmazott lapunk kérdésére László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke. Senki sem vonhatja kétségbe, hogy a vendégmunkások is szerves részei a gazdaságnak. Ugyanakkor azt is látják, hogy a harmadik országokból hozott munkaerőt számos helyen nem csak a cégeik előtt álló feladatok ellátása miatt hozzák Magyarországra. Olykor azt tapasztalják, hogy kialakult egy munkáltatói attitűd alakul ki, amely szerint
ezeket a dolgozókat azért hozzák, mert jóval kiszolgáltatottabbak, mint a magyar alkalmazottak.
Így például hétvégén, vagy betegen is behívhatóak. Általuk pedig közvetve sajnos a magyar munkaerő érdekeit is csorbulnak. Ez pedig pontosan az, amit nem akarunk látni – fogalmazott a Vasas alelnöke. A vendégmunkások révén nem történhet meg, hogy a hazai munkavállalók béreit, érdekképviseleteit, a foglalkoztatási kondícióit kikezdjék, a 35 ezres korláttal kapcsolatban pedig úgy fogalmazott: ez a szám nem sokat jelent. További öt egyéb más jogcím van, amely mentén Magyarországra külföldi munkavállalók érkezhetnek. A most bejelentett limit ezek közül csak az egyikre vonatkozik. Ez így pedig egy politikai döntés, semmi több – mondta László Zoltán. A kérdés szakmai körök által nem is lett körüljárva. Csupán egy kapkodó jogszabályalkotást zajlott, amit, ha a témában bebizonyosodik a tévedés, akkor azt ugyanilyen kapkodva, de már a kevésbé nagy visszhang mellett módosítanak majd.
A rendeletmódosítás úgy hangzik, mintha az Orbán-kormány arra törekedne, hogy megvédje a hazai munkaerőt, de nem ez zajlik. Az elmondott számos egyéb magyarországi munkavállalási lehetőség ugyanis érintetlenül maradt. Nem rendszerben kezeltek egy helyzetet, hanem egy hangzatos elemet kiválasztottak és azt módosították – mondta az érdekképviseleti vezető. Éppen ezért
szerinte a 35 ezres kvótának a magyar munkaerő megvédéséhez semmi köze.
Hasonló véleményt fogalmazott meg lapunknak Molnár László, a GKI Gazdaságkutató vezérigazgatója is. Szavai szerint ez a törvénymódosítás csupán egy propaganda. Ahogy ő is megjegyezte, ez a módosítás nagy nyilvánosság előtt zajlott, ami, ha kell bármelyik pillanatban módosítható. Ez annak szól, hogy az emberek számos településen morognak az esetleg nagyobb számban feltűnt vendégmunkások miatt. Ezeket akarja ellensúlyozni a kormány – mondta.
Összevissza beszéltek
„Ha lejár a munkaidejük, akkor el kell hagyniuk az országot (…) Amíg én vagyok a miniszterelnök, addig mindegyik vendégmunkás haza fog menni” – mondta Orbán Viktor a parlamentben még tavaly, az év utolsó heteiben. Ezt követően szándékait megerősítette az év végi, nemzetközi sajtótájékoztatóján is, ahol azt is elmondta, hogy 230-500 ezer olyan ember él még Magyarországon, akik bevonhatók a magyar munkaerőpiacra. Erre néhány nappal jelezte a szaktárca, hogy valóban tovább szigorítják a vendégmunkásokat érintő szabályozást és 35 ezerben maximálják a vendégmunkás-tartózkodási engedélyek számát.
A közlemény nem kis aggodalomra adott okot – hívta fel a figyelmet a piacra rálátó, ám neve mellőzését kérő megszólalónk. A Nemzetgazdasági Minisztérium által kiadott anyagban ugyanis – szerinte – komoly ellenmondások voltak. A közlemény elején még úgy fogalmaztak, hogy az évben „a kiadható engedélyek számának”, azaz az új kérelmeknek lehet az említett szint a fölső határa, míg a tovább haladva a szövegben a tárca már arról ír, hogy „a vonatkozó rendelet értelmében 2025-ben a foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek és a vendégmunkás-tartózkodási engedélyek száma összesen nem haladhatja meg a 35 ezret” – mutat rá forrásunk. Utóbbi mondat számos cégnél pánikhangulatot okozott. Ez ugyanis azt jelentené, hogy a Magyarországon dolgozó harmadik országból érkező alkalmazottak több mint felét – a KSH adatai szerint 2024 októberében mintegy 78,5 ezer ember - szinte azonnal, de legalább is belátható időn belül el kellene bocsájtani. A Magyar Közlönyben idő közben megjelent törvénymódosítás azonban tisztázta a kérdést, s az ott találhatóak szerint az egy évben kiadható, vagyis a harmadik országbeliek új munkavállalási engedélyének száma esetében él a 35 ezres limit. Így pedig túlzás nélkül kijelenthető, hogy sokkal inkább politikai, a szavazótábornak szóló, s nem a gazdasági racionalitásokat alapul vevő döntés született – zárta megszólalónk.
