Dél-Korea;meghallgatás;Jun Szogjol;

Jun Szogjol a szöuli bíróságon január 21-én

- A felfüggesztett dél-koreai elnök tagadja, hogy politikai ellenfelei eltávolítására hirdetett hadiállapotot

Jun Szogjol továbbá azt állította, hogy nem utasította a hadsereget, hogy a képviselőket a parlamentből elhurcolják, megakadályozva a szavazást az általa kihirdetett hadiállapot visszavonásáról.

A felfüggesztett dél-koreai elnök az ellene indított alkotmányos vádeljárásban kedden tartott tárgyalásán tagadta, hogy az általa tavaly elrendelt szükségállapot kihirdetésekor arra utasította volna a hadsereget, hogy erővel akadályozzák meg a képviselők bejutását a parlamentbe.

Jun Szogjolt egy szöuli fogdában őrzik, miután múlt szerdán letartóztatták. Lázadás vezetésével és hivatali visszaéléssel vádolják, amiért december 3-án hadiállapotot hirdetett, és katonákat vezényelt a parlamentbe, hogy megakadályozza a döntés leszavazását. Az államfő a bejelentés után nem sokkal visszavonta a döntést, amely miatt azonban a parlament kezdeményezte elmozdítását az elnöki posztról.

Jun alkotmánybírósági meghallgatásán tagadta, hogy utasítást adott volna a hadseregnek, hogy a képviselőket a parlamentből elhurcolva megbénítsák a törvényhozást. Azt mondta, tisztában volt azzal, hogy egy ilyen lépés tarthatatlan belpolitikai válságot idézett volna elő az országban, sőt jogi képviselői szerint a rendelkezést a „magasabb szintű törvényekkel való esetleges ütközés miatt a rendelkezést valójában nem lehetett volna végrehajtani”, és ezt az elnök is tudta.

Állítása szerint pusztán azért vezényelték ki a hadsereget a parlamenthez, hogy felhívják a közvélemény figyelmét a törvényhozás „veszélyes viselkedésére”, és kezeljék az intézkedés hírére feltehetően oda sereglő emberáradatot.

Az is elhangzott, hogy az államfő a hadiállapot kihirdetését az ellenzék kormányzást megbénító, az ország alkotmányos rendjét az összeomlás szélére taszító visszaélései, illetve akciói miatt érezte szükségesnek. Az ügyvédek megkérdőjelezték azon katonai vezetők vallomását is, akik szerint az elnök és magas rangú segítői elrendelték Jun néhány politikai ellenfelének a letartóztatását. Jun meghallgatásán tagadta továbbá, hogy a hadiállapot bevezetésének napján írásban arra kérte volna a pénzügyminisztert, hogy készítsen költségvetést egy rendkívüli törvényhozó testület számára.

A parlamenti választást pedig a szintén szélsőséges AUR nyerné meg.