- A román szélsőjobb jelöltje be fog jutni a megismételt elnökválasztás második fordulójába, véli Vasile Dîncu szociológus professzor

- A november végi elnökválasztás első fordulója, majd annak alkotmánybírósági megsemmisítése óta mély válságban van Románia. Sokak szerint alkotmányos válságban. Véleménye szerint valóban alkotmányos válságot él át az ország?

- Nem. Románia nem alkotmányos, hanem mély politikai válságban van. A politikai rendszer válságát tapasztaljuk, nem pedig alkotmányos válságot, annak ellenére, hogy valóban egy olyan alkotmányunk van, amelyet modernizálni kellene, mert zűrzavart és politikai konfliktusokat generál. Ez az alaptörvény az 1989. decemberi forradalom után készült, benne van a diktatúrától való félelem, ezért írja elő a félig prezidenciális köztársaságot, miközben az elnök a legmagasabb legitimitással rendelkező, általános választójoggal megválasztott személy. Bátorságot kellene már vennünk ahhoz, hogy eldöntsük végre: elnöki vagy parlamenti köztársaságot akarunk. Itt, a Balkán kapujában rendezni kell a dolgokat, különben szörnyű diszfunkcionális módon összekeverednek. Néhány éve már, hogy Robert Cazanciuc barátommal (a román szociáldemokrata párt, a PSD szenátora, volt igazságügyi miniszter, szerk.) és számos más értelmiségivel együtt elindítottunk egy nyilvános társadalmi vitaprojektet a változás szükségessége, az alkotmánymódosítás megfelelő időpontja kapcsán.

- Nem találták meg a közös nevezőt... Miért?

- Sok politikus fél bármiféle változástól. Egyszerűen magától a változás tényétől félnek. Az Alkotmánybíróság legutóbbi döntései azonban szerintem az alkotmányba vetett bizalmat is megingatták, az alkotmányt alkalmazó intézményekbe vetett bizalommal együtt. A kérdés nem halogatható tovább.

- Folyik a vita az elnökválasztás első fordulójának megsemmisítéséről és az új választás elrendeléséről. Ön szerint az alkotmánybíróság eme döntése törvényes volt, vagy visszaélés, a jogállamiság súlyos megsértése?

- Nem tudok azonnali, egyértelmű álláspontot megfogalmazni ebben a kérdésben. Egyrészt nehéz, természetellenes döntésről van szó, különösen egy civilizált európai országban, másrészt viszont szükséges döntésnek tűnt, hogy ne veszélyeztessék Románia európai irányvonalát. 

- Călin Georgescu a román Legfelsőbb Bíróságon és az Emberi Jogok Európai Bíróságán is jogorvoslatot keresett. Véleménye szerint volt erre bármi esélye vagy más motiváció állt ezen lépések mögött? (Georgescu keresetét mind a román, mind a strasbourgi bíróság elutasította ezen a héten. szerk.)

- Semmi esélye nem volt. Nem is a jogorvoslat kedvéért tette, hanem azért, hogy életben tartsa a tiltakozást és hogy érzelmi, izgalmi állapotot teremtsen a választások törlése és a májusi választások között.

- Voltak olyan félelmek, hogy Georgescunak van esélye arra, hogy sikerrel járjon az Emberi Jogok Európai Bíróságán, ha a román állami intézmények nem mutatnak be minél hamarabb vitathatatlan bizonyítékot az orosz beavatkozásra. A román társadalom egésze is várja ezeknek a nyilvánosságra hozatalát. Miért tétováznak a hatóságok?

- Egyértelmű, hogy hatóságainknak hiteles bizonyítékokat kellene mielőbb bemutatniuk. Amit eddig bemutattak, az nem elegendő.

Doktorátus vezetőként irányítottam kutatásokat Oroszország hibrid hadviselésének és a Szputnyik romániai befolyásának elemzéséről, de ezeken a doktori értekezéseken túlmenően a Romániában mért hatás nagyon gyenge volt. A közvéleményt tekintve azt mondhatom, hogy Románia meglehetősen oroszellenes volt, a régió más országaival - hogy csak néhány példát említsek: Bulgáriával, Szerbia, Magyarországgal vagy Szlovákiával - ellentétben. Nem rendelkezem friss adatokkal, de nem hiszem, hogy Oroszország befolyása az új kommunikációs technikákon túlmenően Romániában különösen erős lenne. Ugyanakkor a közösségi platformok és a pénz képesek választási hatásokat eredményezni, mély politikai válságot generálni, amelyet a politikusok úgy tesznek, mintha nem vennének észre. Az a leginkább aggasztó az egészben, hogy Románia karanténba kerülhet az Európai Unióban.

- A Politicoban és a Frankfurter Allgemeine Zeitungban már megjelentek olyan cikkek, amelyek megkérdőjelezik az orosz beavatkozást, és a bukaresti hatalom arroganciájáról beszélnek.

- Nem tudom, hogy miért nincs még nyilvánosságra hozott bizonyítékunk, remélem, hogy mindez a források védelmével függ össze, mert szomorú lenne, ha nem lenne ellentmondásmentes bizonyíték. Tulajdonképpen akkor, az első forduló után kellett volna egy pillanatra őszintének lennünk, és keresnünk kellett volna egy értelmes diagnózist a történtekről. Nem hibáztathatunk mindig másokat, legyen az Oroszország, Magyarország, Ausztria vagy általában a Nyugat. A Nyugat elleni versenyben és a hibrid háborúban az oroszok teszik a dolgukat, nekünk pedig meg kell néznünk, hol rontottuk el. Visszatérve a történtekre: Nem tudjuk, hogy Oroszország pontosan hogyan járult hozzá Georgescu jelölt felemelkedéséhez, különösen azután, hogy nyilvánosságra került, hogy a liberális (PNL) kampányból is fizettek érte a TikTok-on. De mostantól kezdve, látva ezeket a sebezhetőségeket, számítanunk kell arra, hogy Oroszország fokozza az ellenünk irányuló hibrid támadásokat. Oroszországnak van tapasztalata a pszichológiai hadviselésben, és remélem, hogy a jövőben felkészültebbek leszünk, mint a tavaly őszi választási kampányban voltunk.

- A közösségi média vagy a hatalmi, politikai arrogancia vezetett ide?

- Nemrégiben egy igen terjedelmes cikket közöltem erről. Továbbra is úgy gondolom, hogy a fő ok, ami ide vezetett, a politika működésével, annak nagyon negatív megítélésével és az alkalmazott kommunikációs stratégiákkal kapcsolatos. Ezek a stratégiák növelték a távolságot a politikusok és a politika kedvezményezettjei között. A politikusok az arroganciát közvetítettek, márpedig az arrogancia azt jelenti, hogy nem figyelünk az emberek igényeire, néhány nagy újraelosztó ötletre támaszkodunk, és a televíziós vagy a közösségi média tartalma mögé bújunk. A változó gondolkodásmódot a politikai tervezők figyelmen kívül hagyták, miközben egyértelmű volt, hogy az elmúlt években a társadalom a hagyományos politikai rendszer alternatíváit kereste, többek között a hagyományos politikai pártokból való kiábrándulás, a korrupció és a bürokratikus rendszer hatékonyságának hiánya miatt. A digitális platformok egyértelműen befolyásolták a politikai gondolkodást és választási magatartást és nagy hatással voltak a politikai üzenetek terjesztésének és fogadtatásának módjára, beleértve a szélsőséges és szuverenista szavazatokkal kapcsolatos üzeneteket is.

- Olyan volt védelmi miniszterként kérdezem, aki az ukrajnai háború kitörése idején és e háború első szakaszában volt hivatalban - hogyan történhetett meg egy ilyen súlyos orosz beavatkozás anélkül, hogy a román szolgálatok és a NATO-országok szolgálatai észrevették volna? Végül is a NATO keleti szárnyának egyik kulcsfontosságú államáról beszélünk.

- Védelmi miniszterként vagy miniszterelnök-helyettesként láttam, hogy az állami hírszerző szervek mit tesznek. A románok nagy tiszteletnek örvendenek a szakmai szervezetekben, és bőkezűen tesznek be forrásokat is a költségvetésükbe, a NATO-projektekhez való román hozzájárulást nagyra értékelik ebben a térségben. Két NATO kiválósági központunk is van Romániában az ellenállóképesség és a HUMINT területén (utóbbi NATO hírszerzési kiképzőközpontot jelent, szerk.), így nehezen hiszem el, hogy senki sem látta, mi folyik itt. Azt gyanítom, hogy a politikusok másképp értelmezték a kapott információkat, azt gondolván, hogy az őszi kemény választási kampányukban felhasználhatják azokat. Tekintettel arra, hogy még civil vezetője sincs a Román Hírszerző Szolgálatnak, a katonai vezetők maximum tájékoztatót tudnak küldeni. Nekik kevés kapcsolatuk van a politikusokkal, és talán egy technikai értelmezési sémát használnak, anélkül, hogy értékelnék a következmények összességét. Ezért egy civil vezető felelőssége nem egyenlő a katonai szakértőkével ezeknek a jelenségeknek az elemzésében. De úgy gondolom, ha a katonai szakértők megszólalnának, jobban megértenénk, mi történt. Sajnálatos, hogy ez az esemény árnyékot vet szolgálataink hírszerzési munkájára, amelyet a NATO-ban és az EU-ban nagyra értékelnek, vagy legalábbis nagyra értékeltek abban az időszakban, amelyet én a döntések résztvevőjeként ismerek. Románia, úgy vélem, továbbra is a stabilitás és az ellenálló képesség pillére marad ebben a régióban. Remélem, hogy a hírszerző intézmények segítenek megérteni a külföldi befolyás mechanizmusát ebben a kampányban.

- Szociológusként mit gondol arról, hogy a megismételt elnökválasztás csak májusban lesz? A felmérések szerint Georgescu népszerűsége napról-napra nő, miért húzza az időt a koalíció?

- Nem tudom, hogy ez a növekedési tendencia tartható-e. A nyilvános érzelemkitörések általában nem tartanak sokáig, hacsak nem táplálják őket. Sajnos ezt az időszakot a közvélemény elégedetlenségét szító költségvetési intézkedések fogják jellemezni. Hacsak nem adunk következetes magyarázatot a külföldi beavatkozásról, mint a választások elmaradásának okáról, az utcai tiltakozások folytatódni fognak, és az elégedetlenek és felháborodottak új csoportjai fognak megjelenni. Ez nem Georgescuról szól, ő csak egy ürügy, amely éppen időben jelent meg. Ez egy politikai válság csúcspontja, amelyben az 1989-ben létrehozott rendszer agóniába került. És a főáramban lévő pártok bénultságban vannak, még mindig azt hiszik, hogy a rendszert ugyanazokkal az eszközökkel lehet stabilizálni, amelyeket a múltban használtak. Nem hiszem, hogy a jelenlegi tendenciák májusra eltűnnek, de lesz bőven idő arra, hogy mindenki jobban felkészüljön a megmérettetésre. A választási törvénynek tartalmaznia kell a digitális platformokkal kapcsolatos európai jogszabályokat is, de a szuverenista tábornak is jobban meg kell határoznia a programját, a messianisztikus vagy a konkrétumok nélküli víziókon túl is fel kell mutatnia valamit. A kampány újjászervezésének időszakából mindenki csak nyerhet, de kormányzó koalíció hátrányos helyzetbe kerül a már bejelentett kemény kormányzati intézkedések, költségvetési megszorítások miatt.

- Véleménye szerint milyen esélyei vannak Georgescunak, vagy az indulástól való eltiltása esetén egy másik szélsőjobboldali, antidemokratikus és EU-ellenes jelöltnek? Győzhet-e egy tiszta szavazáson, külső beavatkozás nélkül?

- A hullám, amelyen Georgescu lovagolt, európai hullám. Látjuk, mi történik Hollandiában, Ausztriában, Franciaországban, Németországban és más országokban, és Donald Trump amerikai győzelme új reményt adott a politikának ezen a térfelén. Georgescuval vagy nélküle, ez a hullám egy jelöltet be fog juttatni a második fordulóba. Ha ez a jelölt az Európa- és NATO-ellenes zónában fog pedálozni, nem hiszem, hogy ezzel tudna győzni, de azt sem, hogy emiatt lenne kevesebb esélye. A kétértelműség stratégiájával viszont, amit Georgescu is alkalmazott, egy úgynevezett szuverenista jelölt nyerhet, különösen azért, mert az Európa-párti szavazatok úgy tűnik, nagyon meg fognak oszlani. De ha külső beavatkozás bizonyosodik be, akkor kevés esélye van a győzelemre. Azt gondolom, hogy külső beavatkozás nélkül is vannak olyan tényezők, amelyek meghatározhatják a politikai spektrum ezen részének győzelmét. Az egyik legfontosabb tényező lehet a realizmus és a politikai rendszer megértésének hiánya, amelyet a többségi pártok koalíciója mutat.