Orbán-kormány;Szijjártó Péter;Kirgizisztán;Türk Államok Szervezete;

Bakit Torobajev kirgiz miniszterelnök-helyettes és Szijjártó Péter január 17-én Budapesten

- Az Orbán-kormány újabb 34 millió dollárt helyez a magyar-kirgiz fejlesztési alapba

Szijjártó Péter szerint a pénzből magyar vállalatok feldolgozó üzemeket, tenyészeteket és vízerőműveket fognak létrehozni a közép-ázsiai országban.

„A Magyarország és Kirgizisztán közötti stratégiai partnerség erősítése fontos célkitűzés mindkét fél számára, a kormány ezért további 34 millió dollárt helyez a közös fejlesztési alapba, újabb magyar cégek piacra lépését támogatva a közép-ázsiai országban” – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten.

A tárcavezető Bakit Torobajev kirgiz miniszterelnök-helyettessel folytatott tárgyalása után tartott sajtótájékoztatót. Azt állította, hogy a világpolitikai és világgazdasági változásokra tekintettel ma már senki nem vitatja Közép-Ázsia jelentőségének felértékelődését.

Szijjártó állítása szerint Magyarország sokat profitált a Türk Államok Szervezetével folytatott szoros együttműködéséből. „A magyar export növekedése és újabb energiaforrások bevonása a magyar energiaellátásba mind azt mutatják, hogy igenis megérte, megéri Magyarországnak szoros együttműködést fenntartani a türk országokkal, a közép-ázsiai térség országaival” – mondta, hozzátéve, hogy a kereskedelmi forgalom 2023-ban csúcsot döntött, ami tavaly az első tíz hónapban meg is duplázódott. 

Bejelentette, hogy újabb 34 millió dollárt – azaz átszámítva mintegy 13,6 milliárd forintot – helyeznek a közös magyar-kirgiz fejlesztési alapba, miután az korábban 16 millió dollárnyi tőkével jött létre, amelyből négy magyar cég kirgizisztáni piacra lépését és beruházását is támogatták.

A tárcavezető azt mondta, hogy ezen újabb források bevonásával a kétoldalú gazdasági kapcsolatok további fejlesztését kívánják elősegíteni. „A pénzből magyar vállalatok feldolgozó üzemeket, tenyészeteket és vízerőműveket fognak létrehozni, ezáltal hozzájárulnak a kirgiz mezőgazdaság és vízgazdálkodás és élelmiszeripar fejlesztéséhez, továbbá a magyar gazdaság növekedéséhez is” – sorolta. Szijjártó kitért arra, hogy az együttműködés a felsőoktatást is érinti: Magyarország évente kétszáz ösztöndíjas hallgatót fogad az egyetemein Kirgizisztánból.

Az uniós tisztviselők tartalékintézkedéseket dolgozhatnak ki a magyar vétó megkerülésére a Financial Times szerint.