- Még mindig az egészségügy állapota miatt aggódnak a legjobban a magyarok

2024 végén a magyarok 80 százaléka gondolta úgy, hogy az ország rossz irányba halad; egy évvel korábban ez az arány 78 százalék volt. Bár a különbség a statisztikai hibahatáron belül marad (5 százalékpont), az adatok mégis arra utalnak, hogy a magyarok az elmúlt évben egyre borúlátóbbá váltak saját helyzetüket illetően – derül ki az Ipsos „Mi aggasztja a világot?” című kutatássorozatának január közepén közzétett eredményeiből, melyeket a 24.hu idézett.

A kutatás rávilágít arra is, mely területek okozzák a legnagyobb aggodalmat a magyar társadalomban. Kiemelkedik közülük az egészségügy, amely magyarországi és nemzetközi szinten egyaránt súlyos problémát jelent. Magyarországon az egészségügyi helyzet miatt aggódók aránya 64 százalék, ami 13 százalékponttal magasabb az előző évi adatnál. Nemzetközi összehasonlításban is kirívó ez az érték: a második helyen álló Lengyelországban „csak” 43 százalék vélekedik így. A magyarok az egészségügy után a korrupciót tartják a második legnagyobb problémának, ez a válaszadók 50 százalékát aggasztja, 6 százalékponttal magasabb szinten az egy évvel korábbi adatnál.

Az egészségügy helyzete immár 16 hónapja vezeti a magyarok aggodalmi listáját. Bár az inflációval kapcsolatos félelmek valamelyest enyhültek, más területeken – például a korrupció és a szociális problémák esetében – nem tapasztalható számottevő javulás.

A fokozódó pesszimizmus nem kizárólag magyar jelenség. Németországban például tavaly ilyenkor az emberek 69 százaléka vélte úgy, hogy az ország rossz irányba tart, míg 2024 végére ez az arány 82 százalékra nőtt. Franciaországban is jelentősen romlott a hangulat: ott 17 százalékponttal emelkedett azok aránya, akik negatívan ítélik meg az ország helyzetét.