- Repedések már vannak a Magyarország elleni varsói diplomáciai bojkott falán, EU-tagországok között eddig példátlan lépések is jöhetnek

A szélsőjobboldali Konföderáció párt politikusa, a szejm egyik alelnöke Krzysztof Bosak hivatalában fogadta január 13-án a magyar nagykövetség  vezetőjét. A találkozó a bojkott ténye miatt keltett sajtóérdeklődést. Bosak azt állította, hogy előzőleg kikérte a külügyminisztérium véleményét az ügyben, de nem kapott választ. Ezért is tárgyalt Íjgyártó Istvánval, akinek egyebek között elmondta, hogy ő személy szerint nem ért egyet Marcin Romanowski  volt igazságügyi miniszter letartóztatásával, a politikusnak. szabadlábon kellene a bíróság előtt védekeznie a vádak ellen.

A lengyel sajtóból kiderült előzőleg, hogy a Radoslaw Sikorski vezette külügy felszólította az állami vezetőket, ne jelenjenek meg olyan rendezvényeken, ahol Íjgyártó felbukkanhat. A magyar nagykövet nem kívánatos az állami rendezvényeken, ezért nem hívták meg a találkozóra sem, ahol Sikorski az EU-s képviseletvezetőkkel ismertette a lengyel EU-elnökség prioritásait. Sajátos, hogy a bojkottot épp a szélsőjobb törte meg, nem pedig a PiS, amelynek frakciójában ülne Romanowski, ha nem „budapesti küldetésen” lenne. A „politikai menekült” ugyanis így nevezi nyilatkozataiban ideiglenes magyarországi állomásoztatását. Az, hogy épp Bosak lépett és „párbeszédet” kezdett a magyar nagykövettel arra is szolgálhat, hogy a Konföderáció építse a maga külön utas arculatát, s erősítse pozícióit a lengyel jobbszélen. A PiS ugyanis nem nagyon tud mit kezdeni Romanowski ügyével és szökésével, jobban jönne neki egy börtönben senyvedő mártír.

Romanowski a Jog és Igazságosság (PiS) párt frakciójának tagja, az előző PiS-érában igazságügyi miniszterhelyettes volt. A bíróság decemberben rendelte el három hónapra előzetes letartóztatását. A politikust ugyanis tizenegy bűncselekménnyel vádolja az ügyészség. Ezeket a hivatali törvénysértéseket akkor követte el, amikor a felügyelete alatt működő Igazságszolgáltatási Alapítványból származó összegeket pártja (a PIS-szel szövetséges Szuverén Lengyelország) támogatására fordította. Az ügyészek szerint Romanowskit akár 25 év szabadságvesztéssel is büntethetik. Orbánék viszont Romanowskit politikai üldözöttnek látják. A lengyel sajtó is  megírta, hogy a magyar hatóságok egy mindössze az Alapjogokért Központ mindössze négy és fél oldalas „tanulmányára”  hivatkozva állapították meg, hogy Lengyelországban nincs jogállamiság és Romanowski jogosult a politikai menedékre. Ezt  – írta a Gazeta Wyborcza az Ordo Juris lengyel katolikus jogászi szervezet írására alapozták. (Ez a társaság a PiS hatalmának éveiben sajátos aktivista agytrösztként szolgálta ki a jobboldali hatalmat.) Romanowski védelmében megszólalt a budapesti Mandínerben Zbigniew Ziobro volt igazságügyi miniszter, a Szuverén Lengyelország elnöke. A többi között között azt mondta, hogy Donald Tusk miniszterelnöksége alatt Guntanamóhoz mérhető pártbörtönöket hozott létre. Ezt a nyilatkozatot idézte a Gazeta Wyborcza is, amely lengyel diplomáciai forrásokat is megszólaltatott az ügyben.

A varsói lap főszerkesztő-helyettese Bartosz Wielinski azt írja, hogy a magyar hatóságok most bagatellizálni szeretnék az ügyet. „Egyedi esetről” beszélnek és nem politikai, csupán jogi vitáról. Egy magyar ügyekkel foglalkozó lengyel főtisztviselő azt mondta neki: „Ez a magyar hatóságok sok éves taktikája: botrányt provokálnak, majd megpróbálnak kihátrálni a maguk keltette helyzetből, miközben a propagandájuk teljes erővel támad.” Ez utóbbi a lakájsajtóban megjelenő, a lengyel politikát gyalázó írásokra utal. A magyar állami álláspontot Íjgyártó nagykövet a Wirtualna Polska hírportálnak nyilatkozva fejtette ki. „Nem látok semmilyen nagyobb változást a magyar-lengyel viszonyban. Magyarország továbbra is igen szívélyes és őszinte módon viszonyul a lengyel nemzethez és államhoz.” Azt is hozzátette, hogy a Marcin Romanowskinak adott menedékjog egy személy ügyével kapcsolatos probléma és nem ez jellemzi a lengyel-magyar viszony teljességét. A WP idézi Íjgyártót, akit előzőleg arról kérdezett, hogy elhagyja-e Varsót a helyzet miatt? „ Szeretem Varsót, miért akarod, hogy elutazzak…(…) Nem akarjuk megszakítani a kapcsolatokat. Évszázados a lengyel-magyar barátság hagyománya.”

Wielinski viszont úgy tudja, hogy a lengyel kormány felkészült arra is, ha újabb PiS-politikus kapna menedékjogot Orbántól. Ez esetben kiutasíthatnák a magyar nagykövetet (két EU-tag között ez példátlan eljárás lenne) és más lépéseket is megtennének. Lengyelország kész felvállalni egy olyan eljárás kezdeményezését, amely a jogállami hiányosságok miatt újabb EU-alapoktól fosztaná meg Magyarországot. (Egymilliárd eurót már elveszített a magyar társadalom Orbánék jogállamiság-sértő politikája következtében. A szerk.) Lengyelország azt is fontolgatja, hogy az EU Bíróságához fordul panasszal, mivel Magyarország megtagadta az európai letartóztatási parancs végrehajtását.