- „Világos, hogy új fejezet kezdődik Európa és az egész világ számára”

Donald Trump megválasztott amerikai elnök, aki kampányában azzal kérkedett, hogy 24 óra alatt lezárja az orosz–ukrán háborút, a múlt hét elején már azt mondta, csak remélni tudja, hogy fél éven belül leállíthatják a három éve tartó „borzalmat”. Csütörtöki sajtótájékoztatóján azonban azzal állt elő, hogy Vlagyimir Putyin találkozni akar, és előkészítik a találkozót, a Kreml pedig azt mondta, hogy az orosz elnök kész feltételek nélkül találkozni. Trump korábban arról is beszélt, hogy az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatás csökkentésének vagy éppen növelésének fenyegetésével kívánja tárgyalásra kényszeríteni Kijevet és Moszkvát.

Mindez rányomta bélyegét az Ukrajnát támogató 57 szövetséges ország (köztük a NATO mind a 32 tagállama) kontaktcsoportjának csütörtöki tanácskozására. Boris Pistorius német védelmi miniszter úgy vélte, a legjobb az lenne, ha az Ukrajna Védelmi Kapcsolattartó Csoport (UDCG) az USA vezetése alatt maradna Donald Trump január 20-i hivatalba lépése után is. Lengyel kollégája, Wladyslaw Kosiniak-Kamysz korábban arra utalt, nem tudják, az új elnök milyen stratégiát követ majd, így a január 9-i találkozó az utolsó lehet ebben a formában. Lloyd Austin távozó amerikai védelmi miniszter, aki a kezdetektől, 2022 áprilisa óta vezette a németországi Ramstein légibázisán ülésező UDCG-t, felszólította a résztvevőket, hogy folytassák Ukrajna támogatását az orosz invázióval szemben.

Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter a nap végén örömmel jelentette be, hogy februárban sor kerülhet egy következő ramsteini találkozóra, a partnerekkel erről állapodtak meg. Hangsúlyozta: Ukrajna arra törekszik, hogy az Egyesült Államok erősítse jelenlétét a nemzetközi támogatási formákban. Mindazonáltal, az UDCG alternatívájaként létrehozták a NATO égisze alatt működő NSATU csoportot, „amelyet több európai ország is kész lenne vezetni” akár Ukrajnával közösen.

Az ukrán elnök a találkozón arra kérte a szövetségeseket, hogy „ne hibázzanak" ebben a kulcsfontosságú időszakban, Trump Fehér Házba való visszatérése után is folytassák szorongatott országa hosszú távú katonai támogatását. Zelenszkij elismerte, hogy Trump második elnöksége drámai változásokat hozhat. „Világos, hogy 11 nap múlva új fejezet kezdődik Európa és az egész világ számára” – mondta. „Még inkább támaszkodnunk kell majd egymásra és közösen nagyobb eredményeket kell elérnünk” – vonta le a következtetést. A katonai támogatás leállítása csak még több agressziót, káoszt és háborút fog előidézni, figyelmeztetett.

Austin bejelentette a Biden-kormányzat vélhetően utolsó, 500 millió dolláros segélycsomagját, amely további rakétákat tartalmaz az ukrán légvédelem számára, valamint több levegő-föld lőszert és más felszerelést az ukrán F-16-osok támogatására. Washington eltökélt szándéka, hogy megakadályozza Moszkvát Kijev legyőzésében, sugallta a Pentagon vezetője. „A tét még mindig óriási, mindannyiunk biztonsága szempontjából. Ha Putyin lenyeli Ukrajnát, étvágya csak nőni fog” – mondta, megjegyezve, hogy ez további területrabló háborúkhoz vezetne a világban.

A záró tájékoztatón Boris Pistorius kiemelte Berlin hozzájárulását a fegyverszállítások fő logisztikai központjának védelméhez. „A következő hetekben két Patriot légvédelmi üteget és 200 katonát telepítünk Lengyelországba” – jelentette be. Bár a választások előtt álló német kormány ódzkodott nagyszabású segélycsomagot felajánlani Ukrajnának, ígéretet tett további hat IRIS-T légvédelmi rendszer, hozzájuk való 50 elfogó rakéta, valamint 13 Gepard légvédelmi harckocsit átadására az ukrán hadsereg számára. „Ukrajna számíthat Németországra, függetlenül a február 23-i választás eredményétől” – mondta.

Az eredményeket összegezve Zelenszkij kiemelte az egyes országokkal aláírt kétoldalú biztonsági megállapodásokat, és felszólította partnereit, fektessenek be az ukrán hadiiparba, többek között a drónképességek fejlesztésébe. Nagy-Britannia és Lettország bejelentette, hogy drónkoalíciójuk 30 ezer FPV drónt szállít Ukrajnának. A kezdeményezés finanszírozásában Dánia, Hollandia és Svédországtól is részt vesz. Az ukrán erők nagy számban használnak a harctéren kis méretű, videoszemüveggel irányítható drónokat. A hadsereg közlése szerint 2024-ben 1,1 millió ilyet szállítottak a frontvonalra.

John Healey brit védelmi miniszter szerint a ramsteini találkozó „egyértelmű üzenetet küld Putyinnak arról, hogy a nemzetközi közösség rendíthetetlenül támogatja Ukrajnát”. Megismételte, hogy országa évi 3 milliárd fontot (3,66 milliárd dollárt) fordít az Ukrajna katonai támogatására, amíg az orosz agresszió folytatódik. Norvégia, amely Ukrajna egyik legeltökéltebb támogatója Európában, 2 milliárd eurót (2,1 milliárd dollárt) különített el Ukrajna katonai támogatásra 2025-re - közölte Rusztem Umerov a Bjorn Arild Gram vezette norvég küldöttséggel folytatott megbeszélések után.

Umerov Facebook-bejegyzésben közölte, hogy 25. ülésén az UDCG nyolc útiterv-dokumentumot hagyott jóvá, amelyek 2027-ig felvázolják az ukrán erők célkitűzéseit az együttműködés kulcsfontosságú területein, beleértve a légvédelmet, a tüzérséget, a páncélozott járműveket, a drónokat, a légierőt és a tengeri biztonságot. A találkozón emellett jóváhagyták az ukrán védelmi erők 2027-ig tartó, NATO-kompatibilis fejlesztésének ütemtervét.