Négyzetméterenként kevesebb mint 60 ezer forintért adott túl Rákosrendező fejlesztésre kijelölt 85 hektáros területén az Orbán-kormány egy arab cégnek. Nem tűnik borsos árnak a város közepén elhelyezkedő, a Hősök terétől és a Városligettől alig egy ugrásnyira lévő hatalmas egybefüggő területért, főként úgy, hogy a vevő ezt se fizeti ki egyben. Budapest külső pesti kerületeiben ugyan ennél olcsóbban 23-38 ezer forintért is kínálnak fejlesztési területet, de Zuglóban a Hungária körút és Városliget közelében, például Istvánmezőn ennek akár a nyolcszorosát is elkérik egy négyzetméterért.
Összehasonlításul érdemes visszaemlékeznünk, hogy a kormány az azóta lefújt szuperkórház-projekthez évekkel ezelőtt 4,4 milliárd forintért – cirka 125 ezer forintos négyzetméter áron – vásárolta meg a beruházás helyszínéül kiválasztott 7 hektáros terület felét a fideszes kötődésű Tamás László vállalkozótól. A városmaghoz közeli területért feleannyit kértek részletre, mint amennyit a közművesítetlen, autópálya széli, mocsaras, parlagon heverő földekért annak idején kifizettek azonnal.
„A sok ismeretlenes egyenletből csak egyetlen részeredményt hoztak nyilvánosságra, amiből nem lehet megítélni, hogy jó vagy rossz az árazás”
– válaszolta a Népszava kérdésére Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője.
Mint mondta: „Ez egy nyers terület, amelyet még elő kell készíteni a beruházásra, másrészt a beépíthető területből jelentős részt hasíthat ki az úthálózat. A magyar politika az elmúlt 30 évben jól láthatóan nem tudott mit kezdeni ezekkel a felhagyott vasúti, illetve rozsdaterületekkel. Születtek tervek, ám azok rendre nem valósultak meg, miközben Pozsonyban, Bécsben, Prágában vagy éppen Varsóban nagyon izgalmas megoldások születtek. Varsóban a legmagasabb épület a 310 méteres Varso Tower.”. Arra a felvetésünkre, miszerint ezek nem dubaji befektetők felhőkarcolós elképzelései alapján készültek el, azt a választ kaptuk, hogy „egy-két felhőkarcolót Budapest is elbírna”. A projekt sikere az ingatlanszakértő szerint az új negyedhez kapcsolódó közlekedési fejlesztések megvalósításán múlik.
Aláírták a szerződést, az arab befektetőké lett a budapesti mini-Dubaj területeMini-Dubaj: Lázár János minisztériuma nem akarja, hogy 500 méteres felhőkarcoló épüljön RákosrendezőnAz államközi szerződés értelmében a kormány több infrastrukturális fejlesztést vállalt, így többek között a magyar fél építi meg a Szegedi úti felüljárót, átalakítják a rákosrendezői pályaudvart, beleértve a vasúti pálya egy részének befedését, valamint meghosszabbítják az kisföldalatti vonalát. Mindezekre 800 millió euróval – mintegy 330 milliárd forinttal – számoltak, de ez a felére se lesz elég. Az előkészítő dokumentum szerint csak a felüljáró és Rákosrendező új vágányképének kialakítása elvisz 300 milliárd forintot, hangsúlyozva, hogy az összegek „utóbb a tervezések eredményeképpen jelentős mértékben változhatnak”. A kormány számára készült előterjesztésben nagyvonalúan az szerepel, hogy „fővárosi feladat a felüljáró építése és Millenáris földalatti meghosszabbítása”, bár az előterjesztő megjegyzi, hogy „a projektek költségeinek nagyságrendje felveti, hogy azokat a Főváros önerőből nem tudja végrehajtani, az államnak támogatni szükséges ezeket a projekteket”. A főváros idei költségvetésének ismeretében aligha lehet kétsége bárkinek is arról, hogy a Budapest a kormány vállalásaiból egyet sem tud önerőből végrehajtani.
Mocskos alapokon épülhet a budapesti mini-DubajA mini-Dubajként emlegetett projekt időközben a Lázár János vezette építési minisztérium égisze alól Orbán Viktor új erős embere, Nagy Márton által vezetett Nemzetgazdasági Minisztérium felügyelete alá került, amely hétfőn közölte, hogy nettó 50,9 milliárdért eladott 85 hektárt Rákosrendező teljes vasúti területének 130 hektárjából az Egyesült Arab Emirátusok által kijelölt Eagle Hills ingatlanfejlesztő csoportnak. Ahogy arról a Népszava korábban beszámolt: a terület beruházási tevékenységhez szükséges előkészítése, a hulladékok elszállítása és a környezeti kármentesítés elvégzése az új tulajdonos feladata lesz. A teljes vasúti terület esetében a munka értékét 14 milliárd forintra becsülte a MÁV, de végül forráshiány miatt lefújták a tendert.
Karácsony Gergely megszerezné és nyilvánosságra hozná a mini-Dubaj szerződéstAz Eagle Hills a vételárat három ütemben fizeti ki. Az egyes vételárrészletek biztosítására az állam több biztosítékot, garanciát is kért (anyavállalati garancia, bankgarancia, visszavásárlási jog). A fejlesztő mindenesetre már az első vételár-részlet megfizetése után megszerzi az egész terület tulajdonjogát. A második vételárrészt a befektetői csoport által szükségesnek ítélt jogalkotási intézkedések – vonatkozó építésügyi előírások felülvizsgálata, módosítása, a beruházás kiemelt jelentőségű beruházássá minősítése, valamint a szükséges telekalakítások lefolytatása – után fizetik ki, míg az utolsó részletet a vállalt infrastruktúra fejlesztések megvalósítása után. Ezeknek még a tervezése sem kezdődött meg, így aligha meglepő módon a Nemzetgazdasági Minisztérium 2039. március 13-re teszi a szerződés lezárását, a fejlesztőnek akkor kell kifizetnie a terület teljes (inflációval növelt) vételárát.
Az Egyesült Arab Emírségek a szerződésben ötmilliárd eurónyi beruházást vállalt a területen, az befektetői csoport több mint 12 milliárd eurós fejlesztési költségről beszélt. Az Eagle Hills által bemutatott elképzelések alapján a terület egyes részein 250 és 500 méter magasságú épületek is elhelyezhetők. (Összehasonlításul: a MOL sokak által kritizált új dél-budai székháza 143 méter magas.) De a tárca szerint nem kell félni, állítják, az állam a legszigorúbban ellenőrzi és betartatja a hatályos építészeti, biztonsági és környezetvédelmi szabályokat. Az akkumulátorgyárak esetében ugyanezt mondták. A Grand Budapest befektetői fantázianevet kapó projektet Karácsony Gergely főpolgármester, Rózsa András, Zugló polgármestere és Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ egykori vezetője is hevesen bírálta.
Európa legmagasabb tornyát építenék fel Rákosrendezőn az emirátusi befektetők