Régóta nem volt ennyire népszerű célpont Bukarest az Orbán-kormány vezető politikusai számára, mint az utóbbi hónapokban. A miniszterelnök és külügyminisztere tavaly nyár óta többször járt a román fővárosban, a nagy érdeklődés hátterében úgy tűnik, mindenekelőtt Románia energetikai szereplőként való felértékelődése valamint az áll, hogy a román kormány nemzetbiztonsági okokból blokkolhatja a német tulajdonban lévő E.ON romániai energiacég romániai érdekeltségének MVM általi felvásárlását.
Leonhard Birnbaum, az E.ON vezérigazgatója tavaly májusban az Athénban zajló Eurelectric Power Summit 2024 konferencián jelentette be, hogy az E.ON energiaszolgáltató megfontolja a kivonulást Romániából. Indoklása szerint a romániai stabilitás és a kiszámíthatóság hiánya, a bukaresti kormány által a gáz- és áramszolgáltatásban bevezetett hatósági ár, illetve a kompenzációs rendszer miatt döntött így a vállalat. Birnbaum az athéni konferencián azt mondta, „A romániai szolgáltatási üzletágban akkora a kockázat, hogy 2022-ben és 2023-ban elveszítettük azt, amennyit 20 év alatt nyerhettünk volna”.
Nyár elején román sajtóhírek szerint már több érdeklődő is volt az E.ON-ra, többek között az osztrák OMV, a román Petrom, a Hidroelectrica valamint a Romgaz és a százszázalékos magyar állami tulajdonban lévő MVM. Az E.ON Energie România mintegy hárommillió romániai fogyasztónak szolgáltat villamos energiát és gázt, a fogyasztók száma alapján a gáz esetében mintegy 40, a villamos energia esetében 15 százalékos piaci részesedéssel.
Kora ősszel jelentek meg az első hírek, miszerint magyar tulajdonba kerülhet a román energiaszolgáltató. (Orbán Viktor miniszterelnök júliusban a tusványosi szereplését összekapcsolta egy bukaresti úttal is, ahol Marcel Ciolacu szociáldemokrata miniszterelnökkel egyeztetett. Hogy pontosan miről nem tudni, de vélhetően nem csak Románia schengeni csatlakozásának támogatásáról volt szó a „baráti” megbeszélésen. Szijjártó Péter szeptember elején járt Bukarestben, ahol elsősorban az energetikai együttműködésről tárgyalt. )
Október elején a román Hotnews portál információja alapján jelent meg a médiában, hogy a magyar vállalat 200 millió eurót ajánlott az E.ON 68 százalékos részvénycsomagjáért, amelyet Sebastian Burduja energiaügyi miniszter legfeljebb 50 millió euróra becsült. Az ajánlat jóval magasabb volt, mint amit a versenytársak hajlandók voltak fizetni. A többi között ez a túllicitálás is gyanússá tette az MVM-t,
az őszi kampánydömpingben (elnökválasztási és parlamenti választás is zajlott) többször fel is merült, hogy a magyar cég valójában az orosz Gazprom trójai falova lenne a román – és ezáltal az európai – energiapiacon.
Orbán Viktor karácsony előtt, az EU-csúcsról egyenesen Bukarestbe látogatott, ahol a frissen beiktatott régi új miniszterelnökkel, Marcel Ciolacuval egyeztetett. A magyar híradások szerint elsősorban a magyar EU soros elnökség segítségével megvalósult sikeres schengeni csatlakozás állt a megbeszélés középpontjában, de mint maga Orbán Viktor is beismerte a Financial Timesnak, az E.ON- MVM üzletről is tárgyaltak. A magyar miniszterelnök a brit lapnak azt mondta, hogy e téren vannak „megoldatlan kérdések”. „A román miniszterelnök felvetette ezeket a kérdéseket, és kérte, hogy hozzunk létre egy közös munkacsoportot, hogy mindenkit megnyugtassunk és mindent átláthatóvá tegyünk”. Orbán ugyanakkor nem válaszolt a brit lap azon kérdéseire, amelyek Oroszországnak az üzletben való részvételét firtatták.
„Tudja mi a különbség Magyarország és Románia között? Hát ez!”A jelzett munkacsoport azóta sem jött létre, Sebastian Burduja energiaügyi miniszter január 10-én jelentette be, hogy tárcája a közvetlen külföldi befektetéseket átvilágító bizottsághoz (CEISD) fordult az E.ON –MVM tranzakció ügyében. A szakminisztérium az MVM orosz kapcsolataira hivatkozva kezdeményezte a stratégiai vállalatok Európai Unión kívüli felvásárlásának megakadályozása érdekében bevezetett vizsgálatot. Burduja a Financial Timesnak is nyilatkozott. Elmondta, kivizsgálják az ügylet értékét és az energiapiacra gyakorolt lehetséges hatásokat, a hírszerző szolgálatok segítenek majd felmérni az E.ON MVM általi felvásárlásának kockázatát, tekintettel arra, hogy az MVM az orosz gáz fő magyarországi importőre, ugyanakkor üzemeltetője egy orosz tervezésű atomerőműnek, amelyet az orosz állami atomóriás, a Roszatom égisze alatt bővítenek. Leszögezte, nem fogják megengedni, hogy orosz gáz jusson az országba, Románia saját földgázkészleteit akarja kiaknázni, és további készleteket akar vásárolni az azonnali piacon.
Szijjártó Péter hétfői bukaresti látogatása kapcsán az MTI-jelentés és a külügyminiszter Facebook-posztja ugyan nem tért ki rá, de a román nemzeti hírügynökség, az Agerpres közlése szerint Burduja ismertette a magyar féllel az energiaügyi minisztérium álláspontját.
E szerint Románia soha többé nem fogja Európa energiabiztonságát azoknak a kezében hagyni, akik az energiát zsarolásra használták és használják ma is. (A román szakminiszter zsarolóként Oroszországra hivatkozott.)
Amint arról lapunk is beszámolt, tavaly októberben a spanyol kormány ugyancsak nemzetbiztonsági okokból megvétózta, hogy a magyar Ganz–MaVag (Magyar Vagon) csoport megvásárolja a spanyol Talgót, Európa egyik legnagyobb vonatgyártóját. A Talgo is spanyol stratégiai vállalatnak számít, a magyar cég ez esetben is jelentősen többet ajánlott, mint más európai konkurensek, Madrid pedig orosz befolyástól tartott.
Romániában sem előzmény nélküli a magyar terjeszkedés megakadályozása. Tavaly februárban az OTP azt követően döntött a román piacról való kivonulásról, hogy a Román Nemzeti Bank nem engedélyezte számára a Banca Românească megvásárlását.
Donald Tusk lépett, hogy a NER ne vehesse meg a vezető lengyel kereskedelmi televíziót