MÁV;befektetők;tender;kármentesítés;Rákosrendező;mini-Dubaj;

130 hektár 255 ezer tonna hulladékát kellene elszállítani és sok helyen a talaj is cserére szorul. Kétséges, mennyire lesz alapos a nem várt pluszfeladat elvégzésével az arab befektető

- Mocskos alapokon épülhet a budapesti mini-Dubaj

Egy hete még azt közölte a MÁV a Népszavával, hogy gőzerővel dolgoznak a kármentesítésre kiírt tendereken. Mára kiderült: már tender sincs. Arab befektetőkre bíznák a kármentesítést.

„A magyar állam döntése lehetővé teszi, hogy a Rákosrendezőn felgyülemlett nagy mennyiségű hulladék elszállítását, a talajcserét és az egyéb, összességében súlyos milliárdokat felemésztő munkálatokat ne a MÁV Zrt., hanem befektetése részeként az ingatlanfejlesztő finanszírozza” – válaszolta a Népszava kérdésére az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM). A tárca hangsúlyozza, hogy „Rákosrendező kármentesítéséből és az ott illegálisan felhalmozott hulladék elszállításából nem engednek, de a feladat elvégzésével a döntés értelmében immár nem a vasúttársaságot bízzák meg, így a MÁV a meglévő és az újabb erőforrásait más célokra, elsősorban a január első hetében bejelentett 10 vállalás teljesítésére tudja fordítani. E döntéssel a zuglóiak és az ország más tájain élő utasok érdeke egyszerre érvényesíthető” – tette hozzá az ÉKM.

Lázár János tárcavezető milliárdos csatát nyert azzal, hogy sikerült leráznia Rákosrendező gondját. Kérdés, hogy Budapest jól jár-e ezzel. A kármenetesítés kivitelezésére vonatkozó garanciákról ugyanis hiába kérdeztük a tárcát, mint ahogy arra sem válaszoltak, hogy az Egyesült Arab Emirátusok kér-e valamit az átvállalt feladatért cserébe. Az viszont a válaszból egyértelműen kiderült, hogy az arab ingatlanfejlesztői csoport továbbra is megépítené az új városnegyedet, ám ennek terveiről továbbra sem közöltek részleteket.

A MÁV meglehetős váratlansággal pénteken bejelentette, hogy újragondolták a rendelkezésére álló erőforrások elosztását és arra jutottak, hogy a Lázár János által bejelentett feladatok mellett már nem futja Rákosrendező kármentesítésére. A tavaly júniusban indított, többször módosított határidejű közbeszerzési eljárást forráshiány miatt érvénytelenítették.

Meglepő fordulat. Alig egy héttel ezelőtt még egészen mást mondtak. A Népszava érdeklődésére azt válaszolták, hogy a tender lezárása azért késlekedik, mert „nagyszámú ajánlat” érkezett, amelyek „elbírálása azok komplexitására tekintettel a tervezettnél több időt vesz igénybe”. Ez már akkor se volt hihető. Az eljárás körül mindvégig érezhető volt a bizonytalanság, az érdeklődő vállalkozások több mint ezer tisztázó kérdést tettek fel. A helyzetet a bérlőkkel és a tulajdonosokkal lassan egy éve húzódó alkudozás is bonyolította, főként, hogy négy cég is pert indított a szerződésbontás miatt.

A teljes vasúti terület 130 hektárjának kármentesítésére, az előzetesen 255 ezer tonnára becsült hulladék elszállítására eredetileg nettó 14 milliárd forintot szánt a vasúttársaság. Ez elvitte volna a javát annak a 25 milliárdnak, amely Lázár János állítása szerint vasútügyekre az idén rendelkezésre áll. Tíz pontos akciótervének bejelentésekor legalábbis ezt állította.

A forráshiány mellett az idő is egyre inkább szorított. Az eredeti ütemterv szerint már 2024-ben átadták volna a területet az ingatlanfejlesztőknek, Szijjártó Péter külügyminiszter is azt mondta júniusban az Egyesült Arab Emírségek gazdasági miniszterének, hogy már szeptemberben átadnák. De a tendert sem sikerült lezárni 2024 évégig. Az idő meg pénz, kétszeresen is. Az arab befektetők vélhetőleg siettetnék a projektet, de az Orbán-kabinet is csak akkor jut hozzá a vételárhoz, ha átadja a területet. A tavaly aláírt megállapodásban csak annyi szerepel, hogy a kormány a projekthez szükséges ingatlanokat értékesíti az Egyesült Arab Emírségek által kijelölt gazdálkodó szervezetnek.

A hivatalos szövegben nincs arra vonatkozó kitétel, hogy a területet milyen állapotban kell átadni. Ez persze nem zárja ki, hogy létezett egy háttér alku az arab befektetői csoport és az Orbán-kabinet között. 

A kormány számára – még a szerződés aláírása előtt – készült előterjesztés vezetői összefoglalójában nem szerepel. Az viszont benne van, hogy a kormány több infrastrukturális fejlesztéssel segíti a projekt megvalósítását, így például megépíti a Szegedi úti felüljárót, átalakítja a rákosrendezői pályaudvart, befedi a vasúti pályát a területen, méghozzá arra alkalmas módon, hogy felette egy park kialakítható legyen, ezenfelül meghosszabbítja az M1 metrót. Az előzetes tervben mindezekre 600 millió euróval számoltak, ami a végleges megállapodásra 800 millió euróra (330 milliárd forint) hízott. De ennyi se lesz elég. Az előkészítő dokumentum szerint csak a felüljáró és Rákosrendező új vágányképének kialakítása elvisz 300 milliárd forintot, hangsúlyozva, hogy az összegek „utóbb a tervezések eredményeképpen jelentős mértékben változhatnak”. Ha nincs 14 milliárd a kármentesítésre, honnan lesz több százmilliárd a vállalt fejlesztésekre? S ha nem lesz, akkor az arab befektetői csoport eláll-e a megvalósítástól, ahogy a kínaiak tették a Fudan Egyetem esetében.

Mini-Dubaj után vélhetőleg senki sem fog sírni, hiszen az Belgrádban megvalósított előkép kevés hívet szerzett. Csakhogy az időközben csaknem teljesen kiürített hatalmas területen most már valóban csak a szél jár, hordva a szemetet és időnként a zsarátnokot. A területen az elmúlt évben háromszor is felcsaptak a lángok. Joggal tart tehát a további lezüllésétől, Rózsa András zuglói polgármester, aki a terület bejárására hívta Lázár Jánost január végére. Sem neki, sem lapunknak nem érkezett válasz arra, hogy a miniszter elfogadja-e a meghívást. A korábban ígért önkormányzati egyeztetésekből sem lett eddig semmi.

Kábítószer nélküli  országot ígért 2020-ra a Fidesz, ám a legutóbbi nagy felmérés szerint 2019 és 2023 között több lett a szerhasználó. A kábítószer elleni küzdelemre szánt állami forrás a töredékére apadt, átfogó kormányzati tervek nincsenek, a fogyasztók száma megint emelkedik.