- „Annyira leamortizálta magát a tanács, hogy nem maradt más lehetőség, mint az OBT-tagok lemondása”

 Mint egyikük fogalmazott, kommunikációs kármentésről van szó, a tanács most azt játssza, hogy „nem ér a nevem, káposzta a fejem”.

Egy másik bíró szerint azzal, hogy novemberben elfogadta, majd e héten kihátrált a megállapodásból,

– szerinte csak ezzel tudná az OBT megőrizni tekintélyét. Az OBT-nek vannak választott póttagjai, akik át tudnák venni a mostani tagok helyét – mondta, hozzátéve: Varga Zs. András, a Kúria elnöke azonban továbbra is a tanács tagja maradna, hiszen őt nem a bírák választották, hanem törvény delegálja a testületbe.

Bár a 24.hu csütörtökön azt írta, hogy a Kúria elnöke novemberben „titkos” megállapodást kötött a kormánnyal, amelyben a kúriai bírák kiemelt, a többieknél jelentősebb béremelését rögzítették, a megállapodás olyannyira nem titkos, hogy azt maga Varga hozta nyilvánosságra január 13-án a Kúria honlapján, válaszul az őt az OBT és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke részéről ért bírálatokra.

A lapunknak nyilatkozó bíró szerint Varga kétfelé játszott,

Megírtuk, december közepén 15 százalékkal, 566 660 forintól 651 660 forintra emelte a kormány a bíró illetményalapot, s ha a következő két évben is hasonló emelés lesz, ahogy az a megállapodásban áll, 2027-re a bírói bérek reálértékben elérik a 2022-es szintet. Ám a Kúrián dolgozó bírák kivételt kaptak, bérüket a Kúria elnökének az illetményéhez kötötték, ami jelenleg bruttó 4 millió 562 ezer forint. Így egy kezdő kúriai bíró bére is meghaladja a bruttó 2 millió forintot. Mindez egy négyoldalú megállapodás alapján történt, amelyet az OBT mellett az OBH és a Kúria elnöke írt alá az igazságügyi miniszterrel.

Az OBT november 20-i ülésén hozott többségi döntést a megállapodás elfogadásáról, amely alapján a kormány – a bírák által elvártnál jóval elmaradó – béremelést fogadtatott el a Házzal, továbbá a tanács véleményezési jogát semmibe véve módosítottak bírákat érintő jogszabályokat, illetve az Alaptörvényt. Mivel a megállapodásban – a béremelési javaslat mellett – csak elnagyoltan szerepeltek a kormánynak az igazságszolgáltatás átalakítására vonatkozó javaslatai, az OBT biankó felhatalmazást adott a kabinetnek, amely élt is ezzel. A kormány fő célja a lapunk által megkérdezett bíró szerint az volt a megállapodással, hogy az Európai Bizottság, Brüsszel felé úgy adja el saját igazságszolgáltatási „reformját”, mint amit az összes fontos bírósági szervezet támogatott. Ebből a csapdából azonban az érvénytelenítéssel az OBT nem tud szabadulni – vélekedett a bíró, aki szerint az elnagyolt kormányzati tervek miatt amúgy sem volt normatív jelentősége a megállapodásnak, és így mostani érvénytelenítésnek sincs. Épp ezért hiába tekinti Tuzson Bence igazságügyi miniszter továbbra is érvényesnek a megállapodást.

Ismert, a megállapodás OBT általi elfogadása példátlan tiltakozást váltott ki a bírói karból. A vártnál alacsonyabb béremelésen túl a kormányzati „reformok” és a fizetések összekapcsolása is kiverte a biztosítékot. A tiltakozás miatt december 3-án lemondott az OBT elnöke, Szabó Péter, helyére Pecsenye Csabát választották meg, aki eleinte abban bízott, hogy a konkrét kormányzati javaslatokat majd véleményezheti a tanács. Ám csalódnia kellett, hiszen december 12-én anélkül kerültek a Ház elé a bíróságokat érintő jogszabályok, hogy azokról az OBT véleményt mondhatott volna. Pecsenye megkeresésére az IM azt válaszolta, hogy az Alaptörvény módosítására nem terjed ki az OBT véleményezési jogköre (mondván: az nem jogszabály), a többi törvényjavaslatot pedig nem a kormány, hanem bizottságok, illetve képviselők nyújtották be, ezért a tanács ezekről sem mondhat véleményt.

Egy másik bíró szerint

Kérdés, tette hozzá, hogy egy ilyen gyenge OBT mellett a kormány „mennyire veszi le a pórázt” Varga Zs. Andrásról. A Kúria elnöke amúgy is megerősödött az év végi megállapodással, s ha az úgynevezett szolgálati bíróságok, amelynek jelenleg nincs elfogadott eljárásrendjük, szintén Varga hatáskörébe kerülnek, a Kúria elnökének befolyása tovább nőhet. A szolgálati bíróságok döntenek a bírák fegyelmi ügyeiről, a munkájuk értékeléséből eredő jogvitákról vagy épp a bírói összeférhetetlenségről.

Csütörtöki közleményük szerint „a Kúria elnöke többször is megkérdőjelezte a Szolgálati Bíróságok létének alkotmányos alapjait”. Leszögezték, a Kúria elnökének megnyilvánulása, „amely a Szolgálati Bíróságok létét, eljárását, működése törvényességét, kétségessé teszi, továbbá azt a törekvést, hogy a bírák fegyelmi és értékelési ügyeiről a jogerős döntést a Kúria hozza meg (…), a bírói függetlenség közvetlen fenyegetésének” tartják.