egészségügy;Erasmus;szakemberhiány;orvoselvándorlás;Merkely Béla;

- Merkely Béla leszögezte, a magyar egészségügy európai viszonylatban abszolút versenyképes

Kimagasló a betegellátás színvonala – jelentette ki a Semmelweis Egyetem rektora.

„Semmivel nem rosszabb ma orvosnak lenni Magyarországon, mint a fejlett nyugat-európai országokban. Sőt. Sokat járok külföldre, és azt tapasztalom, hogy nálunk bizonyos tekintetben motiváltabbak az orvos-egészségtudományi szakmát végző kollégák” – állapította meg a Mandinernek adott interjújában Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatója, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Kardiológiai Tagozatának elnöke.

Merkely úgy folytatta, szerinte rengeteg a lehetőség itthon, egy fiatal dönthet a gyógyítás mellett, kutathat vagy oktathat, akár egyszerre is végezheti mindhármat. „A gyógyítás fejlett technológiai szinten zajlik, a legújabb és legjobb módszerek, eszközök, gyógyszerek rendelkezésre állnak, folyamatos lehetőség van a tanulásra” – jelentette ki. Emellett úgy véli, az orvos-egészségtudomány vonatkozásában nincs olyan mértékű kiégés, mint más szakmáknál.

Arra a kérdésre, egészségügyi válsághelyzet van-e Magyarországon, Merkely Béla úgy reagált, semmivel nem rosszabb a helyzet itthon, mint Nyugat-­Európában, szerinte az ő egyetemükön még jobb is.

„Kifejezetten felkészült orvosi és szakdolgozói háttér áll rendelkezésre idehaza, kimagasló a betegellátás színvonala. A kelleténél több intézményben zajlik az ellátás, de csúcsteljesítményeink nekünk is vannak, hasonlóan Európa nyugati feléhez. A magyar egészségügy európai viszonylatban abszolút versenyképes”

– szögezte le.

Az alulfinanszírozottságról, az infrastrukturális hiányosságokról és a szakemberhiányról azt mondta, szerinte a GDP-arányos költés tekintetében kimagaslóan jó a magyar egészségügy teljesítőképessége. „Ha ötször nagyobb lenne a GDP, nyilván lehetne hosszabb és vastagabb takaróval takarózni. Ha azonban megnézzük a világ élmezőnyéhez tartozó országokat, bizonyos területeken náluk több a probléma, mint idehaza” – közölte.

Merkely arról is beszélt, bár torzító hatással bírt a betegellátásban, a hálapénz a „sztárorvosok” vonatkozásában egyfajta teljesítményorientációt adott. „Vannak olyan szakmák, ahol egyáltalán nem okozott problémát a hálapénz kivezetése, ilyen például szív- és érgyógyászat, az általános sebészet vagy az idegsebészet. Olyan területen lehet gond, ahol magánellátás is folyik, mint az ortopédia, a nőgyógyászat, a szemészet. Fejlesztésekkel azonban ez is orvosolható, például olyan modern eszközrendszert biztosítunk, amilyen a magánellátóknál nincs” – hangsúlyozta. Szavai szerint a Semmelweisen néhány szakmában – például egynapos sebészetben, anesztézia és intenzív terápia esetén – figyelembe tudják venni a teljesítményt a fizetésnél. A teljesítményalapú bérezést egyébként ellenezte a Magyar Orvosi Kamara, s bár a teljesítmény mérése komplex és nehéz feladat, jó lenne, ha a következő orvosi béremelés során beépítenék – tette hozzá.

Merkely Béla az interjú során azt is mondta, hogy

  • a Semmelweis számára a modellváltás „nagy lehetőség volt”, az egyetemi autonómia továbbra is sértetlen, „sőt, nagyobb lett az önállóságunk”.

  • elképzelhetetlennek tartja, hogy ne nyerjék meg az Erasmus-pert.

  • ha azt akarjuk, hogy egy orvos Magyarországon dolgozzon, akkor itthon kell képezni, a diplomájukat külföldön megszerzők esetében nagyobb a veszély, hogy kint is maradnak. 

  • szerinte racionálisabban kell beosztania az idejét, a múlt év már messze túlmutatott azon, ami egészségesnek mondható. Megfogadta, hogy idén tíz százalékkal kevesebbet fog dolgozni, és ennyivel többet fog sportolni.

Mészáros Lőrinc Tádzsikisztánban vadászott, ahol két kőszáli kecskét és két argalit is elejtett.